szerző:
Szabó Balázs
Tetszett a cikk?

Az induló vállalkozások legtöbbje számára a befektető szerzés hamar aktuálissá váló kérdés, hiszen csak kevés startup üzleti modellje alkalmas arra, hogy rögtön bevételeket tudjon termelni és önerőből képes legyen nemzetközi piacokat megcélozni. Mielőtt elkezdődne a nemzetközi terjeszkedés (a startupok között csak skálázódásnak nevezik) általában megelőzi egy hosszabb fejlesztési folyamat, tesztelés, a piaci illeszkedés próbálgatása, majd a korai ügyfelek/felhasználók bázisának kiépítése.

A legtöbb esetben a bevételtermelés és a végleges termék/szolgáltatás fejlesztése közötti időszak külső finanszírozást igényel, amelyre üzleti angyalok, magvető alapok jelenthetnek megoldást. A vállalkozók egy része már tapasztalatból tudja hogyan néz ki ez a folyamat, de aki még nem tapasztalta meg a kockázati tőkebefektetés lépéseit, azok számára összegyűjtöttük, hogy melyek azok a fázisok amelyekre számítani kell, ha tőkebevonást terveznek.

A befektetési folyamat startupoknak lépésről lépésre 15 pontban:

1. A startup elhatározza, hogy a további fejlesztésekhez, terjeszkedésekhez tőkére van szüksége

A szerző

Szabó Balázs az innovatív induló vállalkozásokat segíti tőkebevonással és üzletfejlesztési tanácsokkal az InVendor üzletfejlesztési vezetőjeként. Az első inveAst CEEMEA fókuszú befektetői rendezvény szervezője, amelyet a Bloomberggel közösen rendezett meg Londonban. A „Jövő vezetője" elismerésben részesült Hágában a World Foresight Forumon, Olaszországban az Ambrosetti Forumon, Szentpéterváron a St. Petersburg International Economic Forumon, valamint Moszkvában az Open Innovations Forumon. A Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (HVCA) oktatási bizottságának tagja. A www.cee-startups.com startupokkal és befektetésekkel foglalkozó blog szerzője. Startup és befektetés témában számos nemzetközi magazinban publikált (pl. Forbes) A Kairos Society Global innovatív vállalkozói szervezet nemzetközi tanácsadó testületének tagja.

2. Elkészíti az üzleti tervet és a cég befektetési fókuszú összefoglalóját (szakmai nyelvben csak one page)
3. A befektetők megkeresése
4. A befektetők előzetes mérlegelése (először csak az írott anyagok alapján), majd megkezdődik a személyes ismerkedés céglátogatások, találkozók formájában
5. Kölcsönös érdeklődés esetén a befektetők a befektetési feltételrendszert tartalmazó dokumentum tervezetét a startup rendelkezésére bocsájtják. Ezt hívja a szakma „term sheet”-nek, amely tartalmazza a befektetés összegét, a tulajdoni hányadokat, opciókat, kontrolljogokat és egyéb részleteket a gördülékeny együttműködés érdekében
6. A startup megvitatja házon belül a feltételeket
7. A vállalkozás elfogadja az indikatív feltételeket
8. Megkezdődik a cég, alapítók, szellemi tulajdonok, szabadalmak, stb. üzleti, jogi,pénzügyi átvizsgálása (due diligence)
9. Az átvilágítást követően az indikatív ajánlatot jóváhagyják, vagy módosítják
10. A kockázati tőkés befektetési bizottsága (investment committee) az indikatív feltételeket jóváhagyja, módosítja, vagy elveti
11. A befektetési ajánlat megtétele (amely már jogi erejű)
12. A befektetési feltételek formális elfogadása a startup által.
13. Jogi egyeztetések, először a VC és az őket képviselő jogász között, majd a a startup és a kockázati tőke befektető között, míg egyezségre nem jutnak
14. Befektesés megtörténik
15. Az új befektető tőkét emel a startupban (és általában a boardban is szerepet vállal)

* * * Támogatott hitel vállalkozások számára

A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!