Jól fut Budapesten az albérletpiac, alaposan felmentek az árak, havi több mint 100 ezer forintért lehet kiadni még a kisebb lakásokat is, ha jó helyen vannak. Még ilyen áraknál is tolonganak a jelentkezők, és a nagy keresletre a csalók is rárepültek. Bemutatunk egy történetet arról, hogy a gyanútlan érdeklődőkről miként tudnak legombolni háromhavi bérleti díjat egy rafinált trükkel. Az érintettek személyes adatait és a lakás pontos címét nem adjuk meg, de valós, egészen konkrét ügyről van szó, amelyben a károsultak már meg is tették a feljelentéseket.

Az albérletet egy népszerű internetes oldalon hirdették meg, a lakás Budapest egyik legkedveltebb környékén van, a Nagykörúttól egy sarokra, a belváros szívében. A hirdetéssel látszólag minden rendben van, feladóként egy ingatlannal foglalkozó társaság van megadva.

Amikor az érdeklődő felhívta a megadott mobilszámot, az ingatlanos cég ügyvezetője mutatkozott be, aki rögtön közölte is, hogy a kedvező ár (130 ezer forint/hó) és a jó fekvés miatt rengeteg az érdeklődő.

Az ügyvezető ekkor közölte, hogy van lehetőség előfoglalásra, amelynek részleteiről e-mailt küldött. A levélben fotók vannak az üres lakásról, egyebek között olyanok is, amelyeken az ablakon keresztül látszik a szemközti ház homlokzata. Ha az ember gyanakszik, és megnézi a Google streetview-ban a címet, akkor egyértelműen láthatja, hogy a képeket tényleg a szóban forgó házban, és vélhetően a kérdéses emeleten készítették.

Például ez is az ilyen fotók egyike:

hvg.hu

Az ügyvezető ajánlata szerint az albérlő egy adott időpontban egyedül nézheti meg a lakást, és ha tetszik neki, akkor kizárólagosságot is nyer a bérbevételre, ehhez azonban át kell utalnia kéthavi díjat előre, és egyhavi díjnak megfelelő kauciót.

Az utalást az alábbi szerződés szerint kéri az ügyvezető:

hvg.hu

Az adatokat ugyan kitakartuk az iratról, a cégbírósági bejegyzés szerint azonban látszólag itt is minden stimmel. Létező cégről van szó, az összes adatot helyesen közlik, és az ügyvezető neve is megegyezik a valósággal. Még reálisnak látszó céges bélyegző is van a szerződésen, ember legyen a talpán, aki ezek alapján gyanakszik.

Amikor viszont a pénzt a potenciális bérlő átutalja, nem történik semmi. A megadott telefonszámon az ügyvezető már nem elérhető többé. Amikor az érdeklődő a cégnév alapján felkutatja a társaság egyéb telefonszámait, és azt tárcsázza, akkor derül ki, hogy:

valakik belebújtak a vállalkozás bőrébe, és átvágták őt.

Akivel eddig beszélt, az nem a cég ügyvezetője volt, csak a nevében mutatkozott be.

A cégnél (az igazinál) széttárják a karjukat, és azt mondják, ők sajnos nem kínálnak ilyen lakást. Tudnak ugyan róla, hogy valakik visszaélnek a nevükkel, de már megtették a feljelentésüket, az ügyet a rendőrség nemrég eredménytelenül lezárta. Amikor a hvg.hu is megkereste a társaságot, megerősítették a történetet, azzal a kiegészítéssel, hogy már több károsult is befutott hozzájuk, vagyis a kérdéses budapesti lakásért már többször 390 ezer forintot is felvehettek a csalók. A társaság egyébként vidéki, és soha nem foglalkozott albérletekkel, ők alapvetően házakat építenek.

Az albérlőnek ekkor már leesik, hogy elég nagy baj van, de csak futhat a pénze után. Esetünkben a károsult elment a (kamuszerződéssel) megbeszélt időpontban a lakáshoz, ahol persze nem várta senki, de azért felcsöngetett.

Egy nő vette fel a kaputelefont, és azt mondta, hogy egy hete vásárolták a lakást, és ledöbbentek az eseten, hogy az otthonukat hirdetik albérletként

– mesélte lapunknak.

A csalók tehát valószínűleg akkor mentették le maguknak a lakás képeit, amikor az nemrég még eladó volt, aztán belebújtak a vidéki cég bőrébe, és annak nevében kínálták fel az ingatlant, amihez a valóságban nem volt semmi közük.

Az átvert albérlő esetünkben megkérdezte a bankját, hogy vissza tudja-e hívni az átutalt 390 ezer forintot, de a pénzintézet nem sok jóval kecsegtette. „Azt mondták, hogy egy visszahíváskérést lehet kezdeményezni, ami lényegében azt jelenti, hogy küldenek egy levelet a bankszámla kezelőjének, de sejtésem szerint ennek nem lesz eredménye. Azt is mondták, hogy a kártérítés a rendőrségre tartozik, így nekik nincsen lehetőségük a pénzt visszautalni” – mondta a károsult. Ezek után ők is feljelentést tettek a csalók ellen.

A rendőrség nyilván utána tud menni majd, hogy az átutalt 390 ezer forintok milyen számlára érkeztek meg, ha azonban azt sikerült egy vagyontalan, például hajléktalan emberrel megnyittatni, akkor elég nehéz lesz az összeget visszavarázsolni.

Amellett, hogy exkluzív láthatási jogért előre fizetni háromhavi díjat kissé vakmerő dolognak tűnik, az átvert albérlő akkor jöhetett volna rá időben a svindlire, ha a megadott telefonszám mellett az ingatlanos cég másik elérhetőségét is kikeresi, és felhívja az utalás előtt.

A másik gyanús jel az lehetett volna, hogy a csalók által megadott bankszámlaszám nem egyezett azzal, amelyet a cég (az igazi) megadott magáról a cégbírósági adatokban. Ám ezt sem szokták ellenőrizni hasonló esetekben, az érintettek zöme vélhetően nem is tudja, hol és hogyan nézzen utána az ilyen adatoknak.