A normák emelésével és kölcsönzött munkaerővel próbálják a béremelésből fakadó többletköltségeket leszorítani itthon a vállalatok – derült ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. felméréséből.

Csaknem minden harmadik cég a norma emelésével próbálta csökkenteni a kötelező béremeléssel járó költségeket. Ez nem meglepő, mivel így oldható meg legegyszerűbben, hogy az alkalmazottak munkaideje se csökkenjen, és ezzel párhuzamosan a munkáltató is eleget tegyen törvényi kötelezettségeinek – olvasható a Tőzsdefórumon.

A vállalatok negyede emellett kölcsönzött munkaerő alkalmazásával igyekezett enyhíteni a terhet. Ezeken túlmenően a vállalatok 14-19 százaléka csökkenti a hivatalos munkaidőt, más munkakörbe sorolja alkalmazottait, csökkenti a cafeteriát vagy embereket bocsát el.

Szinte minden cég egynél több technikát alkalmaz. A 250 fő alatti cégek általában a normák emelését választják, ami a vállalati létszám növekedésével egyre jelentősebb (28-39 százalék). A 250 fő feletti nagyvállalatok 56 százaléka a munkaerő kölcsönzése mellett is döntött, így levéve magukról az alkalmazással kapcsolatos adminisztratív terheket, egyéb költségeket.

Az ágazatok közül néhány kiemelkedő gyakorisággal alkalmaz egy-egy technikát. A normákat jellemzően a gép-, a fém- és a feldolgozóipar emelte, miközben az élelmiszer-, a könnyű, a vegyipar és a kereskedelem a vállalati átlag alatt maradt e tekintetben. A munkaerő-kölcsönzés hasonlóan bevett módszerré vált a gép- és vegyiparban, illetve a kereskedelemben (27-30 százalék).

Az elbocsátásokat a könnyű- és élelmiszeripar (32-29) az átlagosnál gyakrabban alkalmazta, míg a cafeteria csökkentése inkább a fém- és vegyipar (40-41 százalék) kedvelt technikája volt. A más munkakörbe sorolás a legintenzívebben az élelmiszeriparban (38 százalék) volt megfigyelhető. A hivatalos munkaidő csökkentése az élelmiszer-, építőiparban és a kereskedelemben haladta meg az átlagos értéket.

A vállalatok az elbocsátásokkal élnek a legkevésbé, ez az érintett létszám 1,7 százalékát érinti az adatok szerint.

A felmérésben felülreprezentáltak voltak a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások, illetve nagyvállalatok, alulreprezentáltak a külföldi tulajdonú nagyvállalatok. Az adatokat összesen 931 válasz alapján állapították meg.