Az Európai Cégregiszterek Fórumának fő célja, egy hatékony környezet kialakítása innovatív cégek ( főleg kis- és középvállalkozások) létrehozása és fejlesztése érdekében, felkészíteni a csatlakozott közép- és kelet-európai országokat az unió belső piacához való integrációra, nyitott és átlátható üzleti környezet kialakítása Európában, valamint a szabályozási környezet egyszerűsítése, hogy a vállalkozásokra nehezedő adminisztrációs terhet csökkentsék. Az Európai Cégregiszterek Fórumát 21 ország – köztük Magyarország – részvételével 1999-ben Cardiffban alapították. A fórum azért jött létre, hogy fejlessze a cégnyilvántartók szolgáltatásait a kereskedelem, az ipar, valamint az üzleti élet részére. (Az ECRF tagországai: Ausztria, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Guernsey, Gibraltár, Jersey, Magyarország (Fővárosi Bíróság), Írország, Man szigete, Olaszország, Lettország, Litvánia, Liechtenstein, Luxembourg, Macedónia, Montenegro, Hollandia, Norvégia, Románia, Szerbia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Egyesült Királyság.)

A cégnyilvántartások határokon átnyúló együttműködése iránti igény közel két évtizede merült fel, ami az úgynevezett európai cégnyilvántartás (European Business Register – EBR) kezdeményezés elindításához vezetett. Az EBR együttműködés először technikai téren, 1992-ben indult, mára az uniós nyilvántartások nagy része részt vesz benne. Jelenleg 18 tagállam és hat másik európai joghatóság nyilvántartását foglalja magában. (Ausztria, Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Németország, Olaszország,   Spanyolország, Svédország, Szlovénia, Guernsey, Jersey, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Norvégia, Szerbia, Ukrajna.)

Az Európai Cégregiszterek Fórumának tevékenysége szorosan illeszkedik ebbe a munkába, ugyanis a tagok többsége EBR-tag is. Az Európai Bizottság a Zöld könyvben hosszasan taglalja a cégnyilvántartások jelentőségét.  A  társaság jogi formájára, székhelyére, tőkéjére, jogi képviselőire vonatkozó adatokat ugyanis a regiszterben foglaltak alapján veszik nyilvántartásba,  vizsgálják, tárolják, továbbá biztosítják, hogy a nyilvánosság mindehhez hozzáférjen. A cégnyilvántartások ezen túlmenően országonként különböző szolgáltatásokat is nyújthatnak.

Az Európai Bizottság azért foglakozik a cégregiszterek összekapcsolásával, mert azoknak több szempontból is lényeges szerepük van a piac átláthatóságának biztosításában. Védelmet nyújtanak az üzleti élet szereplőinek az üzleti kockázattal szemben és könnyebbé teszik az igazságszolgáltatáshoz jutást, továbbá, függetlenül attól, hogy hol jegyeztek be egy vállalkozást, a céginformációkhoz valamennyi országban azonos módon lehetne hozzájutni. Továbbá, jelentősen csökkentené a határon átnyúlóan tevékenykedő társaságok költségeit is.
Ezek az elképzelések napjainkban azért kapnak különös hangsúlyt, mert a pénzügyi válság felhívta a figyelmet a piacok átláthatóságának fontosságára.
Egyre több az olyan vállalat, amelynek tevékenysége nem marad csupán egy ország határian belül. Az Európai Bíróság joggyakorlata pedig megteremtette a lehetőséget arra, hogy  a  vállalkozások az egyik tagállamban jegyeztessék be magukat, de üzleti tevékenységüket részben vagy egészben  egy másikban folytassák. Ennek nyomán pedig egyre nagyobb  az igény arra, hogy a vállalkozásokkal kapcsolatos információk határokra tekintet nélkül, nyilvánosan hozzáférhetőek legyenek.
Az Európai Bizottság szerint az európai piacokba vetett bizalom helyreállításának eszköze lehet a társaságokra vonatkozó naprakész és hivatalos információkhoz való hozzáférés javítása. Jelenleg azonban azzal a problémával szembesülünk, hogy miközben egy adott vállalkozásról szóló információk könnyen hozzáférhetők abban az országban, ahol a vállalatot bejegyezték, addig egy másik  tagállamból technikai, jogi, nyelvi vagy egyéb akadályok nehezítik az információszerzést.
Ahhoz, hogy az átláthatóság és a jogbiztonság az Európai Unió valamennyi piacán biztosítható legyen, elengedhetetlen a cégnyilvántartások határon átnyúló együttműködése. Ehhez azonban nem elegendő az önkéntesség, hatékonyabb formára van szükség.  Ennek keretében gondoskodni kell a cégnyilvántartásokban tárolt információk átláthatóságról,  jogbiztonságáról, megbízhatóságáról, valamint arról, hogy valamennyi tagállamból hozzáférhető legyen. Ez utóbbi érdekében a cégnyilvántartások olyan hálózatára van szükség, amelyben minden tagállam részt vesz. A tagállamoknak azonban meg kell adni a lehetőséget arra, hogy maguk döntsenek a hálózat felállításának módjáról és az együttműködés feltételeiről.
A megkérdezettek többsége támogat egy olyan fejlettebb hálózatot, amely minden tagországot felölel. Ehhez azonban törvényi változások is szükségesek, hogy egy egységes szabályozás kialakulhasson.  Cél, hogy a céginformáció naprakész, frissített, egységes, megbízható és az adott országok nyelvén elérhető legyen.
A budapesti konferenciát záró és összegző vezetőségi ülésen megállapodás született arról, hogy munkacsoportot hoznak létre, amely kidolgozza a cégregiszterek közötti közvetlen kommunikáció lehetőségét, s ez a technikai és a jogi megoldásokat is felöleli. Ez azt jelentené, hogy a különböző országok nyilvántartásaiba egy ponton lehessen bejutni, ahol közhiteles s naprakész információt kaphatunk a cégekről. Olyan információkat, amelyeknek joghatása van, vagyis jogi következményei lehetnek.

Budapest, 2010. július 2.