Miért nehéz a kkv-knak?

A Start Tőkegarancia Zrt. harmadik alkalommal végezte el a magyarországi kkv-szektorba befektetett  tőkeérték vizsgálatát az Opten adatbázisára támaszkodva. Zoltán Csaba, a Start Tőkegarancia Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta, csak a pénzügyi befektetéseket vizsgálták, és ezek közül is a tízmillió forint felettieket vették figyelembe. A felmérés tanusága szerint a tőkebefektetések nagy része Közép-Magyarországon működő, feldolgozóiparban vagy kereskedelemben tevékenykedő mikrovállalkozásba érkezett.
 
Az adatok szerint 2008-ban 350 társaságban csaknem 40 milliárd forint összegben valósult meg tőkeemelés; a forrás túlnyomó részt a meglévő tulajdonosi körből érkezett. A külső befektetőktől érkező tőkebevonás összértéke és száma csökkent a korábbi évhez viszonyítva, ugyanakkor 6 százalékkal, 80,2 millió forintról 84,9 millió forintra nőtt a befektetések átlagos értéke. A befektetések közel 70 százaléka százmillió forint alatti volt, s a mikrovállalkozásokban valósult meg a tőkeemelések meghatározó része.
 
A kkv-szektor banki hitelállománya 2008-ban 3 730 milliárd forint volt. Zoltán Csaba összegzése szerint a kkv-szektor beruházásaihoz, illetve hitelállományához képest elenyésző a bevont tőke nagysága, ami arra utal, hogy a vállalkozások alapvetően nyereségükből vagy olcsóbb és elérhetőbb hitelből fejlesztettek.
 
A kkv-k számára kedvezőtlen a tőkekínálat struktúrája. A tőkebevonást nehezíti a kkv-k magas kockázati szintje, pénzügyi átláthatóságuk kérdésessége, a befektetői jog- és érdekérvényesítésének problémái, valamint egyes esetekben az együttműködési készség hiánya.
 
A Start Tőkegarancia Zrt. vezérigazgatója felhívta a figyelmet az induló, innovatív vállalkozások számára speciális finanszírozási lehetőséget kínáló Jeremie programra (Új Magyarország Kockázati Tőke Program). Ez a program az öt évnél fiatalabb vállalkozások számára biztosít 45 milliárd forintos forrást, amely 8 új kockázati tőkealapon keresztül,  jut el tőkebefektetés formájában a végső kedvezményezettekhez, a hazai kis- és középvállalkozásokhoz.
 
A gazdasági növekedés és az új munkahelyek kialakításának jelentős része a vállalkozások egy szűk csoportjának köszönhető. Ezek jellemzően innovatív, a külpiacokon is aktív társaságok, és általában 10 évnél idősebbek - mutatott rá a sajtóbeszélgetésen Szerb László, a Pécsi Tudományegyetem docense, aki szerint a mostani válságban a cégek 10 százaléka megerősödött, ez egy "tisztítótűz" is volt a piacon.
 
Zoltán Csaba a befektetői érdeklődés csökkenéséről számolt be a 2009-es évben arra utalva, hogy  kevésbé konjunkturális időszakban a Magyarországon aktív befektetetők óvakodnak bizonytalan, romló cégekbe befektetni. Az Egyesült Államokban erre a célra reorganizációs alapok működnek, de Magyarországon ilyenek még nincsenek - tette hozzá a vezérigazgató. A tapasztalatok szerint hazai innovatív projektek esetében is előfordul, hogy megvalósításukra a tengeren túlon alapítanak céget a különböző előnyök kiaknázása érdekében - mondta Zoltán Csaba.