Ki választhatja a katát?

Egyéni vállalkozó, egyéni cég, kkt., bt – utóbbi kettőnél csak akkor, ha a tagok magánszemélyek. A kisadózó maga az érintett magánszemély lesz, akire tekintettel a vállalkozás a kisadózói státuszt választhatja.

Kizárt tevékenységek:

a) 66.22 Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység
b) 66.29 Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenysége
c) 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

Ha kisadózást kívánnak választani, ezen tevékenységeket előtte töröltetni kell, és nem is végezhetők. Nem választhatja az az adózó, akinek 2 éven belül adószámát felfüggesztették vagy törölték.

Mi a kata bejelentésének módja?

A katát 2013. január 1-től lehet választani. Az év közben alakuló vállalkozás indulásával egy időben választhatja. Jó hír, aki 2014 évben szeretne belépni, a bejelentést beküldését követő hónaptól lehet kata-adózó. Kilépése év közben is hasonló módon lehetséges, a bejelentést beküldését követő hónaptól kilépett. (Bejelentése a 101E, 201T nyomtatványon történik).

Mennyi a kata mértéke?

A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózóként bejelentett magánszemélyek után fejenként havi 50 ezer forint tételes adót fizet. Főállásúnak nem minősülő bejelentett kisadózó után (akinek heti 36 órás munkaviszonya van) az adó havi 25 ezer forint. Tehát, amennyiben a kisadózó vállalkozás több kisadózó személyt jelent be, a tételes adót minden személy után külön-külön kell megfizetnie a hónapot követő 12-ig. Átalányadózó éves bevallása követő év 02.25-ig esedékes 13KATA nyomtatványon.

Időközben kedvezően módosultak a KATA szabályai. E szerint a vállalkozások a főállásúnak minősülő kisadózók után, 75 ezer forintos tételes adót is fizethetnek, így a kisadózók magasabb nyugdíjra és táppénzellátásra szerezhetnek jogosultságot. A társadalombiztosítási és munkanélküli ellátások alapja ebben az esetben 136 250 forint lehet.
 
Csak 25 ezer katát kell majd fizetnie annak, aki egyéni vagy társas vállalkozóként legalább a minimális járulékalap után fizeti a járulékokat, vagy aki egy másik kisadózó vállalkozásában főállású kisadózónak minősül. (Tehát nem lesz főállású kisadózó az sem, aki más vállalkozásban főállású egyéni vagy társas vállalkozóként biztosított, vagy egy másik kisadózó vállalkozásban főállású kisadózónak minősül.)

KATA esetében biztosítottak leszünk vagy sem?

A főállású kisadózó kisadózói jogállása alatt biztosítottnak minősül, munkanélküli ellátásra jogosultságot szerez, az ellátások számításának alapja havi 81.300 forint. A mellékállású kisadózó biztosítási jogosultságokat nem szerez.

Új szabály, hogy 2014. január 1-től az a személy, akit egyidejűleg fennálló több munkaviszony keretében foglalkoztatnak, nem minősül főállású kisadózónak, amennyiben e foglalkoztatások együttes időtartama eléri a heti 36 órát. Így jövőre a kisadózó vállalkozót a havi kata megfizetése mentesíti egyéb vállalkozásában a minimum járulékok megfizetése alól.

Mennyi egy katás vállalkozó jövedelme?

Sok esetben szükség van jövedelemigazolásra, ilyen lehet például egy banki hitelfelvétel.

A kisadózó jövedelme a kisadózó vállalkozás utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevétel 60 százaléka, ami több tag esetében fejenként egyenlő rész, de legalább a minimálbér minősül.

Mekkora árbevételig használható ésszerűen a kata?

A naptári év egészében kisadózó vállalkozásnak minősülő adóalany a naptári évben elért bevételének 6 millió forintig (600eFt adót fizet) a 6 millió forintot meghaladó része után 40 százalékos mértékű adót fizet. Nem utolsó sorban belép az áfakörbe! Az áfa nem számít bele az árbevételbe az egyéb bevételek, pénzügyi bevételek és a rendkívüli bevételek viszont igen!

Mit nem kell a kata mellett fizetni?

a) mind az egyéni vállalkozók (vállalkozói személyi jövedelemadó), mind a társas vállalkozók (társasági adó) esetében 500 millió forint adóalap alatt 10%, a fölött 19% SZJA.

b) társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése (bt-k, kkt-k)

c) a személyi jövedelemadó, járulékok és az egészségügyi hozzájárulás

d) 27% szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, plusz a szakképzési hozzájárulás

 
Milyen számlázási szabályok vonatkoznak a katás vállalkozóra?

A számlázás során a kisadózónak az áfatörvény szabályai szerit kiállított számláján kötelezően fel kell tüntetnie a „kisadózó” szöveget, ellenkező esetben a NAV által mulasztási bírsággal sújtható.

Egyszerűen adminisztrálható adónemről van szó, amely különösen az egyszemélyes vállalkozások számára lehet előnyös. Várhatóan az adó nagyban hozzá fog járulni a gazdaság fehéredéséhez is, hiszen alacsony adókulcsról van szó, amin keresztül az adóalanyok biztosítottá válnak, valamint gazdasági tevékenységüket rendezett formában folytathatják.

 Mik a kata lehetséges hátrányai?

1. A kisadózó vállalkozás az adóhatóság felé évente adatot szolgáltat partnereiről, ha azoknak a naptári évben az 1 millió forintot meghaladó számlát állított ki – ez pedig fokozott ellenőrzési kockázatot jelent, mivel a NAV könnyen színlelt munkaszerződésnek minősítheti a katás adóalany vállalkozási vagy megbízási szerződéseit. E miatt a szabály miatt a magyarországi kiadók jelentős része nem fogadja el az olyan katás újságírótól érkező számlát, aki évente 1 milliónál többet számláz feléjük. Évi 1 millió forint alatt egyik oldalról sincs ilyen adatszolgáltatási kötelezettség, tehát például külsős újságíróknak, akik sok helyre számláznak, megérheti és legális is ezt választani.

 2. A törvény láthatólag ki akarja zárni, hogy a kisadózói státuszt az adózók munkaviszony leplezésére használják. Egymillió forint éves összeget meghaladó számlák befogadása esetén a törvény felállít egy olyan vélelmet, hogy a kisadózó magánszemély – és számla befogadója között munkaviszony áll fenn, és a közterheket erre figyelemmel kell megállapítani, elszámolni.  Ez nyilvánvalóan terhesebb a kisadózásnál. A számlát befogadó személyt és az azzal kapcsolt vállalkozási viszonyban álló személyeket alkalmazásában egy személynek kell tekinteni.

Ezt a törvényi vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul:

a) a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;

b) a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személytől ( megbízójától ) szerezte;

c) a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;

d) a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;

e) a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy ( megbízójától ) bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;

f) a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.

Értelemszerűen a törvényi vélelemmel szembeni bizonyítási kötelezettség az adózót terheli.

(via NAV)