Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A fejléc szövege
A válság kitörése óta eltelt 4 évben a drasztikusan megnövekedett árfolyam-ingadozás és ezzel a vállalatoknak okozott devizakockázatok ellenére megcsappant az ilyen helyzetek kezelésére szolgáló banki eszközök iránti igény Magyarországon. Az azt megelőző időszakban nagyobb volt a hazai vállalatok körében a nyitottság egyszerű határidős, de akár devizaopciós megoldások alkalmazására is.
A hazai opciós piacra 2008 előtt jellemzőek voltak az olyan spekulatív ügyletek is, melyek nem csökkentették, inkább növelték az adott vállalat nyitott devizapozícióját egy-egy nagyobb nyereség reményében. Azok a cégek, amelyek akkor megégették magukat a sokszor spekulatív ügyletekkel, azóta szinte egyáltalán nem vagy kisebb mértékben kötnek fedezeti ügyleteket. „Elsősorban a nagyvállalatokra jellemző, hogy fedezeti ügyeleteket alkalmaznak deviza kockázataik kezelésére”– hangsúlyozta Kálmán Zoltán az ING Bank értékesítési igazgatója.
„A multinacionális cégekre általában jellemző, hogy belső szabályzat vonatkozik a kockázatkezelésre, amit vagy központilag kezelnek, jellemzően a cégcsoport központjában, vagy a helyi leányvállalatra bízzák. A tapasztalatok szerint ez utóbbi megoldás jobban képviseli a leányvállalatok üzleti érdekeit” – tette hozzá Kálmán Zoltán.
A magyar tulajdonú cégek jellemzően a 2000-es évek közepén indultak el a deviza kockázat kezelés standardizálása irányába, és azóta készül ezeknél a vállalatoknál is kockázatkezelési politika. A közepes méretű cégek nyitottabbak az innovatív megoldásokra, és az egyszerűbb döntéshozatal miatt az elmúlt időszakban aktívabbak voltak a piacon. A válság kirobbanása óta a korábban intenzíven hedgelő cégek óvatosabbak lettek, mind az ügyletek volumenében, mind az ügyletbe való belépés időzítésében, illetve a használt megoldások kiválasztásában.
Az ügyletkötésekkel kapcsolatos túlzott óvatosság azonban azt eredményezi, hogy a vállalat védtelen marad a jelentős árfolyammozgásokkal szemben. A ló túlsó oldala itt sem jó stratégia, melyet a forint 2012-ben látott jelentős erősödése során az exportőrök is megtapasztalhattak. A követendő stratégia továbbra is az, hogy érdemes tisztában lenni azokkal a piaci kockázatokkal, amelyek a vállalat eredményességére szignifikáns hatással bírnak.
