Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Cafeteria
A munkabéren kívüli juttatások (cafeteria) adóztatását jelentősen átszabják. A cafeteria köre változatlan marad, nő viszont a juttatások után fizetendő közteher. A juttatások értékének 1,19-szorosa után 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék ehót kell fizetnie a munkáltatónak – a mostani 14 százalék helyett. Az eho mértékének emelése például a munkahelyi étkeztetést, az Erzsébet-utalványt, a Széchenyi-pihenőkártyát, az utazási bérletet, az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulást érinti.
Drágulnak az egyes meghatározott juttatások is, azzal hogy ezeknél a közteher alapja a juttatás értékének 1,53-szorosa lesz. Vagyis a béren kívüli juttatások után 51,17 százalék közterhet kell fizetni, a béren kívüli juttatásnak nem minősülők – mint például a cégtelefon – esetében pedig 65,79 százalék lesz az adó. Az utóbbi mértékű teher rakódik a béren kívüli juttatás évi 450 ezer forintos keretösszeget meghaladó részére is.
Társasági adó
A cégek csökkenthetik a társasági adójukat, ha felsőoktatási intézményt támogatnak. A támogatási megállapodás keretében a támogató előre rögzített feltételekkel legalább öt évig támogatja a felsőoktatási intézményt. A felsőoktatási támogatási megállapodás alapján kifizetett összeg 50%-áig az adózó a támogatás adóévében veheti igénybe a kedvezményt. Azonban érdemes figyelni rá, hogy a támogatási megállapodásban foglaltak nem teljesítése esetén a kedvezményt kétszeres mértékben kell visszafizetni.
Ugyanakkor a 2015-ben kezdődő és az azt követő adóévekben keletkező veszteségek felhasználása a keletkezés évét követő 5 adóévben lenne lehetséges, amellyel egy korábbi szabályt állítana vissza a javaslat. A 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett veszteségekre a keletkezésük időpontjában érvényes feltételek szerint, de legkésőbb a 2025. december 31-et magában foglaló adóévben lenne lehetősége az adózóknak. A javaslat a már meglévő feltételekhez további korlátozásokat vezetne be a jogutódlással átvett, valamint a többségi tulajdonos változást követően rendelkezésre álló veszteségek felhasználására.
Kisadózók
A katásoknak a társadalombiztosítási azonosító jelét is be kell jelentenie, valamint nyilatkozniuk kell arról, hogy biztosításuk kisadózókénti bejelentkezésükkel jött-e létre, valamint eltekintenének a havi bejelentési kötelezettségtől azokban az esetekben, amikor az egyéni vállalkozó a vonatkozó szabályozás alapján tevékenységét szünetelteti. Adminisztrációt könnyítő rendelkezésként a törvényjavaslat lehetővé teszi valamennyi adózó számára a negyedéves előleg megállapítási, bevallási és befizetési kötelezettséget.
A 100 ezer forintot meghaladó adótartozás miatti megszűnés a naptári év utolsó napján fennálló tartozás esetén merül fel, a megszűnés időpontja pedig az adóalanyiság megszüntetéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló hónap utolsó napja.
Az internetadó betesz a startupoknak is
„Ezzel az utóbbi években szépen fejlődő hazai tech szektort és startup ökoszisztémát nagyjából egy csapással végzi ki a kormány. Kedves innovátorok, fejlesztők, induló tech vállalkozók, ha ez így megvalósul, lehet csomagolni” – írja Oszkó Péter blogjában.
A távközlési adó módosításával az adócsomag, az indoklás szerint összefüggésben az internetes kommunikáció térnyerésével, az adó körébe vonja az internet-hozzáférés szolgáltatás nyújtását. Az adó alapjaként az internet-szolgáltatást igénybevevő előfizető, felhasználó által lebonyolított, gigabyte-ban mért adatforgalom áll, ez minden megkezdett gigabyte-ként 150 forint lesz.
A cégek által megfizetett távközlési adóból ugyanakkor levonható a cégek által fizetett társasági adó. Ugyanakkor, ahogy a 2 forint/perc, illetve sms-es díj esetében is áthárították a szolgáltatók ezt a díjat, úgy minden bizonnyal a szolgáltatók most is hasonló lépéssel élhetnek majd, vagyis az internetszolgáltatás díjának emelkedése jöhet.
Élelmiszer-felügyeleti díj
Az élelmiszer-felügyeleti díjat a többszörösére emelik. Most lényegében a takarmánnyal, feldolgozott állattal, állatgyógyszerrel kereskedők, állatok szállítását végző cégeknél most a nettó árbevétel 0,1 százaléka az élelmiszer-felügyeleti díj. Jövőre sávosan 6 százalékig fog felmenni a kulcs.
Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, hírlevelünkre feliratkozva megteheti!
