szerző:
hvg.hu

A márciusi törvényjavaslat szerint a természetbeni juttatások értékhatára nem változik, de értékük 50 százaléka után a munkáltató kötelezően 62 százalék személyi jövedelemadót és az ezzel növelt összegre 27 százalék tb-t fizet. Ez a juttatások teljes összegére vetítve 52,87 százalékos effektív adóterhet jelent - derül ki a Kopint-Tárki felméréséből. Juttatás-csökkentés, béremelés, avagy hogyan reagálnának a munkáltatók?

Felmérés
A Kopint-Tárki Konjunktúra-kutató Intézet Zrt. az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés megbízásából felmérte a természetbeni juttatások tervezett megadóztatásával érintett munkaadók és munkavállalók, illetve vendéglátósok várható reakcióit. A felmérés február 28. és március 9. között történt, a munkavállalókat (1000 érvényes kérdőív) és a vendéglátósokat (150) telefonon, a munkaadókat (650) interneten kérdezték.  Időközben, a felmérés elkezdése óta az akkor valószínűnek tartott elképzelés helyébe újabb, alapvetően más szerkezetű és más adómértékekkel operáló törvényjavaslat lépett. 
A munkaadói felmérés célja annak megállapítása volt, hogy vajon miként reagálnának a döntési helyzetben levő munkáltatók a ma még adómentes juttatások adóterhelés alá vonására; változatlan vagy csökkentett összegben megtartják, vagy megszüntetik, de részben vagy egészben béremeléssel kompenzálják őket? 

A  munkavállalók - a felmérés szerint -  a változások következtében a korábbi mennyiség 33,3 százalékának megfelelő étkezési utalványt és a korábbi utalványérték bruttó 10,9 százalékának megfelelő mértékű pénzbeli fizetésemelést kapnának. Vagyis a munkavállalók a korábbi érték összesen 44,2 százalékához jutnának hozzá utalványban vagy béremelés formájában, teljes veszteségük tehát a korábbi utalványérték 55,8 százaléka lenne.

A felmérés tehát nem igazolta vissza a törvényjavaslathoz csatolt, a PM által jegyzett tájékoztató feltételezését - hívja fel a figyelmet a Kopint-Tárki -, mely szerint a gazdasági szereplők teljes passzivitással reagálnak az új adó bevezetésére, és a korábbi mértékben juttatnak immáron magas adókkal sújtott utalványokat dolgozóiknak, s ezért az államkincstár bevétele automatikusan nő az utalványok értékének felére számítható 105,74 százalékos közteherrel.

Az étkezési utalványok teljes forgalmát 2008-ban 231 milliárd forintra becsülhetjük, ennek megmaradó része a felmérés eredménye szerint 76,9 milliárd forint (33,3 százalék). Az erre eső 52,87 százalékos adóteher 40,7 milliárd forint többletbevételt jelent a költségvetésnek. A kompenzációs motivációjú béremelés (25,2 milliárd forint) miatt a munkaadók összesen 28,5 százalékos bérterhet, a munkavállalók szja-t és tb-t fizetnek. A munkavállalói felmérésben rákérdeztek az utalványokhoz jutó munkavállalók tényleges szja-fizetési mértékére, 2010-es sávhatárok és adókulcsok szerint. A választ adók 79,4 százaléka 19 százalékos kulcs szerint fizetne, 20,6 százaléka pedig a 38 százalékos kulcs szerint. Rávetítve ezeket a kulcsokat a kompenzációs béremelés összegére, 17,3 milliárd forint bérteher-többlettel, azaz költségvetési plusz-bevétellel számolhatunk. Az összes kincstári bevétel-növekedés tehát mintegy 58 milliárd forint.

A munkavállalók ugyanakkor 128,9 milliárd forint értékű utalvánnyal, illetve ezt kompenzáló nettó béremeléssel kapnának kevesebbet, a munkaadók kiadásai 70,9 milliárd forinttal csökkennének. A fenti számok a primer jövedelemátrendeződési hatást jellemzik, amely nulla összegű játék: amit az egyik jövedelemtulajdonos csoport, a munkavállalói veszít, azt teljes mértékben megszerzi a költségvetés és a munkaadók. A következőkben a vizsgálatot kiterjesztették a forgalom várható változása miatti bevételi hatásokra. Ha ugyanis feltételezzük, hogy a kieső utalványok értékével csökken a lakossági fogyasztás, akkor az általános forgalmiadó-befizetések is elmaradnak. A majdnem 130 milliárdos lakossági fogyasztáscsökkenés következtében kieső (23 százalékos) áfa összege 24,1 milliárd forint, ez csökkenti a kincstár többletét, a még mindig tetemes 33,9 milliárd forintra.

A háttéripar, a (meleg)étkezési utalványok esetében a vendéglátás forgalma és az e téren keletkező jövedelmek, adók csökkenése minden gazdasági szereplőnek: vendéglátóipari munkaadónak, munkavállalónak és a kincstárnak is jelentős veszteséget okoz. Ez a finomabb elemzési szint már nem nulla összegű játékra ad becslést: a háttéripar sokkszerű leépülésével mindenki veszíthet. Kérdés azonban ennek mértéke. Az étkezési utalványok forgalma becsülhetően 66,7 százalékos mértékben csökken. A továbbiakban csak a melegétkezési utalványokkal kalkulál a felmérés.

A költségvetés becsülhető teljes nyeresége az étkezési utalványok megadóztatása miatt tehát (primér és szekunder költségvetési hatások együtt):  19,5  milliárd forint. A teljes vendéglátóipari, elfogadóhelyi forgalom - a felmérés adatai szerint tehát 151,2 milliárd forinttal csökkenne, a kifizetett munkabér mintegy legalább 15 százalékkal, az étkezési jegyet elfogadó éttermekben mintegy 2,1 foglalkoztatottal csökkenne az átlaglétszám, ez országosan 18 900 állásvesztőt jelentene.

Adatok
Az étkezési jegyet elfogadó éttermek és egyéb elfogadóhelyek becsült száma: 9000. A forgalom összesen 759 milliárd  és 130 milliárd forint melegétkezési utalvány évente. Az árbevétel évente átlagosan 84,4 millió forint a melegétkezési utalványt elfogadó éttermekben, illetve más meleg ételt szolgáltató helyeken. A foglalkoztatottak becsült száma: 102 600. A bruttó átlagbér (KSH, 2008): 122 322 forint havonta. A bruttó bértömeg 150,6 milliárd forint.
A kérdőív szerint a megkérdezett vendéglátóhelyek forgalma mintegy 19,9 százalékkal csökkenne, éttermenként, elfogadóhelyenként átlagosan 16,8 millió forint éves bevételkiesést okozva. A bruttó bértömeg 15 százalékos csökkenése: 22,6 milliárd forint. A bérjárulékok (28,5 százalék, azaz 6,4 milliárd forint szja- és 3,7 milliárd forint tb-bevétel kiesését okozná. Költségvetési bevételkiesés a másodlagos hatások miatt: 14,4 milliárd forint lenne. A becslési hiba miatt nem zárható ki, hogy a tényleges bevétel a kalkulálttól néhány milliárd forinttal eltér (annál esetleg magasabb), de ezt bőven ellensúlyozza, hogy - elsősorban módszertani nehézségek miatt - nem kalkuláltak az alábbi tételek költségvetési hatásával:

• Elbocsátások (munkanélküliségi segély, esetleg átképzési költségek);
• A vendéglátó-ipari beruházások visszaesése;
• Üzletbezárások;
• A forgalom nem jelentéktelen részének visszaterelődése a szürke-fekete forgalomba.

 

 

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Puzsér: a NER ma nyert 10 évet

Puzsér: a NER ma nyert 10 évet

A Fidesz és az ellenzék jelöltje is szavazott már Pécsen

A Fidesz és az ellenzék jelöltje is szavazott már Pécsen

Itt vannak az ötös lottó nyerőszámai, lehet készülni a jövő hétre

Itt vannak az ötös lottó nyerőszámai, lehet készülni a jövő hétre

Németország befagyasztotta a török fegyverexportot

Németország befagyasztotta a török fegyverexportot

Nem csak Magyaroszágon tartanak fontos választást

Nem csak Magyaroszágon tartanak fontos választást

Már legalább öt halottja van a Japánt letaroló tájfunnak

Már legalább öt halottja van a Japánt letaroló tájfunnak