Az elmúlt évben a forint árfolyama jelentősen gyengült több jelentős devizához képest.  A pénzügyi vállalkozások, hitelintézetek, biztosítók kivételével jövőre már bármely vállalat vezetheti euróban a könyveit, különösebb feltételek nélkül.

Azon vállalatok esetében, ahol a bevételek és ráfordítások többsége nem forintban, hanem más devizában keletkezik, az egyik legnagyobb problémát az eredmény forintban való tervezése, és a tényadatok összehasonlítása jelenti – mondta Binder Szilvia, a Deloitte Számviteli tanácsadás üzletágának vezetője. Amikor a társaságok beszámolóikat készítik, a jelenlegi szabályozás szerint minden, a mérlegükben devizában szereplő tételt a fordulónapi árfolyamon át kell értékelniük forintra, amennyiben az átértékelés hatása jelentős. Alapvető gond, hogy a nem realizált árfolyamváltozás miatt a vállalkozás eredménye a könyvekben jelentősen eltérhet a tervezettől, holott az üzleti modellből eredően ez sokszor csak a számviteli szabályokból származó veszteség, tényleges gazdasági veszteség nem éri a céget.

Az ilyen esetekben jelenthet megoldást a devizában történő könyvvezetésre való áttérés. A pénzügyi vállalkozások, hitelintézetek, biztosítók kivételével jövőre már bármely vállalat minden különösebb feltétel nélkül vezetheti euróban a könyveit, és bizonyos feltételeknek való megfelelés esetén más devizában is lehetséges a könyvvezetés.

A funkcionális devizában való könyvvezetésre történő áttérés előnye, hogy az eredménytervek során nem kell jelentős árfolyam-ingadozással számolni sem az euróban meghatározott áron értékesített termékek, sem az euróban meghatározott áron beszerzett készletek árában, így az eredménykimutatás jelentős része nincs kitéve az árfolyamok kedvezőtlen alakulásának – hangsúlyozta Molnár Gábor, a Deloitte Számviteli tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.

Multinacionális vállalatok esetében előnyt jelenthet továbbá, hogy az anyavállalat részére készítendő nemzetközi jelentéscsomagnál sem kell újabb devizanemet alkalmazni. Végül, de nem utolsó sorban, egy euróban készített beszámoló a (potenciális) nemzetközi befektetők számára is könnyebben értelmezhető. Az áttérés nehézsége ugyanakkor, hogy a devizában való könyvvezetés bevezetése gondos felkészülést és munkát igényel, továbbá addicionális költségekkel is – például belső munkaráfordítás költsége, IT költségek, szakértői díjak – számolni kell. További nehézség például, hogy a béreket, a bérekhez kapcsolódó adókat és járulékokat, valamint minden egyéb adókapcsolatot forintban kell továbbra is nyilvántartani és fizetni.

A funkcionális devizában való könyvvezetésre történő áttérés során a cégeknek több fontos számviteli, adózási és jogi szempontot kell figyelembe vennie. Ilyen szempont például, hogy a készletek átszámítása devizára analitikus szinten történjen, annak érdekében, hogy a korábban alkalmazott nyilvántartás (FIFO v. átlagár) fenntartása biztosítva legyen. Fontos feladat a tárgyi eszközök analitikus szinten történő átszámítása, illetve az áttéréssel kapcsolatos adókövetkezmények áttekintése, az esetleges adózási kockázatok feltárása is. Az áttérés gondos tervezést és következetes lebonyolítást igényel, miközben a cégeknek az átmeneti időszak kezelésére is fel kell készülnie. A pénzügyi és üzleti adatok konvertálása során a vállalkozásoknak biztosítania kell a konvertálás helyességét és teljességét, de például az informatikai rendszert is fel kell készíteni az új deviza, vagy több pénznem egyidejű kezelésére.