Ilyenek például a lízingügyletek megszűnése, illetve a lízingszerződések átruházása kapcsán felmerülő adózási teendők is - e kérdésekben a Deloitte és a Lízingszövetség közös kezdeményezésének megfelelően várhatóan új állásfoglalás fog születni. Veszprémi István, a Deloitte adótanácsadási üzletágának partnere szerint az említett állásfoglalás röviden áttekinti a lízingügyletekre - mint atipikus szerződésekre - vonatkozó hatályos magyar szabályozást és a kialakult gyakorlatot, miközben rendkívül előremutató módon a pénzügyi lízing mellett az operatív lízing kérdéseivel is foglalkozik. Az adóhatóság vizsgálatának kiindulópontja az volt, hogy mivel a lízing nevesítetten nem szerepel az áfa-törvényben, az ügyletek megítélése minden esetben attól függ, hogy mit valósítanak meg tartalmukban - tette hozzá Veszprémi.

A pénzügyi lízingügyletek kezelése 

A Deloitte szakértője kiemelte, áfalevonási jog nélküli adómentességet élvez a pénzügyi lízing azon részszolgáltatása, amely tartalmában a hitel- és pénzkölcsön jogviszonyhoz hasonló. Legalábbis abban az esetben, ha a hitelügylet egyértelműen elkülöníthető az alapügylettől. Ehhez azonban több feltételnek kell egyszerre teljesülnie: a feleknek az alap- és hitelügylet ellenértékéről az ügylet megkötésekor külön-külön meg kell állapodniuk, a hitelügyletekről történt megállapodásokban rögzíteniük kell a kamatlábat, és elkülönülten kell elszámolniuk a két ügylet, vagyis az alap- és hitelügylet ellenértékét is. 

A zárt végű pénzügyi lízingügyletek kapcsán fontos megjegyezni, hogy a teljesítés időpontjának az új áfa-törvényben is a birtokbaadás időpontja minősül, vagyis a lízingbeadó forgalmi adó fizetési kötelezettsége a korábbi szabályozáshoz hasonlóan továbbra is a birtokba adáskor áll be, a teljes tőkerész vonatkozásában. Erről természetesen számlát kell kiállítani, azonban a későbbiekben fizetendő lízingdíjakat általános forgalmi adó már nem terheli – mondta el a szakértő. 

A teljes cikket az Adózónán olvashatják!