Amikor egy munkavállaló egészségügyi szempontból alkalmatlanná válik a munkája elvégzésére, vakarhatja a fejét a munkaadó és a munkavállaló is. A munkáltatót a foglalkoztatási kötelezettség ugyan a hatályos munkaszerződés szerinti munkakörre vonatkozóan terheli, de ezt nem teheti. A munkáltató, ha nem mond fel, de a munkaszerződés szerinti munkakörben nem tudja foglalkoztatni a munkavállalót, mi a teendő?

A munkáltató foglalkoztatná, de a munkavállaló a munkakör ellátására alkalmatlan. Ekkor megnyílik a munkáltató felmondási joga, a dolgozó képességével összefüggő indokra hivatkozással megszüntetheti a munkaviszonyt, erre azonban nem köteles – írja az Adózóna.

A munkaviszonyt sem a munkáltató, sem a munkavállaló nem köteles megszüntetni. Ilyen esetben a munkavállaló mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól, munkavégzés hiányában pedig munkabérre sem jogosult. Ebbe azt is bele kell érteni, hogy állásidőre járó díjazás sem illeti meg, hiszen nem a munkáltató nem tudja foglalkoztatni a munkaszerződése szerint. Bérfizetés hiányában a munkaadó nem von le és nem fizet be járulékokat, így a dolgozó biztosítási jogviszonya is szünetel.

Így egyik oldalon ott áll a dolgozó munka és bér nélkül, a másik oldalon a munkáltató, aki nem tud foglalkoztatni, de felmondani sem kíván. A törvény megoldást nem kínál a helyzetre, így míg valamelyik fél nem szünteti meg a munkaviszonyt, vagy míg nincs egyező hajlandóság a munkaszerződés módosítására, semmiféle változás nem fog történni.

Köztes megoldás lehet, ha a munkáltató fel tud ajánlani egy olyan munkakört, mely betöltésére alkalmas lenne a munkavállaló. Ilyen kötelezettsége azonban nincs.