Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
25 ezer eurós adócsalást lepleztünk le az első kísérletnél Santorini szigeténél – nyilatkozta a londoni Daily Mailnek az athéni adóhivatal egyik munkatársa. Mit csinál az adóhivatal drónja a tengerparton? Megfigyeli a turistaforgalmat.
Itt konkrétan kilenc turistahajó forgalmát rögzítette a repülő szerkezet. Kiderült, hogy a hajókon sokkal több turista utazik, mint ahányat a tulajdonos bejelentett. A sasszemű adóhivatal egyből reagált, már ki is küldte a fizetési felszólítást a vállalkozónak. Ha nem fizet, akkor súlyos büntetést kockáztat.
Görögországban nemzeti sport az adócsalás
A feketegazdaság arányát 25%-ra becsülik Görögországban, de az idegenforgalomban ez valószínűleg sokkal jelentősebb. Ki tudja ezt ellenőrizni a görög szigetvilágban? Mostantól a drónokkal felszerelt adóhivatal – írja a Daily Mail. Erre a minden hájjal megkent idegenforgalmi vállalkozók nem számítanak. Ők még abban a világban élnek, amikor az adóhivatal elnéző magatartást tanúsított. A nagy pénzügyi válság (2008) előtt a görögök legalább kétszer annyit költöttek, mint amennyi a bevallott jövedelmük volt. A nemzeti számlákat meghamisították, hogy Brüsszelben ne tűnjön fel a kínos anomália. Aztán persze jött a pénzügyi csőd. A Brüsszel nyomására készített pontos elszámolás felfedte a kínos valóságot, az általános adócsalást. A statisztikai hivatal munkatársait, akik ezt kimutatták, bíróság elé akarták állítani hazaáruló magatartásért. Az Európai Unió végül megmentette őket, de az adócsalás ügye továbbra is megoldatlan probléma Görögországban.
Csak nem fizetek a szultánnak!
A görögök évszázadokon át a török szultán alattvalói voltak. Adójuk tehát a padisahot gazdagította. Így lett nemzeti sport az adócsalás, mely napjainkig folytatódott. Csakhogy a válság miatt az Európai Unió, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap – az Athénben szívből utált trojka, mely a mentőcsomagokat nyújtotta – bekeményített. Elvárta azt, hogy a görög állam szedje be az adót. Ne csak az állami alkalmazottak adózzanak, akik nem tudnak elbújni, hanem a magánszféra is. A magánvállalkozók kezdetben azt hitték, hogy ez valami vicc. De most az adóhivatal drónokkal bizonyítja mindenkinek: immár véresen komolyan veszi a feladatát. A drónok pontosan jelzik a turistaforgalmat, így a vállalkozók hiába próbálkoznak csalással. Persze az adóhivatalban is emberek ülnek. Görögországban olyan általános a korrupció, hogy a jelenlegi populista kormányzat minden elődjét bíróság elé akarja citálni, arra hivatkozva, hogy ellopták az ország pénzét. Vagyis hiába figyeli drónokkal az adóhivatal a kisvállalkozókat, mert így csak kevés pénzt tud beszedni. Példát viszont statuálhat: mindenki láthatja, hogy az állam immár nem vak. Mindent lát, és mindenről tud. Aztán, hogy mit kezd ezzel a tudással, az továbbra is meglehetősen rejtélyes, de nemcsak Görögországban.
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A vállalkozások számára egyre vonzóbb lehetőség saját célra villamos energiát termelni, különösen a napenergia hasznosítása révén.
A forint jelentős árfolyamingadozása érdemben megnehezíti az olyan beruházások finanszírozását, amelyek importhányadot tartalmaznak.
Egyelőre nem világos, milyen ellencsapásra lehet képes Irán, ugyanakkor Donald Trump táborában is többen úgy látják, hogy Amerikának nem lett volna szabad belekeverednie ebbe a háborúba.
Többféle nézetben is rá lehet nézni az éppen közlekedő vonatokra.
A nemzetközileg elismert kutató 91 éves volt.
Érdemes lesz minél gyakrabban hidratálni és kerülni a tűző napot a déli órákban.