Már most biztosra vehető, hogy a kukoricát ésa napraforgót is csak nyomott áron tudják majd eladni a termelők,
így egyenes út vezet a tönkremenetelükhöz. Úgy vélte, a kieső jövedelem miatt a jövő évi termelést sem
tudják majd elindítani a gazdálkodók, hiszen nem lesz pénzük talaj-előkészítésre, vetőmagra, és az őszi vetési munkálatokra sem. Seszták Oszkár, a szabolcsi önkormányzat fideszes elnöke szintén azt hangsúlyozta, hogy az ipari alma eladásánál kialakult árvita nemcsak a gyümölcs termesztésével foglalkozók ügye, hanem az egész
térségé, hiszen a megyében élők többsége a mezőgazdaságból próbál megélni.
   
Az elmaradó árbevétel véleménye szerint valóságos láncreakciót indít el, mert az érintett családok mellett ugyancsak bajba kerülnek az ágazat többi szereplői, beleértve a szüretelésnél foglalkoztatott alkalmi munkásokat, a feldolgozóüzemek dolgozóit, sőt a kapcsolódó vállalkozások alkalmazottait. Simon Miklós, a Fidesz országgyűlési képviselője, Nyírbogát polgármestere úgy vélekedett, hogy a magyar kormánynak a lengyel
kabinethez hasonlóan minimális árat kellene meghatároznia az almafelvásárlóknak a gyümölcs átvételéhez.
   
Álláspontja szerint miután a varsói kormány 10 eurócentben határozta meg a kilogrammonkénti árat, a Gyurcsány-kabinetnek ettől 2 eurócenttel el kell térnie, mert a magyar sűrítménnyel javítják fel a világon bárhol gyártott almalevet a jobb minőség érdekében. Megjegyezte, hogy Lengyelországban csakúgy, mint Magyarországon, egy osztrák cég az almafeldolgozó üzemek többségének tulajdona. Tilki Attila országgyűlési képviselő, a Fidesz szabolcsi elnöke hangoztatta, hogy a magyar kormánynak "van eszköze a magasabb ár
kikényszerítésére, hiszen a feldolgozó cégek korábban állami támogatást kaptak, s jelenleg is vannak pályázataik költségvetési forrás igényléséhez".
   
Lenti István, a nyíregyházi főiskola tanára, aki 1998 és 2002 között az Orbán-kormány szabolcsi földművelésügyi és vidékfejlesztési hivatalát vezette úgy fogalmazott: "Ideje lenne már, hogy egy világos agrárkoncepciója legyen az országnak, amely hosszú időre meghatározná az agrárágazat céljait". Tarthatatlannak nevezte a gyakori átalakításokat, szerinte a legutóbbi hatvan évben öt, teljességében végre nem hajtott reformelképzelés indult, s ezt a magyartól jóval erősebb gazdaság sem bírta volna ki.