Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Átadták a Mol szintetikusgumi-gyárát, a létesítmény, amely a magyar társaság és a japán JSR együttműködésében valósult meg, a világ második ilyen üzeme – mondta el a gyáravatón Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója.
A 160 embernek munkát adó üzemben évi ötmillió gumiabroncs gyártásához szükséges alapanyagot állítanak majd elő emulziós technikával, de a butadiénből készülő anyagból számtalan termék készülhet a ruhától a golflabdáig – emelte ki Hernádi. Az alapanyag kétharmada a Mol százhalombattai finomítójából érkezik, a termelés pedig szűk három évvel az alapkőletétel után, az ősszel indulhat.
Öt év alatt ez a második új üzeme a Molnak Magyarországon, ehhez kellett a kormány, amely adókedvezmény formájában támogatta a céget – emelte ki Hernádi, aki az avatáson jelen levő Orbán Viktorhoz is szólt. „Miniszterelnök úr, olyan jó dolog ipartörténetet írni, találkozunk ugyanitt 2021-ben, amikor átadjuk a poliolüzemet” – utalt az elnök-vezérigazgató a Mol tavaly júliusban bejelentett, csaknem kétmilliárd dolláros beruházására.
Hernádi azt is kiemelte, hogy a cég a másfél éve elfogadott, 2030-ig szóló stratégia alapján 1300 mililárd forintot fog elkölteni fejlesztésekre.
Az összeg Orbán Viktor fülét is megütötte, a kormányfő beszédében meg is jegyezte: ez óriási összeg, amelyet a „magunkfajta” nem is tud felfogni. (A múlt heti hírek szerint Kósa Lajos fideszes politikus pont ennyi pénz fölött rendelkezhetett egy közjegyzői okirat alapján.)
A Mol dicséretével nem maradt fukar a miniszterelnök: „a Molt szeretjük, mert a mienk” – fogalmazott az „első számú nemzeti vállalatról”, és célul tűzte ki, hogy több ilyen társaság legyen Magyarországon, amelynek itt van a központja, Közép-Európában a piaca, egész Európában jegyzik, és a nála nagyobb cégekkel is stratégiai megállapodásra léphetnek. A Mol a japán JSR-ral egy ilyen keretében alapított vegyesvállalatot a tiszaújvárosi üzem megépítésére.
Túry Gergely
Orbán felemlegette azt is, hogy 2010-ben „úgy kellett átvenni a kormány rúdját, hogy a Mol több mint 20 százalékát kijátszották és átjátszották az oroszoknak”. A Szurgutnyeftyegaz részesedését „Vlagyimir Putyintól kellett hosszú tárgyalásokkal visszaszerezni” – emlékezett Orbán Viktor.
Amikor pedig bárki azt gondolta volna, hogy ezúttal elmarad a migránsozás, a miniszterelnök belekezdett a kötelező elembe: Magyarország azért jó helyszín a beruházásokra, mert fizikai biztonság van. Magyarországon nem lesz bevándorlás, nem lesznek terrorcselekmények, stb. stb.
Az eseményen felszólalt Szerencs fideszes polgármestere is, aki leginkább a kormány elmúlt nyolc évének gazdaságpolitikáját dicsérte, például az EU-ban legalacsonyabb társasági adót. „A kormány nem félt az egyik legnagyobb fejlesztést a tiszaújvárosiakra bízni, én arra kérem a tiszaújvárosiakat, hogy ne féljenek jövőjüket a kormányra bízni” – tette világossá Koncz Ferenc, hogy három héttel a választások előtt ő is kampányolásra használta ki a Mol gyáravató ünnepségét.
Tiszaújváros MSZP-s polgármestere, Bráz György nem szólalt fel az eseményen.
