Miután a tagdíj és atagdíjkiegészítés alapja azonos a nyugdíjjárulék alapjával, a tagdíjfizetési kötelezettség is a nyugdíjjárulék alapja - azaz a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem vagy összeg (minimálbér) vagy a minimum járulékalap - után áll fenn.  
   
A foglalkoztató és/vagy a pénztártag - a tagdíj mértékének 10 százalékra történő kiegészítésével - egyoldalú kötelezettséget vállalhat tagdíjkiegészítés fizetésére. A tagdíjkiegészítés megállapítására, bevallására és megfizetésére, a megfizetés elmulasztásának jogkövetkezményeire, a tagdíjra vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni. 
   
Ennek értelmében, ha a foglalkoztatott (főfoglalkozású társas vállalkozó) járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum
járulékalapot és ezt a foglalkoztató nem jelentette be határidőben
az állami adóhatósághoz, a foglalkoztató (társas vállalkozás) a
tagdíjat, továbbá a foglalkoztató által vállalt tagdíjkiegészítést
is a minimum járulékalap összege után köteles megfizetni. A tagdíj,
valamint a foglalkoztató által vállalt tagdíjkiegészítés
különbözetét ez esetben a foglalkoztató viseli.
    Más a helyzet a pénztártag által vállalt tagdíjkiegészítést
illetően. Miután ennek megfizetési kötelezettsége a pénztártagot
terheli, a tagdíjkiegészítés összegének a minimum járulékalap után
fennálló megfizetése is az ő kötelessége (az összeg természetesen a
pénztártag megtakarítását növeli).
    A tagdíjkiegészítést meg lehet szüntetni vagy mértékét
módosítani lehet, ezt azonban a magánnyugdíjpénztárnak írásban be
kell jelenteni
    A parlament a nyáron döntött arról, hogy szeptember 1-jétől a
minimálbér duplája (jelenleg 125 ezer forint) után kell tb-járulékot
fizetni. Ez gyakorlatilag mindenkire vonatkozik, legyen egyszerű
alkalmazott, vagy dolgozzon a saját vállalkozásában (az egyéni- és
az evás vállalkozók sem kivételek).
    Abban az esetben, ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el
a minimum járulékalapot és ezt a foglalkoztató bejelenti az állami
adóhatósághoz, a társadalombiztosítási járulékot a tényleges
jövedelem után lehet megfizetni.
    Ha a biztosított járulékalapot képező jövedelme nem éri el a
minimum járulékalapot és a foglalkoztató nem élt bejelentési
jogával, a járulékfizetési kötelezettség a minimum járulékalap után
áll fenn és a biztosítottat terhelő járuléktöbbletet
(nyugdíjjárulék, tagdíj, egészségbiztosítási járulék) a
foglalkoztatónak kell viselnie.