„Néhány százassal kezdtem a játékot öt évvel ezelőtt az egyik ózdi kocsmában. Utána három évig voltam rabja a nyerőgépeknek. Korábban soha nem hittem volna, hogy elkaphat a gépszíj, és csak az hajt majd, hogy néhány száz forintért tízezreket kaphatok" – nyilatkozta a hvg.hu-nak az ózdi átmeneti szálláson Kovács János.

Az 56 éves férfi nem rendelkezik szakmával, és az elmúlt húsz évben csak közmunkásként vagy alkalmi munkásként dolgozott. Amikor erre nincs lehetősége, szociális juttatást kap, ami most alig haladja meg a huszonötezer forintot. A kialakult játékszenvedélye miatt először az önkormányzati bérlakását veszítette el, utána került a szállóra. Legnagyobb nyereménye 50 ezer és 60 ezer forint volt, de ezeket is gyorsan elgépezte, mert a nyereménymámor után viszi az embert az ösztöne. Így került uzsorások karmai közé, akik követték a segélyfelvételre és elszedték az utolsó forintját is.

Kovács János szobrait mutogatja

szerző

Kovács János osztja a legtöbb szenvedélybeteg véleményét: vannak megbuherált játékgépek, mert érdekes módon egyesek tudják, mikor kell néhány százast bedobni, hogy akár 80-90 ezer forintot tehessenek zsebre. Kovács egyébként már kigyógyult betegségéből: a kiutat egy nő jelentette számára, aki szintén a szálló lakója és válaszút elé állította. Azóta energiáját az alkotómunkába fekteti, szobrai és kerámiamunkái díszítik az intézmény folyosóit és szobáit, több alkotásával nyert már díjat különböző pályázatokon.

Vámos Eszter, az ózdi átmeneti szállás nappali ellátás vezetője elmondta, jelenleg 75 szenvedélybeteg gondozását végzik és 5-10 fő lehet a játékgépfüggők száma. Pontosan nehéz megmondani, hogy hányan vannak, mert ezt a betegséget titkolják a legjobban az érintettek. Összefutunk még egy 62 éves férfival, aki nem akar beszélni a szenvedélyéről, de állítólag  80 ezer forintos nyugdíja rendszeresen a játékgépekben köt ki, utána viszont koplalni kényszerül.

Nem lanyhul a játékkedv

Ózdon információink szerint mindössze 8-10 darab gépet adtak le az üzemeltetők. A Vasvár úti játékteremben jelenleg még tíz nyerőgép nyeli a pénzt, forgalmuk láthatóan nem igazán csökkent. A városban élők egyébként is szeretnek játszani, három évvel ezelőtt országos átlagban a kohászvárosban költötték az egy főre eső legtöbb pénzt a lottózókban.

Tíz alatt van a félkarú rablók száma, de ennyi is elég ahhoz, hogy családok menjenek tönkre – nyilatkozta a hvg.hu-nak Szamosvölgyi Péter. Sátoraljaújhely polgármestere kifejtette: a segély és a családi pótlék kifizetése után sokszor fordult elő, hogy családanyák keresték fel a polgármesteri hivatalt rendkívüli segélyért. Kiderült, hogy a férj a havi bevételt eljátszotta, így hetekig nélkülözniük kell. Az államnak szép bevétele származott a gépek után, de az olyan szegény térségekre, mint a keleti országrész, ezek a gépek a pusztulást jelentik. A polgármesternek még nincs információja arról, hogy az ötszörösére emelt adó miatt a vállalkozók visszaadták volna engedélyüket a Szerencsejáték Felügyeletnek.

Tóth Ábel, Sajókaza jegyzője elmondta, náluk 2-3 „műintézményben” működnek „pénznyelő” automaták és neki sincs tudomása arról, hogy megszabadultak volna tőlük. Igaz, az önkormányzat csak a vállalkozások működési engedélyét állítja ki, a gépekhez nincs közük.

A kártya megoldja

Borsodnádasdon az egyik vendéglátóhely üzemeltetője elmondta: a településről október 31-én az addig három helyen működő 8 gépet elszállította a tulajdonosa. Kelemen Béláné 1995-ben kezdte el üzemeltetni a játékautomatát, ami hamar népszerű lett a településen. Eleinte 50 ezer forint adót fizetett havonta a gép után, ami később 100 ezer forintra emelkedett. A havi bevételen a nyerőgép tulajdonosával, egy meg nem nevezett céggel osztoztak.

Kelemenné nem titkolja, hogy a helybeli asszonyok tapsoltak örömükben, amikor megtudták, hogy nincs több nyerőgép, mert férjük túl sok pénzt dobott ki így az ablakon. Csakhogy a férfiak bánata nem tartott sokáig, hiszen elővették egykori kártyajátékaikat - ferbli, fajer, ulti -, amelyekkel ugyanúgy sokat lehet veszíteni.

A játékgépekre vonatkozó jogszabály-módosítások november elsején léptek életbe. Eszerint az ötszörösére, gépenként ötszázezer forintra emelkedett a havi fix díj, és negyedévente a bevétel húsz százalékát is be kell fizetniük a 900 ezer forintnál magasabb bevételt hozó terminálok után az üzemeltetőknek. A Szerencsejáték Szövetség szerint a játékadó-emelést a piac képtelen kitermelni és a magyar vállalkozók gyakorlatilag „lehúzhatják a rolót”. Állításuk szerint ezt a költségvetés is bánni fogja: évi hetvenmilliárd folyik be ebből a büdzsébe.

Nem hoz, hanem csak visz

MTI / Mohai Balázs

Tiltakozott a kisvállalkozókat tömörítő Kisosz is; szerintük sorra zárhatnak majd be a kocsmák, melyeknek szintén a játékgépek után kapott részesedés volt az egyik legbiztosabb anyagi forrása. És őket még a cigaretta és az alkohol adójának emelése is sújtja.

Ellentmondásos számok

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szerencsejáték Felügyeleti Főosztálya adatai szerint november első hetéig összesen 10 829 nyerőgépet adtak vissza az üzemeltetők, ami megközelítőleg az addig működő összes pénznyerő 50 százaléka.

A NAV-tól kapott információk szerint három észak-magyarországi megyében a folyamatok jelentősen eltérnek az országostól: november elsején ebben a régióban mindössze 711 darab pénznyerő automata rendelkezett működési engedéllyel. November elseje után postai úton 25 darab pénznyerő automata üzemeltetője jelezte gépleadási szándékát.

Az ellentmondásosnak tűnő adatok feltehetően a településszerkezettel magyarázhatók: Abaújban, Zemplénben és Nógrádban nagyon sok az apró, pár száz lelkes falu, ahol nem élne meg egy ilyen gép. A nyerőautomaták inkább a 3-5 ezer fő fölötti településekre koncentrálódnak, ahonnan viszont alig adtak le engedélyeket - az is lehet, hogy az érintettek csak későn kapcsolnak.