„Korábbi március 6-i levelünkben felhívtuk figyelmüket a szoftverek nyilvántartására vonatkozó számviteli előírásokra és kértük, hogy a szerzői jogi törvény vonatkozó rendelkezései alapján, a BSA-tagvállalatok vonatkozásában, számunkra megküldeni szíveskedjenek” – kezdi október 15-én kelt levelét az egyesület. A levél egy ipari szabászollók gyártására specializálódott, mindössze egyetlen laptopját alig használó cégtulajdonos postaládájában landolt. A címzett szerint a BSA felszólítása egy számára soha nem kézbesített másik levélre hivatkozik. Hogy ezt nem is csatolták bizonyítékként, arra enged következtetni, hogy bizonyára hiba csúszott a BSA saját nyilvántartási rendszerébe.

Az egyesület és adóhatóság már márciusban is sok félreértésre okot adó megállapodására hivatkozott, amikor több ezer, APEH-hel fenyegető levelet küldött ki, hogy információt csikarjon ki cégek szoftvernyilvántartásáról a következő sorokkal: „Ismételten kérjük, hogy a szerzői jogi törvény értelmében a társaság által használt szoftverek fenti számviteli elvárásnak is megfelelő nyilvántartását a BSA tagvállalatainak vonatkozásában november 15-éig megküldeni szíveskedjenek. Felhívjuk a figyelmüket, hogy amennyiben jelen, ismételt levelünkre sem küldik meg szoftvereinek nyilvántartását, úgy gyakorolni fogjuk az APEH-BSA együttműködési szerződésben rögzített jogainkat."

Csakhogy ilyen jogaik sem a nyilvánosságra hozott szerződés, sem az adóhivatal szerint nincsenek. Az adóhatóság néhány héttel később közleményben határolódott el együttműködő partnere szerint nem létező jogaira hivatkozó fenyegetésétől. A BSA, mint az APEH közleményéből kiderült, ugyanis  nem egyeztette az adóhivatallal e levelek tartalmát, amelyek ráadásul nem is tükrözik a két szervezet közötti együttműködési megállapodásban foglaltakat. 

 Az APEH tiltakozása kicsit azonban elkésett, a 3500 cégből mindössze 100 élt kifogással a nem létező jogaira hivatkozó BSA fenyegetése ellen. Sarlós Gábor, a BSA sajtószóvivője ugyan nemsokkal az APEH állásfoglalása után elismerte, nem volt túl szerencsés a megfogalmazás a levélben. Addigra azonban erre válaszul már 900 vállalkozás postázta is a szoftvernyilvántartását. Köztük a fent említett cégtulajdonos is, akinek könyvelője két héten belül megküldte a cég egyetlen laptopjára vonatkozó adatokat: beszerzést igazoló számlaszám, beszerzés dátuma, sorozatszám.  Mindez elkerülhető lett volna, ha az adóhatóság hamarabb tájékoztatja a közvéleményt arról, nem asszisztál BSA leveleihez – sajnálkozott a könyvelő, aki legközelebb már óvatosabb lenne.

A fenyegetésen túl további felháborodást keltett, hogy az egyesület felhívásában, a  BSA honlapjáról letölthető szoftverekre vonatkozó következő tartalmú nyilvántartási mintát ajánlja: „Az alábbiakban a BSA egyes tagvállalatainak a használatban legelterjedtebb szoftvereit említjük példaként, de ez nem jelent semmiféle pozitív megkülönböztetést a többi szoftvergyártó termékeivel szemben.”

Ez - kissé félrevezető módon - a szerzői jogban és a szoftverek nyilvántartásában kevéssé jártas cégeket arra  is ösztönözte, hogy az összes meglévő szoftverükről adják meg az adataikat, ne csak a BSA által képviselt gyártókéiról. Nem egy vállalkozó véli úgy, hogy a BSA túl sokat akar tudni a cégek szoftverhasználatáról, ami üzleti titok. A fenyegetés valósnak vélt következményeitől tartó bevallók - ijedségükben - akár azt is elárulhatják, hogy az általuk képviselt cégek riválisai milyen áron, milyen licencfeltétellel értékesítik szoftvereiket, és ehhez aztán igazán semmi köze nincs. A hvg.hu úgy értesült, a BSA kíváncsiskodó levelei mögött tudatos üzletpolitika van. Célja, hogy néhány éven belül kiszorítsa versenytársait a piacról.

Számviteli nyilvántartást (könyveléssel kapcsolatos dokumentumokat) csak hatósági jogkörrel felruházott szervezet, vagy meghatározott esetekben a Pénzügyminisztérium kérhet - ismerteti a számviteli törvény idevonatkozó tartalmát Marosi Andrea jogász, egyben az APEH egykori revizora. Az adóhivatal szerint a levelekben szereplő szoftvernyilvántartás a BSA-nak mint magánszervezetnek az ajánlása, ezért semmiképpen nem tekinthető hatósági előírásnak, amely bármifajta hatósági jogkövetkezménnyel járna. Az adóhatóság a szoftverek nyilvántartását a hatályos számviteli és adózási jogszabályok szerint ellenőrzi. Az érdekvédő egyesület a szerzői jogi törvény alapján legfeljebb a BSA-tagok által gyártott szoftverek felhasználásáról kérhet tájékoztatást.

Az MDF az ügy kirobbanása után az együttműködési megállapodás felbontására szólította fel az adóhivatalt. Az APEH nem teljesítette a párt kérését, s kommentálni sem kívánta. Csakúgy, mint a BSA, amelynek sajtószóvivője ezúttal arra hivatkozott, hogy "az APEH - BSA megállapodás politikai síkra helyeződött".