Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Akkor szállt le menetrend szerinti járata a manchesteri repülőtéren, ő pedig okostelefonján értesült az eredményekről. Néhány másodperccel később pedig az villant át az agyán, vállalkozóként hogyan szerez most munkásokat olyan pozíciókra, amelyeket a helyiek inkább nem végeznének el. „Az ismerőseim nagyon bánják, hogy így döntött az ország. A helyiek később többektől is megkérdezték, hogy mikor mennek ’haza’. Én ilyennel nem találkoztam. Az első héten hatalmas volt a kavarodás, most alig beszél róla valaki” – mondja. Miért szavazott a kilépés mellett a britek többsége? „Ez középső ujj az elitnek. Nacionalista, buta döntés, amely figyelmen kívül hagyja a következő nemzedék akaratát” – összegez.
Államvizsga helyett gyári munka Cardiffban
| Így kezdődött |
Rácz Mihály diplomázás előtt, 22 évesen elhagyta Magyarországot, hogy 2004-ben szinte a nulláról, gyári munkásként kezdjen a brit álláspiacon. Most egy 20 millió fontos bevételű – éttermeket, kávézókat, edzőtermeket – működtető cégcsoport vezetője az északkeleti Hartlepoolban. Hálás a briteknek, hogy befogadták, állampolgárságot kapott, de fontosak a magyar gyökerek, a szülőváros is. |
Misi (kérte, a cikkben inkább így írjuk keresztnevét) a 2004-es magyar EU-csatlakozás és a brit munkaerő-piaci nyitás nyertese. Ahogyan a szigetország is nyert azzal, hogy egy vállalkozó szellemű magyart odavonzott a nyitott kapuk politikájával. „Gazdasági főiskolára jártam Tatabányára, mellette volt kisebb vállalkozásom. Már csak a szakdolgozat és az államvizsga hiányzott a diplomához, amikor május 1-jén csatlakoztunk az EU-hoz. Most kell lépni – gondoltam magamban. Itt hagytam mindent. Június 16-án már a Londonba tartó repülőn ültem talán 500 fonttal a zsebemben, 22 évesen” – mondja Misi a kezdetekről.
Londonban egy ügynökség közvetítette ki első munkahelyére, Cardiffba. Nem álommeló volt ez, hanem kőkemény fizikai munka egy gyárban: televíziós paneleket kellett összeszerelnie. Misinek óriási volt a kontraszt a főiskola laza és kedélyes világa után. Munkásszállón lakott, szobájában alig fért el a matraca, a mosdóhoz pedig a pincéig kellett mennie. „Nem akarok mártírnak tűnni, mindenki így kezdi a nulláról” – emlékszik vissza. Nem sokkal később egyik ismerősével beszélgetve a fülébe jutott, hogy Északkelet-Angliában egy pizzériahálózat konyhai dolgozót keres. Felmondott, és 500 kilométerrel északabbra, Hartlepoolban folytatta egy Domino’s pizzériában.
Néhány hónap alatt vezető lett
A pizzériában már meg tudta mutatni az üzleti életben fontos képességeket: a kapcsolatépítést, az ügyfélközpontúságot, a jó szervezőkészséget és a munka iránti alázatot. Szinte havonta lépkedett előre a ranglétrán – előbb futár lett, majd telefonos rendeléseket vett fel, később műszakvezetővé, étteremvezető-helyettessé, végül étteremvezetővé avanzsált. Már a pizzériában megérezte azt, amit máig igaznak gondol: „Minden lehetséges ebben az országban kemény munkával és kellő akarattal.”
Misit tovább hajtotta az ambíció, nem érte be ennyivel. „Volt egy füzetem, amelyben az ötleteimet vezettem. 2005. május elsején jött a nagy elhatározás. Csak a Domino’s-ra koncentrálok, ott szeretnék franchise-partnerként saját vállalkozást felépíteni.”
Sok-sok utánajárással sikerült befektetőket találni és banki hitelt szerezni, ami a gazdasági válság előtti években a mostaninál könnyebb feladat volt. 2006-ban megnyitotta első egységét Hartlepoolban. Aztán ezt újabbak követték.
A britek mindenben segítettek, amiért hálás vagyok nekik. Főleg azzal, hogy befogadtak, egyenlőnek tekintettek és hagytak kibontakozni.
Máig támogatja Püspökladányt
Az évek során több mint száz magyarnak adott munkát. „Amikor 8-10 évvel ezelőtt hazamentem szülővárosomba, Püspökladányba, rengetegen megkerestek, hogy szívesen jönnének ki dolgozni. Most már alig-alig jelentkeznek. Úgy tűnik, aki akart, már itt van.” A Brexit miatt viszont azt javasolja az otthon maradottaknak: aki Nagy-Britanniában tervez karriert, még most jöjjön. Talán már jövőre nehezebb lesz a kijutás.
Püspökladánytól máig nem szakadt el. Évente háromszor hazalátogat. Már csak azért is, hogy kislányának megmutassa az igazi vidéki életet háziállatokkal, amire Angliában nemigen lát példát. „Büszke vagyok arra, hogy innen indultam. Igyekszem valamit visszaadni abból, amit kaptam gyermekkoromban. Nemcsak a családomat, hanem barátaimat és a várost is támogatom anyagilag. Most egy játszótér felépítéséhez járulok hozzá.”
A brit recept: álmodd meg és légy sikeres
Hol tart most az üzleti életben? 13 Domino’s pizzéria, 10 Costa Cofee kávézó, 3 Anytime Fitness edzőterem franchise-partnere. Cégei tavaly összesen 20 millió font (7,2 milliárd forint) körüli éves forgalmat bonyolítottak, több mint 600 embert foglalkoztat, ebből körülbelül 100 magyart. Idén még öt pizzéria, egy kávézó és egy konditerem nyitása szerepel a tervei között. „Ahogyan említettem, Angliában a kemény munkát siker követi. Úgy érzem, Magyarországon is sikeres lennék, mert az attitűdöm ugyanilyen lenne. Azonban nagyságrendileg alacsonyabb életszínvonalon élnék.”
Hozzáteszi, hogy a brit üzleti kultúra alapja a lehetőség megadása, ami megelőlegezett bizalom nélkül nem megy.
Álmodd meg, hidd el, vidd véghez és legyél sikeres. Ez alapjaiban működik Angliában anélkül, hogy folyamatosan a hátad mögé kellene nézned.
Azt is megjegyzi, hogy az Egyesült Királyságban sokkal alacsonyabbak az adók, amit mindenki rendesen befizet, mert nem éri meg trükközni. Magyarországon magasak az adók, ami adóelkerülésre sarkallja a vállalkozókat. „Ezt abból is látom, hogy az ideérkező magyarok egyik fő kérdése, hogy rendesen be lesz-e jelentve a munkaviszonya. Fel sem merül, hogy ne legyünk szabálykövetőek” – fogalmaz.
Cáfolja azokat a brit félelmeket, hogy a vendégmunkások az állami támogatásokra hajtanak. „Vállalkozóként sokkal többet fizetek be az államkasszába, mint amennyit onnan visszakapok, és az itt dolgozó magyarok túlnyomó többsége is nettó befizető.” A Brexitet hülyeségnek tartja, ám a jövőt illetően optimista. „A vállalkozásunk 20 százalék felett nőtt 2015-höz képest. A gazdaság erős és temérdek a lehetőség.”
hvg.hu
„Túl bonyolult a magyar politika”
Kevés szabadidejének nagy részét 4 éves kislányával tölti Hartlepool mellett már saját házban. Emellett vonzzák a szavaival élve „furcsa országok”. Így például járt turistaként Türkmenisztánban és Észak-Koreában.
A magyarországi politikai történéseket egyáltalán nem követi, „mert túl bonyolultnak tartom”. Ha valamire kíváncsi, megkérdezi a testvérét, aki képben van és elmondja neki a lényeget. Időközben brit állampolgárságot is szerzett, és nem tervezi a visszatelepülést. Szülei, testvére és az ő családja gyakran látogatja, beszélgetésünk idején éppen ott tartózkodó szüleivel készültek kerti partira.
Tervekben és ambícióban nincs hiány. Arra a kérdésre, hogy mit csinál tíz év múlva, Misi csak ennyit válaszol:
„Ugyanezt, mint most, csak tízszer ekkorában...”
Brexit után: "Sírva jöttek haza a lányok az iskolából"
Mindez nem sokkal a Brexitről döntő népszavazás után történt. Ricsi és párja a voksolás napján késő éjszakáig követte a híreket, majd azzal a tudattal indult aludni, hogy minden rendben. Reggelre viszont megfordult az eredmény, és vele egy kicsit a világ is. Sokkoló volt, erre nem számítottunk.
