szerző:
Salgó Andrea (hvg.hu)

Ismét jogalap nélkül fizetett - ezúttal nem offshore cégeknek, hanem kölcsönzött munkavállalóknak - milliárdos tételt a Magyar Telekom - tudta meg a hvg.hu. A részvényesek többsége erről a cég áprilisi éves közgyűlésén hallott először. Mások az amerikai tőzsdefelügyeletet riasztanák. A vállalat cáfol.

© Fazekas István
A Magyar Telekom részvényei a jelenlegi 860 forintos árfolyamról 700-ra is zuhanhatnak, ha nagy nyilvánosságot kap, hogy a cég ellen néhány hónapja, tisztességtelen piaci magatartás miatt indítottak polgári pert – állítja egy hvg.hu-nak nyilatkozó független bróker. A felperesek milliárdos nagyságrendű kártérítési összeget is követelnének, keresetük benyújtására május végéig van módjuk.  (Erről az ügyről részletesen itt olvashat.) A társaság szerint ugyanakkor az ellene indított pernek és tervezett kártérítési igénynek nem lehet közvetlen hatása a részvényárfolyamra, hiszen ezek még nem jelentik azt, hogy az érvényesíteni kívánt igények megalapozottak volnának – érveltek a Telekom kommunikációs igazgatóságán.

A lapunk által kérdezett bróker szerint azonban tovább csökkentheti a papírok értékét egy másik ügy, amelyben a New York-i tőzsdefelügyelet az ügyészségi feladatot is ellátó amerikai igazságügyi minisztériummal karöltve indíthat vizsgálatot a vállalat ellen. A hvg.hu úgy tudja, erre a másik eljárásra hamarosan sor kerülhet, mivel a részvényesek közül többen fontolgatják: megkeresik az amerikai hatóságok mellett a magyar Nemzeti Nyomozó Irodát is, hogy vizsgálja ki, miért fizetett ki a Magyar Telekom jogalap és valós teljesítés nélkül (azaz egyhavi munkaviszony után egyszeri juttatásként) összesen közel egymilliárd forintot a kölcsönzött munkavállalóinak. A kifizetés február elején történhetett, egy hónappal azután, hogy a Magyar Telekom ultimátumot adott a felperes cégek alkalmazottainak: felmondanak munkáltatóiknak, és belemennek, hogy az előnytelenebb feltételeket biztosítva munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül foglalkoztatja őket tovább a telefoncég. Ellenkező esetben újra a Telekom dolgozói lehetnek, de az is benne van a pakliban, hogy rövid időn belül csoportos létszámcsökkentéssel elbocsátják őket. 

A legtöbben engedtek a nyomásnak; sokuk döntését az is megkönnyítette, hogy írásban ígéretet kaptak: többhavi bérüknek megfelelő pénzt utalnak át nekik, ha felmondanak, s aláírják a javasolt konstrukciót. Közel ezer munkavállaló esetében az ígért összeg összesen megközelíti a milliárdos nagyságrendet is. Az ajánlattételt később a Magyar Telekom sem cáfolta, a hvg.hu-nak is elismerték, hogy az ajánlatot elfogadó,  a kölcsönzötti formát vállaló munkatársaknak a jövőben jellemzően magasabb bért és kibővített szociális juttatási csomagot, ezenfelül a társaságtól korábban kiszervezett munkavállalóknak egyszeri anyagi kompenzációt adnak. Ennek ellenére a cég most cáfolja minden ilyen címen történő összeg kifizetését.

Amennyiben viszont beigazolódik a korrupció gyanúja, korlátozhatják a cég piaci tevékenységét  – vagyis, mint bevezetőnkben már utaltunk rá, eztán már nem szolgáltathat, mondjuk, az amerikai piacon, de végső esetben akár a tőzsdéről is kivezethetik a vállalatot. A szakértők szerint ez utóbbi a legsúlyosabb szankció, amelynek gazdasági következményei túlmutatnak a Magyar Telekomon.

Az egymilliárd forint kifizetése közvetve ugyan, de kapcsolódik a cég elleni magyarországi perhez. A felperesek szerint a Magyar Telekom kölcsönzött munkavállalói (akik korábban a felperes partnercégek állományába tartoztak) azért kaphatták meg a kérdéses egymilliárd forint egy főre eső részét juttatásként, mert a társaság - a felperesek szerint jogszerűtlenül - felbontotta e cégekkel a szerződést, s részben a felkínált juttatással elcsábította állományukat. Erre engednek következtetni a hvg.hu szerkesztőségébe került szerződések és egyéb megállapodások is.

A Magyar Telekom azonban állítja, nem történt ilyen kifizetés, s hogy erről április 30-án a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján hivatalosan is tájékoztatta volna a részvényeseket. Ám április 30-ai dátummal mindössze két közleményt találtunk a BÉT weboldalán, egyet a szavazati jogok számáról, a másikat egy stratégiai megállapodásról. A vállalatnak egyébként nincs tudomása arról, hogy a már folyamatban lévő peren kívül másikat is indítanának ellene. A korábban benyújtott kereset nagyobb részét a felperesek visszavonták, a megmaradt részt pedig át kívánják alakítani, így jelenleg nincs benyújtott kereseti kérelem a távközlési vállalattal szemben – legalábbis így értelmezte az  egy hónappal ezelőtti bírósági tárgyalást a cég kommunikációs igazgatósága.

A szerkesztőségünkbe eljuttatott jegyzőkönyvben ugyanakkor nincs szó a kereset visszavonásáról. Ehelyett az olvasható benne, hogy a felperesek minden ott szereplő állításukat fenntartják azzal, hogy jelzik változtatási szándékukat. Erre pedig azért van szükség szerintük, mert a munkaerő átcsábítása a kereset benyújtásakor még folyamatban volt, azóta pedig befejeződött, leszámítva azt a 150 inaktív dolgozót (a felperes cégek korábbi állományának közel 20 százaléka), akik papíron továbbra is a felperesek alkalmazottai.

Csendben zajló perek, további szankciók (Oldaltörés)

A felperes cégek tulajdonosai, akik időközben a Telekom részvényeseivé is váltak, kifogásolják, hogy a távközlési vállalat nem tájékoztatta  hivatalosan a befektetőket a bírósági eljárásról. A befektetők többsége ezekről az április 25-ei közgyűlésen értesült először, noha a távközlési vállalatnak a tőkepiaci törvény értelmében legkésőbb az eljárás megindítása után egy munkanappal közleményt kellett volna kiadnia a per létezéséről, mint az értékpapír értékét vagy hozamát közvetve érintő információról. Ezt a saját vagy a BÉT, illetőleg valamelyik országos napilap honlapján meg kell jelentetnie és ezzel egyidőben a PSZÁF-nek megküldenie.

Bár az első tárgyalást már április 10-én megtartották, a társaság a mai napig sem pótolta a közlemény kiadásával kapcsolatos mulasztásait. Ezért a rendkívüli tájékoztatás elmaradásáért újabb kártérítésre perelhető a társaság, ha megállapítható, hogy emiatt (ezzel ok-okozati összefüggésben) a részvényeseknek káruk keletkezett – mutat rá a hvg.hu által megkérdezett független tőzsdejogász, de hozzáteszi, ilyenre még nem volt példa Magyarországon.

Az sem kétséges, hogy a részvényeseknek lett volna beleszólásuk, hogy cégük milliárdos költségekbe veri magát, függetlenül attól, hogy jogalappal vagy anélkül teszi ezt. A jogász szerint ekkora összeg a közel 20 milliárd forintnyi tanácsadói díjakkal együtt épp az egyharmada Magyar Telekom 60 milliárdos profitjának. Már a tanácsadásra fordított összegek szükségszerűsége is megkérdőjeleződött az áprilisi közgyűlésen, miután az egyik részvényes felvetette, hogy a cégnek a 2006 elején indult montenegrói és macedón szerződésekkel kapcsolatos vizsgálat során tanácsokat adó White&Case amerikai ügyvédi iroda milliárdos számláinak egy része magánrepülőkről és luxusszállodai költségekről szól.

Az ügyvédi iroda szolgáltatásaira köztudottan azért van szüksége a vállalatnak, mert 2006-ban a Nemzeti Nyomozó  Iroda mellett az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC)  is eljárást indított ellene montenegrói, illetve macedón leányvállalatainak jogszerűtlenül kötött, mintegy 700 millió értékű szerződései miatt. Az eljárás még mindig tart. A magas tanácsadói költségek miatti felelősséget a társaság a vizsgálatot felügyelő, független Audit Bizottságra hárította:  az ügyvédi iroda számlái mögött álló teljesítés igazolása az Audit Bizottság hatáskörébe tartozik.

Nem lehet egyelőre tudni, hogy az eljárás végül pontosan mennyibe kerül majd a Magyar Telekomnak, de annyi bizonyos, hogy a Budapesti Értéktőzsde honlapja szerint az ilyen jogcímen kifizetett összegek évente szinte megduplázódnak. A cég tanácsadói költségekre már eddig is vagy 20 milliárdot fizetett ki.  A Magyar Telekom jogi képviselője az április 25-i közgyűlésen elmondta, a cél az, hogy tisztázza magát a Magyar Telekom, másodlagos, hogy ez mennyibe kerül. A White&Case tevékenységéről pedig elhangzott, hogy a vizsgálatot függetlenül végzik, időben ezért nem lehet korlátozni ezt a tevékenységet.

A sok kiadásért, vagyis az alacsonyabb profitért aligha kárpótolja a tulajdonosokat a piacon egyre ritkábbnak számító osztalék, még ha az magasabb is az átlagosnál – hívja fel a figyelmet bróker forrásunk. Mi több, szerinte ez az egyetlen, ami életben tartja az egykori Matáv-részvényt. A legtöbb tőzsdei cég esetében a különféle innovációk miatt tartják a részvények az adott árfolyamot, és ezért veszik a befektetők is. A Magyar Telekom viszont elsősorban a balkáni terjeszkedésre, illetve a különféle akvizíciókra helyezi a hangsúlyt, és feltehetően ezért fizet magasabb osztalékot részvényeseinek. Ugyanakkor többségük, mint mondta, amint felveszi az osztalékot, túlad a részvényein, mivel azok értéke nem nő jelentősen. Látszólag kevés az esély, hogy a többi vállalathoz hasonlóan emelkedjen az ára ezeknek a részvényeknek. Kilenc évvel ezelőtti tőzsdei csúcsát (2300 forint) meg sem közelíti, miközben van olyan vállalat, amelynek részvényeinek értéke tízszeresére emelkedett ezidő alatt. 

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Csak páros számokat húztak ki az ötös lottón

Csak páros számokat húztak ki az ötös lottón

Imbolyogva sétál az új kétlábú robot, de úgy forog, mint egy balett-táncos – videó

Imbolyogva sétál az új kétlábú robot, de úgy forog, mint egy balett-táncos – videó

A katalán elnök tárgyalni akar Madriddal

A katalán elnök tárgyalni akar Madriddal

Párbeszéd a sintó vallással - kedden lesz Naruhito koronázási ceremóniája

Párbeszéd a sintó vallással - kedden lesz Naruhito koronázási ceremóniája

Így harcol Németország az antiszemitizmus és a szélsőjobb ellen

Így harcol Németország az antiszemitizmus és a szélsőjobb ellen

Verseny nélkül tarolhatnak Mészáros Lőrinc cégei a paksi közbeszerzéseken

Verseny nélkül tarolhatnak Mészáros Lőrinc cégei a paksi közbeszerzéseken