A Coface Hungary Hitelbiztosító legfrissebb elemzése szerint 2010 első negyedévében közel 12 százalékkal nőtt a fizetésképtelenséggel kapcsolatos hazai cégeljárások száma 2009 hasonló időszakához képest. Bár a növekedés üteme lassul, ami részben annak köszönhető, hogy az elmúlt 4-5 év már elég magas bázist eredményezett, a Coface továbbra sem tapasztalja a fizetési morál javulását.

Az eljárások 54,44 százalékát a felszámolási eljárások adják, ezek volumene 12 százalékkal nőtt. Az ügyek másik nagy részét a végelszámolások teszik ki, számuk 9 százalékkal növekedett és alig javul a helyzet az „igazi csődeljárások” számát tekintve, megállapítható, hogy a tavaly szeptemberi csődtörvény módosítás még nem érte el célját, számuk ugyan emelkedik, de az eljárások közötti aránya változatlanul elenyésző.

Ágazati eltérések

Az építőipar megtartotta listavezető helyét 1 140 eljárással (19 százalékkal több, mint 2009-ben). A már meglévő ágazati problémákat az erőteljesen mérséklődött finanszírozási hajlam és a radikálisan csökkenő kereslet csak erősítette. Ezt az ágazatot – eltekintve a nagy szereplőktől – a Coface továbbra is átláthatatlannak tartja, a piaci szereplőket nehéz minősíteni. Ebben az iparágban bizonyosan csökkenie kell a cégek számának, de még ez sem jelentené feltétlenül azt, hogy rövid időn belül elérjük az a vállalatszámot, amit a hazai gazdaság mérete megkíván - emelte ki Bagyura András, a Coface Hungary kereskedelmi vezetője.

A dobogó második és harmadik fokán a kis- és nagykereskedelem áll, 943 és 922 eljárással. Negyedik helyen, az előző évhez hasonlóan, ismét az ingatlangazdálkodás áll, 508 fizetésképtelenségi eljárással. Ezek mellett az eljárás alá vontak között a turizmus és vendéglátás, valamint a gépjárműiparban tevékenységet folytató vállalkozások vannak nagy arányban.

A kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot tekintve a szolgáltatók, a kereskedelmi vállalkozások valamint a textilipar állnak az első három helyen, de az országos átlag felett található számos ágazat, mint: az építőipari cégek, az acél és fémipar, a turizmus és vendéglátást végzők, a fuvarozók, a fa és bútoripar, a papír és csomagolóipar valamint a gépjárműipar.

Az egyes iparágakban tevékenykedő cégek számát összehasonlítva az eljárások számával kiderül, hogy szintén az építőipar teljesít a legrosszabbul (eljárások (18,62 százaléka, összesen bejegyzett cégek 13,32 százaléka). Jellegzetes eltéréseket a kereskedelmi vállalkozásoknál (eljárások 23,78 százaléka, összesen bejegyzett cégek 18,4 százaléka), valamint a turizmusban tevékenykedő vállalatoknál (eljárások 5,99 százaléka, de a bejegyzett hazai cégek 4,80 százaléka), regisztrált a Coface. Ebben az összehasonlításban – az ingatlangazdálkodási ágazat (eljárások 6,48 százaléka, összesen bejegyzett cégek 13,87 százaléka) teljesített a legjobban.

Gépjárműipar, logisztika: Romlik a helyzet

Az eljárási arányok változását figyelve kiderül, hogy leginkább a gépjárműiparban romlott a helyzet. A globális pénzügyi válság hatására kialakult keresletcsökkenés világszerte jelentősen visszavetette az autógyárak termelését, ami a fizetésképtelenségi eljárások jelentős növekedését okozta ebben az ágazatban. Szintén  nagymértékű romlást regisztrált a Coface a logisztikai szektorban is. Az említett ágazatokban fizetésképtelenségi eljárások számának növekedése megközelíti az 50 százalékot. Egyértelmű, hogy ők a válság igazi nagy vesztesei hiszen az összes eljárásban képviselt arányuknak nagymértékű növekedése világosan a visszaesésnek tudható be. Szintén nagy elmozdulás tapasztalható a pénzügyi közvetítőknél, melyet többnyire a visszafogott banki hitelezési tevékenység, valamint a hitelfelvevők sokkal visszafogottabb kereslete miatti visszaesés generált.

Az alacsony bázisérték miatt az energiatermelőknél tapasztalhatunk további jelentős növekedést, de figyelembe véve az eljárások csekély számát – összesen csak 11 eljárásról beszélünk - jól látható, hogy a magas relatív növekedés ellenére szó sincs iparági válságról.

Magyarországon továbbra is a fizetési kockázatok növekedésére kell számítani azokban az ágazatokban is, melyeknél a globális és regionális trendek már javulást ígérnének. A hosszabb távú javuláshoz szükség volna az Unió gazdaságának jelentősebb gyorsulására, valamint a belső fogyasztás és a beruházások élénkülésére. Amíg ezek nem változnak jelentősen, addig a magyarországi cégek kockázati megítélésben sem várható érdemi javulás.

Közép-Magyarország az élen

A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2010 első negyedévében a legtöbb eljárást természetesen a fővárosban, valamint Pest megyében folytatták (az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás közel 50 százalékát). Budapesten az eljárások 41 százalékát, Pest megyében, pedig 10 százalékát indították.

Az országos átlagnál jóval fejlettebb közép-magyarországi régiót kevésbé viselte meg a válság, amely részben a kedvezőbb pénzügyi helyzetüknek és nem kis részben a jóval tudatosabb követeléskezelési magatartásuknak köszönhető. Egyértelműen látszik, hogy a közép-magyarországi régió   fejlettebb, gazdaságilag erősebb, mint az ország többi része – állítja Bagyura. A magyar cégek 53,74 százaléka Budapesten és Pest megyében van bejegyezve, de a fizetésképtelenségi eljárások aránya ehhez viszonyítva kisebb, az összes eljárás alá vont cég 50,41 százaléka került ki ebből a régióból. A kereskedelmi vezető úgy véli, hogy a közép-magyarországi régió cégeinek fizetésképtelenségi kitettsége alacsonyabb, mert amíg országos átlagban a fokozottan kockázatos cégek aránya 55 százalék, addig a Közép-Magyarországon ez az arány alacsonyabb valamint a cégek is tőkeerősebbek. A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban itt is az építőipari és kis- illetve nagykereskedelmi cégek érintettek csak úgy, mint azt az országos kép is mutatja.

Az első negyedévi eljárások megyei részarányát a megyékben bejegyzett cégek arányával összevetve, markáns eltéréseket tapasztaltunk Bács-Kiskun megyében (eljárások 5,33 százaléka, összesen bejegyzett cégek 3,3,78 százaléka), Jász-Nagykun-Szolnok megyében (eljárások 2,98 százaléka, összesen bejegyzett cégek 1,96 százaléka), valamint Nógrád megyében (eljárások 1,99 százaléka, összesen bejegyzett cégek 0,91 százaléka). Ebben az összehasonlításban Pest (eljárások 9,54 százalék, de a bejegyzett hazai cége 13,81 százalék), valamint Baranya megye (eljárások 2,38 százalék, de a bejegyzett hazai cége 3,36 százalék) teljesített a legjobban.

Javuló kilátások

Bár a jelenlegi helyzet még bizonytalan, mégis kedvezőbb a kép, mint egy évvel ezelőtt volt. Bagyura András bízik abban, hogy az év hátralévő részében az eljárások növekedése üteme már nem fogja meghaladni az első három hónapban tapasztalt mértéket, sőt talán mérséklődik is. A szakember ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az első komoly jel az lesz a javulásra, ha abszolút értékben csökkenésnek indul a fizetésképtelenségi eljárások száma, erre azonban még várni kell.

A magyar gazdaság válságból való kilábalásához a kockázatkezelési és fizetésképtelenségi eljárások csökkenésén túl szükség lenne tőkeerős cégek beruházására és a gazdasági növekedés újraindulására. Ám kérdéses, hogy a magyar gazdaságpolitikában történik– e olyan érdemi változás, ami befolyásolhatja a belső fogyasztás és a kereslet alakulását. Nem valószínűsíthető, hogy bármilyen új intézkedés közvetlen hatása rövid időn belül jelentkezhet, a jövőbeni gazdaságélénkítő lépések eredménye csak hosszabb távon lesz érezhető a cégek életében.

Az említett okok miatt a hazai cégeknek az idei évben még egy stagnáló piaci környezettel kell szembenézniük. Ugyanakkor a Nyugat Európában és más fellendülő régiókban érzékelhető kibontakozó gazdasági élénkülés valamint a javuló kilátások következtében a bankok és a hitelbiztosítók kockázatvállalási politikája érzékelhetően javulni fog. Ugyancsak pozitív fejlemény, hogy a hitelbiztosítók jóval rugalmasabbak az igényelt hitelkeretek felülbírásában, ami egyben azt eredményezte, hogy az elmúlt hónapokban nagy mértékben nőtt a hitelbiztosítás iránti érdeklődés, ez azonban a válság ideje alatt elszenvedett hitelezési veszteségeivel is összefügg.

A válság komoly pofon volt mindenkinek és jelentősen megnövekedett a kereskedelmi hitelezés aránya. A cégek egyre nagyobb mértékben a szállítóik felé fordultak, ami azzal járt, hogy még nagyobb hitelt próbáltak elérni értékben és időben is. Ennek következménye, hogy ma a hazai gazdaságban lévő összes hitel 80 százaléka szállítói hitel, amely kezelése komoly kihívást jelent - hívja fel a figyelmet a kereskedelmi vezető.

Ecoline