A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) idén már a világhálón nyilvánosan elérhető adatokat is felhasználja az adózáshoz kapcsolódó visszaélések elemzése során. Ennek kiemelt jelentősége lesz az internetes értékesítések ellenőrzési célpontjainak célzott kiválasztásában – írja a Mazars Kft. a NAV 2014-es vizsgálati szempontjait egybegyűjtő összefoglalójában.  

A  nemzetközi adótanácsadó cég szerint az adóhatóság a legjellemzőbb csalási struktúrák feltárását, valamint az ezekben érintett adózók azonosítását tűzte ki célul, de az adóminimalizálók körét, és a szervezett csalásban résztvevő, fiktív számlákat kibocsátó vállalkozásokat is nagyon szeretné beazonosítani. A NAV 2014-es vizsgálati szempontjait elemző anyag szerint ebben az évben is fontos szerep jut az áfát érintő belföldi összesítő jelentések vizsgálatának a fiktív számlázás, körbetartozás, támogatási csalások elleni fellépés érdekében.

Gyanús cégek

Kiemelt figyelemre számíthatnak azon cégek, melyek székhelye és/vagy illetékessége gyakorta változik, illetve a cím nem létező, esetleg székhelyszolgáltatóhoz kapcsolódik. Az adóhatóságnak az is gyanús, ha a vállalkozás ügyvezetője, vagy cégértékesítés esetén vevője nem rendelkezik belföldi bejelentett lakcímmel, és csak kézbesítési meghatalmazottra vonatkozó adatok kerültek bejelentésre, illetve ahol az ügyvezető ténylegesen nem látja el a nevezett pozícióhoz tartozó feladatokat.

Mindemellett operatív ellenőrzések várhatók a pénztárgépek üzemeltetésével kapcsolatos kötelezettségek teljesítését illetően. Ebben az esetben a várható mulasztási bírság magánszemélyeknél 500 ezer, cégek esetében esetben 1 millió forintig terjedhet.

Társasági adó területén 2013-hoz hasonlóan idén is a figyelem középpontjában marad a kapcsolt vállalkozások közötti – különösen a pénzügyi műveleteket érintő – transzferár-képzés, illetve a külföldi anya- vagy leányvállalatok tőke-, illetve profitkimentése. Utóbbi esetében főleg azokat az eseteket vizsgálja az adóhatóság, amelyekben a hazai cégeknél veszteség keletkezett. Emellett a nemzetközi vállalatcsoport-struktúrák esetleges agresszív adótervezésének alapos ellenőrzését sem hagyja ki a NAV, és idén ugyancsak kiemelten kezeli a beruházásnak minősülő tételek elszámolásának helytállóságát, illetve az adózás előtti eredményt rontó, indokolatlanul elszámolt költségek, ráfordítások témakörét is.

Fontos vizsgálati szempont lesz az egyes adókedvezmények igénybevételének és felhasználásának szabályszerűsége, beleértve a fejlesztési adókedvezményt, a látvány-csapatsportok támogatását, a kisvállalkozások adókedvezményét, és a befektetési adóalap-kedvezményt is.

Emellett kiemelt figyelmet kap a szociális hozzájárulási adó, az egészségügyi hozzájárulás, az egészségbiztosítási járulék, az egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint a baleseti adó megfizetése.

Kifejezetten fontos vizsgálati területté válik a munkaerő-kölcsönzés és kiszervezés, ezzel párhuzamosan vizsgálatra kell számítani a foglalkoztatás elősegítésére irányuló támogatások és adókedvezmények igénybevételének jogszerűségére vonatkozóan.

2014-ben külön vizsgálati pontot képez a csőd-, a felszámolási és a kényszertörlési eljárás alatt álló adózók ellenőrzése. Ezzel a NAV szeretné megakadályozni a vagyonkimentést, illetve a hitelezői érdekek sérülését. Speciálisan a csődeljárás alatt álló adózóknál vizsgálják majd, hogy a hitelező által érvényesíteni kívánt követelés alapja valós, avagy fiktív jogügylet.

Magánszemélyekre is utaznak

A személyi jövedelemadó (szja) kapcsán az adóhatóság kiemelt célja feltárni a szándékosan eltitkolt jövedelmeket, ezért vizsgálat várható, ha a vállalkozás pénzforgalmi számlájáról jelentős összegű készpénzfelvétel történik, azonban a vállalkozási célú felhasználás igazolása elmarad.

De NAV jobban figyel majd a jelentős kockázatot hordozó társaságok magánszemély tagjaira, és azokra az egyéni vállalkozókra, akik bevallásaikban magas bevételi szinthez magas költségszintet tüntetnek fel, jövedelemminimalizálási célból.

Rizikós tevékenységek

2014-ben kiemelt figyelmet kap számos tevékenységi kör, például a mezőgazdasági szektorban a sertéstenyésztés, a húsfeldolgozás, -tartósítás és a malomipari termékek gyártása. A kereskedelemben a gépjárműjavítás, -karbantartás és a gépjárműalkatrész-kiskereskedelem, illetve cukor, édesség, a zöldség, gyümölcs és az élőállat nagykereskedelme kap figyelmet. De emellett a reklámügynöki, a munkaerő-kölcsönzést és a személybiztonsági tevékenységet folytatók is számíthatnak ellenőrzésre.