szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A magyar államot semmiféle kár nem érte a Hubertus Bt.-vel 7.725 hektárra kötött földhaszonbérleti szerződés kapcsán, Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos ezzel ellentétes nyilatkozatai félinformációkon alapulnak - nyilatkozta Oliver Hahnenkamm, a cég ügyvezető igazgatója az MTI-nek hétfőn annak apropóján, hogy a bécsi bíróság kitűzte az ügyben indított per első tárgyalásának időpontját.

A Somogy megyei Kéthely központtal működő, a dél-balatoni Nagyberek területén gazdálkodó német érdekeltségű cég ügyvezetője kifogásolta, hogy a kormánybiztos az ügyben indított két per lezárulta előtt a napokban ismét arról nyilatkozott, hogy kár érte a magyar államot a Hubertus földhaszonbérleti szerződése miatt.

Álláspontja szerint ez azért nem igaz, mert ugyan a Hubertus 1992-ben kötött földhaszonbérleti szerződése szerint valóban hektáronként csak évi 10 forintot kell fizetnie 99 évig, de az ezzel egy időben, szintén a magyar állammal kötött szindikátusi szerződés értelmében cserében - az országban egyedül magáncégként - finanszíroznia kell a Nagyberek csatornákkal szabdalt mintegy 10 ezer hektárnyi térségének vízkormányzását, meliorációját.

"Aki tud számolni, az könnyen a végére járhat, hogy az alacsony, átlagosan 7,3 aranykorona értékű terület piaci földbérleti díja mennyi, és mennyibe kerül a térség vízkormányzása" - közölte Oliver Hahnenkamm. A Hubertus az elmúlt öt évben, a csapadéktól függően évi 47-106 millió forintot, összesen 339 millió forintot költött az ezzel kapcsolatos feladatokra, amelyben 224 kilométernyi csatorna és a vízvédelmi rendszerek karbantartása is benne van. Ezzel szemben az általa bérelt állami terület piaci földbérleti díja összesen 263,9 millió forint lett volna - a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek (NFA) a bírósági perben megadott adataival számolva, amely a tavalyi évre 1250 Ft/ha/AK árral kalkulált.

Oliver Hahnenkamm elmondta, az elszámolási vita miatt 2011-ben kezdeményezte a társaság a vidékfejlesztési tárcánál, hogy piaci árat fizet a földek bérléséért, ha cserébe az állam állja a vízgazdálkodás költségeit. Beszámolója szerint a tárgyalások azért vezettek zsákutcába, mert a tárca álláspontja az, hogy nem számít mi van a szindikátusi szerződésben, csak az, hogy a földhaszonbérleti szerződés önmagában jelentős aránytalanságot mutat. Az ügyvezető megjegyezte, hogy a bíróság ezzel szemben együtt vizsgálja az egymással összefüggésben született földhaszonbérleti és szindikátusi szerződést az ügyben indított perben.

Mint kifejtette, Budai Gyula kormánybiztos korábbi bejelentései után - miszerint a magyar államot eddig 7-8 milliárd forintnyi kár érte a Hubertus Bt.-vel húsz éve kötött hosszú távú földhaszonbérleti szerződés miatt - az NFA kezdeményezte a földbérleti szerződés felmondását. Emiatt a Hubertus osztrák választott bírósághoz fordult, ahol bizonyítani kívánja, hogy semmiféle jó erkölcsbe nem ütközik a magyar állammal hajdan kötött megállapodása. Ebben a perben június 27-re tűzték ki az első tárgyalást. A másik, a kaposvári törvényszéken zajló perben az NFA jogi úton kívánja elérni a szerződés felbontását. A jogerős ítélet meghozataláig kezdeményezte, hogy a Hubertus ne folytathasson termelést, ne vethessen tavasszal az érintett területeken, de ezt a bíróság elutasította.

Oliver Hahnenkamm szerint azért nem derül ki, hogy az állam az elmúlt öt évben mintegy 77 millió forintot nyert a Hubertus-szerződésekkel, mert a bevételi és a kiadási oldal más szervezethez kapcsolódik: a vízkormányzásért a vízkár-elhárítási alapból kellene fizetnie a belügyi tárcának, míg a föld bérleti díja az NFA-hoz folyik be. Szerinte a cégét ért támadás azért is méltatlan, mert egy magyar bejegyzésű vállalkozásról van szó, amely száz helyi család megélhetését biztosítja, és amelyből a tulajdonosok sose vettek ki pénzt, viszont a fejlesztésébe eddig 3,75 milliárd forintot invesztáltak. 

A Hubertus a hajdani balatonfenyvesi Balaton-nagybereki Állami Gazdaság privatizációjakor a földterületek bérlésének lehetőségével örökölt egy 900 millió forintos adósságállományt is, amit az elmúlt évek alatt ledolgozott, mára stabilizálva a több egymásra épülő ágazatból álló agrárcéget. (A kezdetben hosszú évekig veszteséges társaság 2009-ben veszteséggel, 2010-ben 12 millió forintos nyereséggel, tavaly pedig 1,05 milliárd forintos nettó árbevétel mellett 102 millió forintos adózás utáni eredménnyel zárta az évet.)

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Republikon: stagnál a Fidesz, erősödik a Jobbik

Republikon: stagnál a Fidesz, erősödik a Jobbik

WHO: Nem valószínű, hogy az idén véget ér a koronavírus-járvány

WHO: Nem valószínű, hogy az idén véget ér a koronavírus-járvány

136 újabb áldozata van a koronavírusnak

136 újabb áldozata van a koronavírusnak