Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A Doing Business elnevezésű felmérés 11 szempont alapján vizsgálta, hol boldogul legkönnyebben, aki vállalkozásra adja a fejét. A cégalapítási, jogi, adózási szempontok mellett, azt is nézték, hogy adott országban mennyire könnyen lehet áramhoz jutni, ami egy zöldmezős beruházásnál nem utolsó szempont.
Magyarország nem éppen előkelő helyezése, nagymértékben köszönhető a bürokratikus nehézségeknek. Nemcsak körülményes például az ingatlantulajdon bejegyzése, de költséges is. Építési engedély tekintetében pedig a magyar viszonylatok a komikum határát súrolják. A Világbank elemzői szerint 26 lépésben lehet eljutni az engedélyezésig.
Cégalapítás terén érdemes összehasonlítani az ebben a tekintetben éllovas új-zélandi gyakorlatot, a hazai viszonyokkal. Itthon első lépésben szükség van egy ügyvédre, aki alapító okiratot készít, bankszámlát kell nyitni, ahová be kell fizetni az alaptőke egy részét. Be kell jelentkezni a társadalombiztosítónál és az adóhivatalnál. Ez eddigi procedúra során, már több mint 100 ezer forinttól szabadul meg a vállalkozó. Ebből a Cégbíróság 55 ezret kér el, de ez az összeg még növekedni fog a közzétételi díjjal, amit évente kell fizetni. Végezetül olyan utólagos jelentési kötelezettségekkel kell szembenézni, mint a változatlanság-bejelentési folyamat, amely során igazolni kell, hogy tényleg a székhelyen folyik-e a munkavégzés, és megegyeznek-e a vezetők az alapító okiratban feltüntetettekkel. Új-Zélandon ugyanez egy lépésből áll, ami interneten intézhető, 30 ezer forintba kerül, és kis túlzással annyi ideig tart, mint ezt a mondatot leírni.
Adózás szempontjából sincsenek elkényeztetve a magyar vállalkozók. Egy évben 12 alkalommal kell különböző (összesen 15 féle) adót fizetni, és az adóterhelés mintegy 50 százalékos.
