Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Egy friss felmérés szerint a cégek társadalmi felelősségvállalása Magyarországon még korai fejlődési szakaszban van. Általános tévhit viszont, hogy csak a nagyvállalatok élnek a CSR (Corporates Social Responsibility) lehetőségével. Hogyan és miért vállalnak társadalmi felelősséget a cégek? A hvg.hu utánajárt.
Nemzetközi CSR |
Az Economist Intelligence Unit (EIU) által publikált tanulmányban 23 ország négyezer vezérigazgatója körében végzett felmérést, és megállapította, hogy öt vezetőből négy hisz abban, hogy 2010-ig jelentősen emelkedik a cég brandjének értéke a CSR-nek köszönhetően. A társadalmi felelőségvállalás most kezd megjelenni nemzetközi szinten is a vállalatok alaptevékenységében. |
Társadalmi felelősségvállalás © hvg.hu |
Könyvajánló |
Könyvében Prahalad humanizmussal, meglepő példákon keresztül mutatja be, hogy a termékek, az értékesítési csatornák és a marketingeszközök harmadik világra szabott változataival nemcsak új piacokat nyerhetünk, de a szegények felemelkedését is szolgálhatjuk. Megrendelem a könyvet. |
Mi az a CSR? |
A CSR (Corporate Social Responsibility) a vállalatok társadalmi felelősségvállalását jelenti, vagyis azt, hogy a vállalatok önkéntes alapon társadalmi és környezeti szempontokat építenek be üzleti tevékenységeikbe, valamint tulajdonosaikkal, partnereikkel folytatott kapcsolatukba. Így egy-egy cég minden tettéért felelős, ami hatással van az emberekre, a közösségre, a természeti értékekre. A CSR egyrészt visszajelzés a cég vezetői és a külvilág számára, hogy átlátható jogszabályoknak megfelelően működik a vállalkozás. Másrészt a dolgozók kulturális és társadalmi életmódjára is jótékony hatással van. |
A társadalmi felelősségvállalás egy cég életében üzletileg és etikailag szempontból is fontos, ez egyfajta kommunikáció az ügyfelek és a jövő munkavállalói felé – közölte lapunk megkeresésére Kádár Gabriella, a Deloitte Zrt. marketing és üzletfejlesztési igazgatója. A média érdeklődése is egyre nagyobb az ilyen jellegű kezdeményezések iránt, azonban az megállapítható, hogy számottevő hatással, sajnos, jelenleg még nem bír – fűzte hozzá. A Deloitte-nál komoly múltja van a CSR-nek, Kádár Gabriella igazgató az egyik tagja a háromfős vállalati Adományozási Bizottságnak, mely az erre szánt pénz elosztását végzi. A CSR szerinte egyfajta versenyelőnyhöz juttatja a cégeket úgy, hogy a vállalati CSR-t a cég falain túlra kiterjeszti.
A vállalat kizárólag civil kezdeményezéseket támogat, olyan tevékenységet pedig egyáltalán nem, mely az állam feladata lenne. A cég 2005-ben a cég elkészítette saját adományozási szabályzatát. Mivel nagyon sok kérelem érkezik hozzánk, megállapodtunk néhány alapítvánnyal, hogy előzetesen szűrjék a támogatásért kopogtató civileket – tette hozzá Kádár. A Summa Artium Alapítvány missziójának tekinti a kkv-k bevonását kultúra támogatásába.
Uniós irányelvek |
Az üzleti etika betartására a piac belülről is próbálja késztetni a vállalatokat. Ezen túl a külső szabályozás is erre készteti a cégeket: az EU 2003 júniusában megjelent Számviteli Modernizációs Direktívája (Európai Parlament 2003/51/EC) a nagy és közepes vállalatok számára előírja, hogy 2005. január 1-től évente a nem-pénzügyi viszonyaikról is készítsenek részletes beszámolót, melynek a "környezettel és a munkavállalókkal kapcsolatos kérdéseket" is tartalmaznia kell. (Közepes vállalkozások esetén a tagországok saját hatáskörükben dönthetnek e kötelezettség eltörléséről.) |
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?
A miniszterelnök beszélt Majkáról és Azahriah-ról is.
A külügy megtalálta Habsburg György párizsi nagykövet utódját.
Elsőként a nyugati nagyhatalmak közül.
A kormány indokként az állam nemzetközi célkitűzéseinek megvalósítására és a gazdasági kapcsolatok alakulására hivatkozik.
Tovább dagad az Epstein-botrány.
Érezni-e a Fidesz zuhanását a híres erdélyi fesztiválon?