Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Mi lesz az internettel?
Antal Kadosa szerint számos kérdés nem, vagy a nem megfelelő törvényben kapott szabályozást, így például a jogi szabályozás az internetes megjelenések, domain-nevek használatára egyáltalán nem terjed ki. Ez pedig a mai marketingkommunikációs környezetben elengedhetetlen lenne, hiszen itt még nagyobb tér kínálkozik a visszaélésre.
Megtévesztő cégnevek miatt módosították a közelmúltban a cégtörvényt: a jogszabály módosítására amiatt került sor, mert több magánvállalkozás megnevezése állami hivatalra, központi szervezetre, intézetre utalt – írja a Világgazdaság. Így például egyebek között létrehoztak Kárpótlási Hivatal Kft.-t, Magyar Kincstár Kft.-t, vagy éppen Központi Adatnyilvántartó Kft.-t is. „Az ilyen elnevezésekkel az a baj, hogy megtéveszthetik a fogyasztót, vásárlót és a szolgáltatás igénybevevőjét” – mondta a lapnak Antal Kadosa ügyvéd. A piaci szereplők komoly összegeket fordítanak vállalatuk jó hírnevének fenntartására, míg azok, amelyek állami szervezeteknek láttatják magukat, megtakarítják a költségeket. Az állami szervezetre utaló, vagy azt sejtető névválasztás vélhető indoka, hogy az állam hitelességi tőkéjét kölcsönözve azonnal fogyasztói bizalmat, szimpátiát váltsanak ki, hiszen az állam megbízható partner.
A bizalom megszerzésének azonban a megfelelő minőségű és ár-érték arányú szolgáltatás nyújtásán kell alapulnia és nem a megtévesztésen – hangsúlyozza Antal Kadosa. A jogszabály egy, a piacon komoly problémát okozó jelenségre reagál: a megtévesztő névhasználatból eredő károkra, esetleges visszaélésekre. A fogyasztók találkozhattak nagyvállalatok, világmárkák nevéhez szinte betűre hasonló elnevezésével, szimbólumrendszerének használatával, ami egyrészt az érintett cégnek okoznak kárt a márkanév romlásából adódó forgalomkiesés formájában, másrészt a fogyasztóknak azzal, hogy nem megfelelő minőségű áruhoz jutnak.
Az állam a cégtörvény módosításával fokozott védelmében részesíti a saját szervezeteit, többségi tulajdonában álló társaságait, ám ezzel a piaci problémát csak részben és csak az állami szervezetek tekintetében oldotta meg, a versenyszférában tevékenykedő cégek nem kaptak hasonló szintű védelmet. Ezért Antal Kadosa szerint fontos lenne, ha ez a kérdés megjelenne a tisztességes piaci magatartást szabályozó törvényben és a Gazdasági Versenyhivatal is kellő jogosítványokat kapna a névvel, vagy névhasonlósággal való visszaélés szankcionálására, mégpedig visszatartó erejű bírságok kiszabásának lehetőségével.
