szerző:
Nagy István
Tetszett a cikk?

Az üzleti folyamatok és döntések adatvezéreltté tétele kiugrási lehetőséget jelenthet minden vállalkozás számára. Megmutatjuk, hogyan érdemes belevágni, és mire kell figyelni.

Sokszor kérdezik tőlem rég nem látott barátaim, hogy mivel foglalkozom. Régebben elmeséltem nekik, hogy adatbányász vagyok, vagyis a cégek által gyűjtött adatokból olyan, üzletileg hasznos információkat állítok elő, amellyel támogatni tudom a különböző szinten hozott vállalati döntéseket. Ismerőseim sok esetben nem értették pontosan, mire gondolok, rosszabb esetben pedig megkérdezték, hogy ez a dolog olyan-e, mint az adathalászat vagy a hackerkedés. Amióta viszont egy nem szakmabeli ismerősöm visszakérdezett, hogy nem a big datáról van-e szó, azóta már én is csak így mutatkozom be.

Big data, data science és adatbányászat

A fenti három kifejezést manapság gyakran egymás szinonimájaként használják szakmabeliek és laikusok. A három kifejezés közül az adatbányászat (data mining) a legrégebben használt: azt a folyamatot értjük alatta, amely során addig nem ismert, hasznos és nem triviális összefüggéseket nyerünk ki nagy adathalmazokból. Ezeket az összefüggéseket arra tudjuk használni, hogy döntéseinket ezekre alapozva könnyebben, gyorsabban érjük el üzleti céljainkat. A big data az adatbányászattal ellentétben nem folyamat, hanem inkább jelenség. Leggyakoribb definíciója három kulcstulajdonságot (3V) emel ki: méret (volume), változatosság (variety) és sebesség (velocity). A kifejezések arra utalnak, hogy az adatelemzéshez használt adatok olyan nagy sebességgel keletkeznek és olyan változatos forrásokból, hogy már a tárolásuk is jelentős kihívás – a feldolgozásról és az adatokból kinyerhető információkról nem is beszélve. A big data kifejezés mára annyira elterjedt, hogy sok esetben magában foglalja az adatbányászatot is. A data science (esetlenül: adattudomány) azon képességeket takarja, amelyek ahhoz szükségesek, hogy bármilyen adatelemzéssel kapcsolatos problémát megoldjunk, kezdve az adatok automatikus gyűjtésétől azok feldolgozásán át az adatokon alapuló szolgáltatások létrehozásáig.

A big data kulcsszóra való keresések száma közel megnégyszereződött az elmúlt egy évben, úgy, hogy 2012-ben szinte még senki nem ismerte ezt a kifejezést Magyarországon. A változás okai között lehet az is, hogy a médiában is mind gyakrabban jelennek meg híradások az adatelemzési trendek hatásairól és a felhasználási lehetőségekről. E trendek és lehetőségek egyaránt kiugrási lehetőségeket jelenthetnek azoknak, akik hajlandóak adatvezéreltté tenni üzleti folyamataikat és döntéseiket. Fontos kérdés, hogy mindezt hol érdemes elkezdeni. Milyen lépések mentén válik adatvezéreltté egy cég vagy egy döntéshozó?

Értsük meg a múltat

A minap ismerkedtem meg a FruitFlan startup céggel. A vállalat megoldását használó online újságírók valós idejű visszajelzést kaphatnak egyebek között arról, hogy főoldalra helyezett cikkeik közül melyeket milyen gyakran olvassák az emberek. Ezt az egyszerű metrikát ráadásul nagyon intuitív módon jelenítik meg egyetlen ábrán, amelynek segítségével az újságírók adatokon alapuló döntéseket hozhatnak arról, hogyan szerkesszék főoldalukat olvasóik megtartása érdekében.

A fenti jó példa arra, mivel tehetjük meg az első lépést az adatvezérelt gondolkodás felé. Találjuk meg azokat a mérőszámokat, amelyek valóban befolyásolják cégünk működését. Gyűjtsünk össze minden olyan adatot, amelynek segítségével ezeket a mérőszámokat kiszámolhatjuk, és időről-időre jelenítsük meg őket olyan formában, amely a lehető legjobban segíti a változások észrevételét. A következő lépésben – az észlelt változások okának feltárása érdekében – ássunk le az adatokban, és értsük meg az azokban rejlő összefüggéseket.

Jelezzük előre a jövőt

Sokszor tapasztaljuk, hogy ha egy cégben a döntéshozók az előbbiekben bemutatott riportokon már kiismerik magukat, automatikusan jelentkezik bennük az igény a jövő előrejelzésére. Ha vannak riportjaink arról, hogy termékeink hogyan fogynak az év különböző szakaszában, kik a vásárlóink és ők milyen rendszerességgel vásárolnak tőlünk, akkor hamar merül fel az ötlet, hogy hozzunk létre egy megoldást a jövőbeni vásárlások számának előrejelzésére.

Konferencia a big data-ról

BIG DATA a marketingben HVG Konferencia. 2014. október 29. Részletek itt.

Ha már képesek vagyunk előrejelezni a cégünk sikerét befolyásoló főbb mérőszámokat (például a havi vásárlás mennyiségét vagy a fél év alatt elvándorló ügyfelek számát), akkor a következő lépésben elemi szinten is megpróbálhatjuk prediktálni a jövőbeni viselkedést. Az eladási adatok alapján például arra is becslést adhatunk, hogy egy adott értékesítési lehetőség milyen valószínűséggel lesz sikeres, vagy hogy mennyi ideig tart majd, amíg a lehetőségből valóság, konkrét eredmény lesz.

Az egyik legnagyobb értékesítéstámogató szoftver, a SalesForce rengeteg utólag fejlesztett megoldást nyújt az elemi értékesítési események előrejelzésére. Ezek alapján sorba rendezhetjük lehetőségeinket aszerint, hogy melyekben milyen potenciált látunk.

Ilyen megoldásokat saját adatainkból is készíthetünk, de bővíthetjük rendszerünket olyan külső forrásokkal – céginformációs adatbázisokkal, weboldalak és közösségi oldalak adataival – is, amelyek ügyfeleinkről egyéb tulajdonságokat is tárolnak. Jó példa erre a Kreditech cég, amely az adatelemzést régóta használó banki hitelezések világába tudott új módszereket csempészni: a megoldás a hitelezést megelőző minősítésekhez számos forrásból – közösségi háló, viselkedés az internetes böngészőben, mobilinformációk, vásárlási szokások stb. – gyűjt adatot a kérelmezőről.

Válasszuk az optimálist

Ha már a jövő előrejelzésére is képesek vagyunk, a következő lépésben üzleti folyamatainkat kell összehangolnunk, hogy összességében a legjobb eredményt érjük el. Ügyfeleinknek szánt kampányaink esetén hiába tudjuk minden egyes kampányhoz kiválasztani a legjobb ügyfeleket, akik szinte biztosan pozitívan reagálnak, ha köztük sok olyan van, akit több ajánlattal is bombázni fogunk. Ebben az esetben össze kell hangolni kampányainkat aszerint is, hogy melyikben kit érdemes megkeresni, hogy az összesített eredmény a legtöbb profitot hozza számunkra.

Az optimalizálásra jó példa egy logisztikai vállalat megoldása, amely egyaránt figyelembe veszi az aktuális megrendeléseket a hozzájuk tartozó lokációkkal, a gépjárműállományt, a szállítandó tételeket és azok mennyiségét, továbbá azokat az előírásokat, amelyek a sofőrök munkavégzésére vonatkoznak, és ez alapján állítja össze a gépjárművek pontos menetrendjét és útvonaltervezetét. Ebben a rendszerben rengeteg adat – például a gépjárművek GPS-adatai – alapján kell sok dolgot előrejelezni, majd ezen kimeneteket egy globálisan optimális döntésben egyesíteni.

Hüvelykujjszabályok

1.            Kezdjük egyszerűen. Válasszunk egy problémát, ami igazán égető. Gyűjtsük be az adatokat, amelyek befolyásolják és mérik ezt a dolgot, majd egy szimpla táblázatkezelővel kezdjük el az adatok elemzését.

2.            Nem az eszköz a megoldás. Egy drága és szép eszköz még nem oldja meg a problémát, keressük a lehető legegyszerűbb megoldásokat.

3.            Vásároljunk, ne építsünk. Mindig fontoljuk meg, érdemes-e házon belül építeni a rendszert, és nem hatékonyabb-e a kiszervezés.

4.            Figyeljük a nagyokat. A big data és adatelemzési világ nagyjait figyelve találjuk ki, hogy az általuk alkalmazott megoldások hogyan adaptálhatók.

5.            Legyünk tisztában a következő lépéssel. Gyűjtsük folyamatosan az adatok felhasználásával megoldható problémákat. Mérjük fel a használt rendszerek határait, és lépjünk időben a következő szintre.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!