Megszűnt a nyíregyházi kisvállalkozások adómentessége

Január elsején megszűnt a helyi iparűzési adómentessége a nyíregyházi kisvállalkozásoknak, helyette a mintegy hétezer kis cég az idei évtől 60 százalékos mértékű adókedvezményben részesül - közölte a szabolcs-szatmár-beregi megyeszékhely önkormányzatának sajtóreferense kedden az MTI-vel.

  • MTI MTI
Megszűnt a nyíregyházi kisvállalkozások adómentessége

Az adómentesség megszüntetéséről a város önkormányzatának közgyűlése legutóbbi ülésén határozott, tekintettel az örökölt nehéz gazdasági helyzetre - mondta a helyhatóság kommunikációs munkatársa. Tájékoztatása szerint eddig azok a kisvállalkozások részesültek adómentességben, amelyeknek az éves adóalapja nem haladta meg a 2,5 millió forintot. Ez mintegy hétezer kisvállalkozást érintett, s évente 120-130 millió forint helyi adó megfizetése alól mentesültek, mintegy támogatásként tevékenységük folytatásához. 

A korábbi adóbevétel-kiesést a nyíregyházi önkormányzat a nehéz gazdasági helyzete miatt - a városnak 16,2 milliárd forintot meghaladó hitelállománya van, amelyből 11,5 milliárd fejlesztési, míg 4,7 milliárd működési kölcsön - a jövőben nem tudja vállalni, ezért az adómentesség megszüntetése mellett döntöttek a helyi képviselők. 

Az idei évtől a 2,5 millió forint adóalapot meg nem haladó nyíregyházi kisvállalkozások 60 százalék arányú adókedvezményt kapnak, azaz a fennmaradó 40 százalék után kell 2 százalékos helyi iparűzési adót fizetniük. Ez átlagosan valamivel több, mint nyolcezer forint összegű adófizetést jelent a számukra - jegyezte meg a sajtóreferens. Hozzátette: a fideszes többségű nyíregyházi önkormányzati közgyűlés 15 igen, 4 nem és 3 tartózkodó szavazattal döntött az adómentesség megszüntetéséről és helyette a 60 százalékos arányú kedvezmény megadásáról.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?