A vagyonosodási vizsgálat hatékony fegyver az adóhatóság kezében, szinte lehetetlen ellene védekezni. Az elmúlt évszázad hírhedt bűnözőjét, Al Caponét is csak egy – mai kifejezéssel élve – vagyonosodási vizsgálat során bizonyított adócsalással sikerült rács mögé juttatni. A vagy ezer tagot számláló bűnszervezetet irányító gengszterkirály a pénze nagy részét főleg szeszcsempészetből, szerencsejátékból és prostitúcióból szerezte. Az 1920-as évek végén az FBI tíz legkeresettebb bűnözője között szerepelt. Többször állt bíróság előtt gyilkosság vádjával, de egyetlen egyet sem tudtak rábizonyítani. Amikor már szinte minden próbálkozás kudarcba fulladt, az amerikai adóhivatal akkori egyik főnöke állt elő azzal az ötlettel, hogy adófizetés elmulasztása miatt vonják felelősségre. Al Capone nevén azonban nem voltak cégek, nem voltak bankszámlái, soha nem írt alá csekket és semmilyen számlát, valamint semmilyen ingatlant nem vett a nevére. Végül a kiadásai alapján becsülve, 1931-ben több mint 200 ezer dollárnyi (ma körülbelül 2,7 millió dollár, illetve 480 millió forint) adóhiányt tudtak rábizonyítani. Ezért összesen 80 ezer dollár (ma körülbelül 1,1 millió dollár) büntetést és 11 év börtönt kapott, amelyből végül csak 6,5 évet kellett letöltenie jó magaviseletéért.

Magyarországon e módszert idén kezdték nyomatékosabban használni az „eltűnt” jövedelmek felderítésére, bár nálunk az elsődleges célpont nem a szervezett bűnözés. A vagyongyarapodási vizsgálatra elméletileg bárkit kiválaszthatnak, de az APEH szempontjai között első helyen a magas tagi kölcsön illetve törzstőke, az alacsony jövedelem, a be nem vallott ingatlan adás-vétel, valamint feljelentés lehet. Az APEH elől elbújni nem lehet, de nem is érdemes. Ha az adózó nem jelenik meg a hivatalban, az eljárás attól még elindul – hívta fel a figyelmet Vadász Iván adótanácsadó, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke a Conforg vagyongyarapodási vizsgálatokról szóló konferenciáján.

Ennél sokkal célravezetőbb, ha az APEH-értesítő kézhezvétele után az adózó kinevez egy jogi képviselőt és haladékot - maximum hatvan napot - kér az adóhatóságtól a szükséges igazolások begyűjtéséhez. Ez idő alatt azonban egy belső (saját maga számára készített ) vagyongyarapodási vizsgálatot  is célszerű elvégeznie.

A teljes cikket olvassa el itt!