szerző:
hvg.hu

A különadó, az élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a vasárnapi boltzár után itt az újabb húzás a hipermarketek ellen, a kötelező foglalkoztatási minimum. A patikáknál volt a prototípus, annak a vidéken élő lakosság lett a kárvallottja. A kormány öt éve próbálja kiszorítani a multikat, és helyzetbe hozni a magyar láncokat, vajmi kevés sikerrel. Egy buldog szívósságával megy a kivéreztetés, de a hiperek csak nem akarnak bezárni.

A kormány nem tud leszállni a külföldi kézben lévő hipermarketláncokról, folytatódik az elmúlt évek csuklóztatása. A három éven át fennállt, az Orbán-kormány első intézkedései közé tartozó különadó, aztán a vasárnapi boltzár és az élelmiszerlánc-felügyeleti díj után ezúttal egy olyan javaslatot szellőztetett meg a kormányközeli Magyar Idők, amely bevezetné a kötelező létszámminimumot a 400 négyzetméternél nagyobb üzletekben. Ez azt eredményezné, hogy a hipermarketek alkalmazotti létszámát majdhogynem meg kellene duplázni – miközben az ágazat éppen azzal küszködik, hogy a szakképzett munkaerőből hiány van. Itt is beindult a kontraszelekció, a vállalkozó szellemű, esetleg nyelvet is beszélő eladók, pénztárosok és hentesek nyugatra vándorolnak, mert ott jóval nagyobb fizetésre számíthatnak. Aki ma Bécs környékén vásárol, nyugodtan kérheti a kolbászt magyarul.

Közmunkások helyett legyenek árufeltöltők

A „kényszeralkalmazás” azért ügyes megoldás, mert nem is két, hanem három legyet ütne egy csapásra. Egyrészt alaposan megnövelné a hét nagy külföldi áruházlánc, a Tesco, az Auchan, a Spar, a Lidl, az Aldi, a Metro és a Penny Market terheit (hiszen az élőmunkára rakódó terhek Magyarországon magasak, és mert elsősorban ezeknél a láncoknál vannak 400 négyzetméternél nagyobb üzletek többségben), és ezzel közvetve megint megpróbálná helyzetbe hozni a magyar láncokat. Igazából a kormány most visszavesz a főként a multikat célba vett sávos élelmiszer-felügyeleti díjból, a külföldi cégek tehát nem lélegezhetnek fel, amennyi tehertől ott megszabadulnak, legalább ennyit kapnak a nyakukba ezzel a kényszerfoglalkoztatással.

Vasárnap - üres parkolók
©

Másrészt a szektor nyakába varrna egy állami foglalkoztatási problémát is. Az utóbbi időben ugyanis az ipari szereplők sorra amiatt panaszkodnak, hogy a kiterjedt közmunkarendszer miatt nem találnak fizikai dolgozókat. A közmunkás és a minimálbér között olyan csekély a különbség, amiért nem érdemes beállni dolgozni. A munkát keresők sokkal kényelmesebben elvannak a közmunkával, marad idejük és erejük mellette feketén dolgozni, és így minden szempontból jobban járnak, mintha három műszakban gürcölnének egy szalag mellett. Ráadásul a közfoglalkoztatotti program tervezett számai idén várhatóan nem teljesülnek, a növekedés kifulladni látszik. Mivel a kiskereskedelemben durván 180 ezren dolgoznak jelenleg, a kényszerített bővítés jót tenne a foglalkoztatottsági adatoknak, még akkor is, ha természetesen nem a teljes létszámot, csak annak egy kisebb részét kellene megduplázni.

A prototípus: a patikáknál előírt gyógyszerész- és asszisztensminimum
Rosszul sült el a vidéken élő tömegek számára az Orbán-kormány húzása, amely a gyógyszertáraknál írt elő létszámminimumot. 2011-ben fogadták el a törvényt, 2013 őszén lépett életbe, de a 2014 elejei állapotnál kellett neki megfelelni. A lényege az volt, hogy a nyitvatartási idő és a vényforgalom alapján előírták, hány gyógyszerésznek és (szak)asszisztensnek kell a gyógyszertárat működtetnie. Például heti 40 óránál nem többet nyitva levő patikánál egy gyógyszerész elég, de 70 óránál is hosszabb nyitva tartási idővel működő gyógyszertárat már legalább 4 gyógyszerésznek és ugyanennyi asszisztensnek kell vinnie. A patikákat működtetők terhe ezzel megnőtt, de vidéken kevésbé állt rendelkezésre felvehető szakembergárda is, ezért sok vidéki patika úgy oldotta meg, hogy a nyitvatartási időt igazították, rövidítették hozzá a létszámhoz.

És itt jön be a harmadik lehetséges magyarázat, vagy épp következmény. Több, főként külföldi hiper a vasárnapi boltzár miatt leépített. Nincs szükség ugyanis vasárnapi árufeltöltőre. Ezzel pénzt is spórolnak az üzletláncok. A kormány kommunikációja részben arra épült és épül, hogy a boltzárnak nincs kellemetlen hatása. Dehogynem, kevesebb – főként részmunkaidős – alkalmazottal, kevesebb bérpótlékkal működnek tovább a hiperek. A kormány a mostani javaslattal éppen azokat vetetné vissza, akiket leépítettek vagy azok kirúgását akadályozná meg, akiket le akarnak építeni. Így végül is egy-két év távlatából, a 2018-as választási kampányban előhozakodhatna a kabinet, hogy lám-lám, nem okozott galibát a szimbolikus húzás, a vasárnapi zárva tartás.

Diszkriminatív intézkedések sora

A bolti kiskereskedelem külföldi tulajdonban lévő tagjai már kezdettől fogva a (második) Orbán-kormány kedvenc fejőstehenei. Fél év sem telt el a kabinet 2010. májusi megalakulása után, amikor az ágazati különadókat az Országgyűlés megszavazta, és a 2010 októberében elfogadott jogszabály azonnal, december 4-én életbe lépett. A magyar hátterű láncokat sávos rendszer védte, hiszen 500 millió forintos árbevétel alatt nem kellett adót fizetni, 30 milliárd forintig 0,1, 100 milliárd forintig 0,4, a fölött pedig vaskos 2,5 százalék volt az adó mértéke. Mivel a CBA, a Coop és a Real üzletek, illetve az ezekhez hasonló kisebb láncok nem egy nagy cégként, hanem kisebb társaságok franchise szövetségeként működnek, terhelésük elenyésző volt a nagyokhoz képest.

Az ágazati különadó 2012 után megszűnt, de 2010-re, 2011-re és 2012-re a cégek összesen körülbelül 90 milliárd forintot fizettek be az államkasszába. Ezzel a lépéssel a Tesco és a Lidl kivételével az összes nagy áruházlánc nyereségét magához vonta az állam.

A Hervis a Spar Magyarország kapcsolt vállalkozásaként a luxemburgi Európai Bíróságig vitte el az ügyet, és a testület 2014 elején ki is mondta, hogy az adónem ebben az esetben hátrányos megkülönböztetésre adott lehetőséget. Ezek után a Hervis a magyar bíróságon is megnyerte a perét, vagyis nem kellett különadót fizetnie.

A kormány a terhelés nyilvánvalóan diszkriminatív jellege ellenére 2012 után sem szállt le a külföldi hiperekről. Rögtön 2013-tól úgy módosították az iparűzési adó megfizetésének szabályait, hogy a 100 milliárd forint feletti áruházláncoknak jóval magasabb adóalapot kelljen meghatározniuk, hiszen ezek az áruk beszerzési érékének nem 100, csak 70 százalékát vonhatták le a számolásnál.

Volt vevő, nincs vevő vásárnap
©

Ugyanaz pepitában: adó után díj

Ennél sokkal fontosabb változás volt, hogy a 2010-2014 közötti ciklusban bevezették az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat, amely akkor még nem volt különösebben nagy teher, de 2015-től sikerült igazi tartalommal megtölteni. Ekkor derült ki, hogy a kormány lényegében visszahozta a különadót, csak még brutálisabb formában. Ez is az árbevételt vette alapul, a magyar hátterű franchise láncokat ez is ugyanolyan sávos megoldással mentesítette a fizetés alól, de a legnagyobb, 300 milliárd forint feletti bevételű láncoknál a mértéke már elérte a 6 százalékot. A hét nagy nemzetközi láncnak ezzel a csavarral majdnem ugyanazt az összeget kellett volna kicsengetnie, amelyet korábban, vagyis megmaradt az összességében évi 30 milliárd forintos teher. Ennek a tehernek a java része a Tescora, Sparra, Auchanra hárult.

Ám ahogy az várható volt, a csuklóztatás csak ideig-óráig jött be, mert az Európai Bizottság nem vette be a cselt, és függesztette a sarc beszedését. Ezúttal sem az adójellegű díjjal, hanem annak diszkriminatív jellegével volt a probléma. A kormány meghátrált, de a meccsnek valószínűleg nincs vége, mert Lázár János már nyáron jelezte, hogy az évi 30 milliárd forintot a hipermarketektől mindenképpen be kívánják szedni, és lényegében azt mondta, hogy a célhoz majd kitalálják az eszközt. Ha nem lehet sávos felügyeleti díj, akkor lesz más.

A CBA elbukta a vasárnapi boltzárat

Eredetileg a vasárnapi boltzár is azt a célt szolgálta volna, hogy a hazai kisebb láncok és a családi boltok felé tereljék át a forgalom jelentős részét, csakhogy a számok egyelőre csúfos kudarcról tanúskodnak. A multik az effajta piaci változásokhoz sokkal jobban alkalmazkodnak, mint a kisebb családi cégek, a hiperek a forgalmuk nagy részét sikerrel csatornázták át szombatra, illetve hétköznapra. Amint azt a HVG ma megjelenő száma részletesen is bemutatja, a független kis családi boltok részesedése az összforgalmon belül a boltzár óta három százalékkal ugyan nőtt, a Lidl, az Aldi és a Penny Market részesedése azonban 5,4 százalékkal emelkedett, míg a CBA, a Coop és a Real már 6,8 százalékos buktában van.

Mindenesetre a most bejelentett foglalkoztatáspolitikai intézkedés jól szolgálhatja a végső célt, vagyis a külföldi hiperek végleges ellehetetlenítését. Az érvényben lévő szabályozás szerint ugyanis egyenesen be kell majd zárnia annak a kiskereskedelmi láncnak, amelynek nettó árbevétele több mint fele napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítéséből ered, és két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele mindkét üzleti évben külön-külön eléri az 50 milliárd forintot, de a mérleg szerinti eredménye mindkét üzleti évben nulla vagy negatív. Minden olyan jogszabályváltozás – mint amilyen a most bedobott létszámminimum –, amely a nagy láncok terheit érdemben növeli, ehhez a forgatókönyvhöz viszi közelebb a piacot. Nagyon úgy tűnik, a külföldi láncok kiűzési akciója folytatódik.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Törvényt sértett a szekszárdi polgármester, amikor iskolában kampányolt

Törvényt sértett a szekszárdi polgármester, amikor iskolában kampányolt

Önkormányzati logóval kampányolt a fideszes alpolgármester – jogsértést követett el

Önkormányzati logóval kampányolt a fideszes alpolgármester – jogsértést követett el

Különös fejsérülése miatt kétóránként törlődik egy amerikai tini memóriája

Különös fejsérülése miatt kétóránként törlődik egy amerikai tini memóriája

Még sehol az új VW Golf, de a GTI-t már a Nürburgringen nyúzzák

Még sehol az új VW Golf, de a GTI-t már a Nürburgringen nyúzzák

Fideszes politikus kérte, hogy a Bomba energiaital perelje be Bomba Gábort

Fideszes politikus kérte, hogy a Bomba energiaital perelje be Bomba Gábort

"A nevem miatt könnyű volt szerepemen felül elhíresülnöm" – Szimbolikus epizódok Rajk László életéből

"A nevem miatt könnyű volt szerepemen felül elhíresülnöm" – Szimbolikus epizódok Rajk László életéből