Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Bármily hihetetlen, mégsem marad el a személyi jövedelemadó (szja) sávhatárának emelése, de az intézkedés ezúttal sem az alacsony jövedelműeknek kedvez. A minimálbér emelése nemcsak a foglalkoztatónak, hanem a munkavállalónak is többe kerülhet. A munkahelyváltásnál nem árt alaposan megfontolni, kire bízzuk bevallásunk kitöltését. Elemeztük a januári adóváltozásokat.
© Stiller Ákos |
A sávhatárok immár 3 éve nem változnak, így ha valaki béremelést kap és azzal átlépi az évi 1 millió 700 ezer forintos sávhatárt, akkor – mint a fenti példa is mutatja – automatikusan magasabb kulccsal adózik – mutat rá Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst&Young adószakértője, hozzátéve: ez az egyik leghátrányosabb „nem módosítás” 2009-ben. Az szja-törvény e paragrafusa fenntartja azt a gyakorlatot, hogy a dolgozókat minél alacsonyabb béren vagy bejelentés nélkül foglalkoztassák – ezzel is támogatva a feketegazdaságot.
Legfőbb adóváltozások 2009-ben |
- nem kell ingatlanadót fizetni - eltörölték az örökösödési illetéket - értékalapú helyett fix összegű a cégautóadó - új szja-adókedvezmény a nyugtaadásnál - maximum 100 ezer forint - adószám-felfüggesztés: több lehetőség az APEH kezében - 20 százalékos mulasztási bírság a 250 ezer forint feletti készpénzügyleteknél - megszűnt az adómentes béren kívüli juttatások 400 ezer forintos határa - egyedi korlátok kultúrautalványra és iskolakezdési támogatásra - a munkaadó vállalhatja, hogy elkészítse munkavállalója szja-bevallását; ezt január 31-ig kell kérnie az alkalmazottnak - az adóhatóság akkor is felfüggesztheti az adózó adószámát, ha ismételten kényszerül 60 napos üzletbezárást elrendelni - megszűnt a 35 százalékos osztalékadó; a módosítás az osztalék adóztatására – feltéve, hogy az osztalékra nem az egyéb jövedelemre irányadó szabályok alkalmazandók – 10 vagy 25 százalékos adómértéket ír elő - a cég adómentesen juthat a saját külföldön lévő - off-shore - cégétől kapott osztalék és az abból kivont tőke 75 százalékához - magánszemély az alacsony adókulcsú államból származó "egyéb jövedelmére" kap "amnesztiát"; az ilyen országból kapott kamat, osztalék és értékpapír árfolyamnyereség-adója 10 százalék |
Nemcsak a különadóra, hanem a járulékokra is igaz, hogy a kisebb keresetűek után többet fizethetnek, mivel a munkavállalói és az egészségbiztosítási járulék alapja 2009-től megegyezik, csakúgy, mint a munkaadói és a társadalombiztosítási alap – figyelmeztet Angyal József. Az intézkedés állítólagos célja, hogy a munkáltatónak, illetve a dolgozónak ne kelljen felesleges számításokat végeznie ahhoz, hogy megtudja, mennyi járulékot kell fizetnie. Csakhogy az is előfordulhat, hogy épp a dupláját kell, mint eddig.
Tavaly a munkavállalói járulék (1,5 százalék) alapja a bruttó munkabér, vagyis minimálbér esetén 69 ezer forint volt. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a dolgozónak, ha a minimálbérnek megfelelő összeget kapta, csak ezután kellett a másfél százalékot fizetnie, abban az esetben is, ha a munkáltatója a dupla járulékalap szerint fizette a járulékot utána. Ez januártól megváltozott: az alkalmazottnak már nem a bruttó (minimál)bére (2009-től 71 500 Ft), hanem annak a duplája (ez az egészségbiztosítási járulék alapja is) után köteles fizetni a másfél százalékot a munkáltató, ezen felül a 3 százalék munkaadói járulékot, ha a minimum járulékalap után fizet. Ez több mint a kétszerese a 2008-as mértéknek.
A minimálbér (bruttó jövedelem) és a dupla járulékalap közötti részre eső munkaadói járulék szintén a munkaadó pénztárcáját fogja terhelni. Bár a kormány nem tervezte a járulékok emelését, a törvénymódosítás mégiscsak járulékalap-kiszélesítésnek tekinthető – szögezte le Angyal József. Extra munkavállalói járulékot is kell fizetnie annak, aki betegszabadságra megy, adóköteles devizaellátmányt vesz fel, vagy munkahelye – a jogszabályban megengedett felett – bármilyen költségét megtéríti. Januártól ugyanis a személyi jellegű kifizetések után is kérik a másfél százalékot.
Egyszerűsített bevallás: kinek nem ajánlott?
A munkáltatók havonta tájékoztatják az adóhatóságot dolgozóik jövedelmi és járulékaival kapcsolatos adatairól is. Amennyiben évközben többször váltunk munkahelyet, több munkáltató is kitölti a közel 8 féle igazolásból álló kilépő papírunkat, de mi csak a legutolsó munkaadónk által összesített, vagyis a végső verziót látjuk. Ezt vagyunk kénytelenek összevetni az APEH egyszerűsített bevallásával – feltéve, ha az adóhatóságra bíztuk adóbevallásunk kitöltését.
Munkáltatói igazolások kilépő papírhoz |
1. Kilépő adatlap |
Amennyiben ez az "egyszerűsítés" a közeljövőben nem történik meg, felvetődik a kérdés, hogy az elektronikus adatszolgáltatás bevezetésére elköltött milliárdoknak mi volt a célja.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Ha elmaradt volna az alku annak komoly hatása lett volna az 1700 milliárd dollárt kitevő kétoldalú kereskedelemre.
Politikusokat, és résztvevőket kérdeztük Tusványoson arról, hogy el tudják-e képzelni, hogy a Fidesz 2026-ban ellenzékbe kerül.
Több ember életét vesztette egy Délnyugat-Németországban bekövetkezett vonatbalesetben.