A vőlegény idegesen igazgatja az inggallérját, miközben ragyogó fehérbe öltözött menyasszonyával az anyakönyvvezető felé sétál. A házasságkötő teremben helyet foglaló vendégek közül néhánynak könny csordul a szemébe a romantikus látványtól. De mielőtt a pár örök hűséget esküdne, előlép egy másik férfi, és közli: ő a vőlegény igazi szerelme. A menyasszony sírva fakad, majd – hogy a jól előkészített szertartás ne vesszen kárba – a két férfi egybekel. Az esemény valószínűleg inkább tragédiába, mintsem féktelen mulatozásba torkollna, ha mindezt nem tervelik ki jó előre a szereplők, akik valójában kamuesküvőre jöttek össze Argentínában.

Miután egyre kevesebb az igazi házasságkötés Argentínában, szokássá vált, hogy a baráti társaságok, ha egy jót akarnak mulatni, eljátsszák a szertartást. „Pár évvel ezelőtt kezdődött, kisebb baráti körben: rájöttünk, hogy évek óta nem volt egyikünk sem igazi lakodalomban, mivel manapság szinte senki sem házasodik. Szerveztünk hát egyet” – meséli Martín Acerbi, a Falsa Boda nevű vállalkozás szülőatyja. Acerbiéknek ma már bejáratott csapatuk van: ugyanazokkal a szakácsokkal, felszolgálókkal és dj-kkel dolgoznak, és általában ugyanazt a pár helyszínt használják. „Mindent éppen olyan profin megszervezünk, mintha rendes esküvőről lenne szó, csak maga a házasságkötés nem valódi” – meséli. A vőlegényt és a menyasszonyt színészek helyettesítik, és majdnem mindig van egy harmadik fél a történetben: ő az esküvő meglepetése, a titkos szerető, aki váratlanul megérkezik, és drámaian megváltoztatja az eseményeket.

Egy tipikus argentin kamuesküvőnek legalább 600-700 vendége van, és másnap reggel 6-ig tart a  mulatozás. (Ezek a számok mellesleg egy rendes esküvőre is igazak arrafelé.) A színészek különféle drámai sztorikat adnak elő, de egy biztos: a ceremónia mindig azzal fejeződik be, hogy a menyasszony eldobja a csokrát, a részt vevő hölgyek pedig sikítozva igyekeznek azt elkapni. „A lányok euforikus hangulatba kerültek ettől, pont úgy viselkedtek, mintha tényleg az unokanővérük ment volna férjhez, holott csak egy színésznő hajította el a csokrot” – mesélte a The Guardian cikkében a 32 éves Pablo Boniface, aki nemrég részt vett egy álesküvőn Buenos Airesben. „Amikor megérkezett a menyasszony, mindenki sikítozott, előkapta a telefonját, és fotózni kezdett – mintha egy hollywoodi sztár vonult volna végig a vörös szőnyegen.” A férfiak is kihozzák a maximumot egy-egy effajta buliból: előző este rendszerint legénybúcsúkat rendeznek.

Acerbi szerint elsősorban a nők lelkesednek az effajta rendezvények iránt. „Ők vesznek először jegyet. Az esküvőkkel kapcsolatos romantikus érzések ezek szerint bennük még nem hunytak ki” – teszi hozzá. Boniface pedig azt állítja, életében mindössze egy igazi esküvőn volt, és baráti körében nem is tervezi senki, hogy megházasodjon. „Szingli vagyok, és nagyjából az összes barátom is az. Egyikünk sem gondolkodik házasságon. Formalitásnak tartjuk, aminek nem sok köze van a szerelemhez” – magyarázza. A statisztikák őt igazolják: míg 1990-ben még 22 ezer pár kötött házasságot Buenos Airesben, 15 évvel később már csak 11,6 ezer. Az önkormányzat adatai szerint egyre idősebben esküsznek örök hűséget egymásnak a szerelmesek. A nők körében 28-ról 33-ra, míg a férfiaknál 29-ről 34-re nőtt a házasodók átlagéletkora. Ráadásul minden második – évente mintegy 6500 – pár el is válik. A helyzetet még az is nehezíti, hogy 100 nőre csak 86 férfi jut. Persze a kamuesküvők jó alkalmat teremtenek a párkeresésre is. „Az effajta partikon igazán könnyű ismerkedni – mondja Boniface. – Elég odamenni valakihez azzal, hogy én vagyok a vőlegény unokaöccse, és ha a lány veszi a lapot, kezdődhet a móka.”