„Felnőtt háziorvosi praxis eladó! Jól felszerelt rendelő, sok lehetőség!” „Nagy gyereklétszámú, jól karbantartott praxisunk gondos gyermekorvos jelentkezését várja.” „Háziorvosi praxisomat átadnám, a gyermekek ellátása és a központi ügyelet nem kötelező, a belépő orvosnak anyagilag is segítek.”

Semmi sem drága azoknak a háziorvosoknak, akik szabadulnának praxisuktól. Tele az internet ígéretes hirdetésekkel, a körzetek mégsem kellenek jóformán senkinek. Egy Fejér megyei doktor a hvg.hu-nak azt mondta, rendelője jól felszerelt, egy kisváros központjában található, közvetlenül a mentőállomás mellett. A nagyjából 2500 beteget heti 20 órában kell ellátni, ügyelet nincs. Az idős reumatológus szerint „ez egy nyugdíjas állás, amiből soha senki nem teszi ki az embert”, praxisára mégsem talál vevőt hónapok óta. Ő már idős, nyugdíjas, januártól biztosan nem dolgozik tovább.

Kritikus a helyzet

Ma Magyarországon már így is 334 háziorvosi praxis betöltetlen az Állami Egészségügyi Ellátó Központ legfrissebb adatai szerint. 18 településen 2005 óta nem találnak háziorvost. Ez nem jelenti azt, hogy az itt lakókat nem látja el senki, helyettesítéssel oldják meg a rendelést. Ez viszont azzal jár, hogy egy orvosnak akár 3-4 körzetet is el kell látnia egyszerre, így a szokásosnál lényegesen kevesebb ideje jut egy betegre.

Reviczky Zsolt

A legtöbb orvos Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből hiányzik, itt a legnehezebb háziorvost találni. Most 8 olyan településről tudni, ahol 13 éve hirdetnek, hiába. Ezek:

• Taktakenéz,
• Felsőgagy,
• Györgytarló,
• Hernádvécse,
• Putnok,
• Abaújkér,
• Cserépváralja,
• Felsőtelekes.

Ehhez képest negyedannyi tartósan betöltetlen háziorvosi praxis van Békés, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében. A statisztika szerint Nógrád és Zala megyében mindössze egy ilyen körzet akad, míg Bács-Kiskun és Baranya megyében három.

Egy háziorvosi praxis akkor tartósan betöltetlen, ha hat hónapnál régebben áll üresen. Ilyenkor bárki, aki megfelel a szakmai feltételeknek, viheti a körzetet. Ráadásul szinte ingyen, mindössze az egészségügyi hatóságnál kell 16 ezer forint eljárási díjat fizetnie érte.

Azt, hogy mennyibe kerül egy praxis, a piac határozza meg. Egy 2011-es kormányrendelet ugyan kimondja, hogy

a praxisjog értékének alapja a praxisjogot érintő körzetben működő egészségügyi szolgáltatónak az eladást megelőző évben fizetett finanszírozási összeg 80%-a,

de a háziorvosok szerint meghirdethetnék ugyan ennyiért a körzetüket, garantáltan nem lenne egyetlen érdeklődőjük sem.

Praxist egy garázs áráért

Csákváron 4 millió forintért eladó egy felnőtt háziorvosi praxis. Az ott rendelő orvos szerint ez a piaci, nem pedig a tényleges ár. Előbbinél általában 2 havi forgalmat vesznek alapul, utóbbi a teljes, évi OEP-támogatás 80 százaléka. Ez az orvos havonta 2 millió forintot kap az egészségbiztosítási pénztártól a betegek ellátásáért. Ha betartaná a jogszabályt, és az éves finanszírozás 80 százalékát számolná, akár 19 millió forintot is kérhetne a körzetéért. „Ilyen áron még soha senki nem adott el praxist Magyarországon” – mondta. Az átlagár most 2 és 4 millió forint között mozog.

Reviczky Zsolt

A háziorvosok zöme ma Magyarországon nyugdíj előtt áll, vagy már nyugdíjasként rendel, ezért hirdeti a praxisát. Közülük tucatnyi orvossal beszéltünk, és mindössze egy olyan akadt, akinek komoly érdeklődője volt, vagyis a közlejövőben valószínűleg sikerül majd nyélbe ütnie az üzletet. A háziorvosok tapasztalata az, hogy Budapesten általában könnyebb orvost találni, mint vidéken. Az említett háziorvos is a fővárosban rendel.

Az állami segítség sem kell

Ujváry Hajnalka, a pápai Egészségügyi Alapellátási Intézet igazgatója 2016 őszétől hirdet két házi gyermekorvosi praxist. Mivel a körzetek tartósan betöltetlenek, megszerzésükhöz praxisvásárlási és letelepedési támogatás is jár. Előbbihez maximum 4 millió forintot ad az állam, utóbbi mértéke pedig attól függ, hogy mióta nincs orvos a körzetben. A pápai praxisok egyikéért 14, míg a másikért 20 millió forint jár(na). A pénzt az orvos szabadon felhasználhatja, nem köteles azt a körzetére fordítani. Ha például valaki az ország másik feléből menne Pápára, lenne miből lakást vagy házat vennie. Csakhogy az álláshirdetésre két év alatt mindössze ketten jelentkeztek. Egyikük még időközben a lakóhelyéhez közelebb talált munkát, „a másik pályázóval személyes találkozó volt megbeszélve, ahová nem érkezett meg, és nem is lehetett elérni telefonon többet”.

Ujváry Hajnalka a problémát abban látja, hogy kevesebb gyermekorvost képeznek Magyarországon, mint amennyire szükség lenne. „Házi gyermekorvos csak szakorvos lehet, így rezidensi képzés után a képzési helyen maradnak, a szakvizsga megszerzését követően külföldre távoznak” – tette hozzá.

Az elődöm elődje 6 millióért adta el a praxist, 40 éves volt és Írországba vándorolt ki. Az én elődöm 3 év után, 35 évesen kiment Németországba, tőle vettem meg én a körzetet 4,5 millióért

– árulta el egy Fejér megyei háziorvos, aki azt kérte, nevét ne írjuk meg.

„Kis körzetből jöttem ebbe a nagy faluba, más 60 éves voltam, és 10 évet ígértem, hogy dolgozni fogok itt” – mesélte. Ma már jócskán elmúlt 70 éves, és még mindig ugyanabban a Fejér megyei faluban gyógyít. Egy éve határozta el, hogy feláll. Ebben szerepet játszott:

• a kora,
• a rengeteg számítástechnikai elvárás, amelynek úgy érezte, egyre nehezebben tud megfelelni,
• a jó nővért meg kell fizetni, különben külföldre megy,
• a sok kiadás.

Egy körzet finanszírozása több tételből tevődik össze. Azt lehet mondani, hogy egy átlagos körzet havi bevétele 1,3 millió forint. Kevesebb kártya esetén a bevétel is kevesebb, de létezik olyan rendelő is, ahol havonta 1,5, vagy akár 2 millió forint is összejön. Minden esetben bruttó összegről van szó, tehát az orvosnak ebből kell fizetnie

• a szakdolgozók bérét,
• a rezsit,
• a helyi iparűzési adót,
• a rendszergazdát,
• a könyvelőt,
• a bérleti díjat,
• a telefont,
• az internetet,
• a papírokat,
• a patront a nyomtatóba,
• a gépek cseréjét, karbantartását,
• a takarítószereket,
• a gépkocsit,
• a benzint,
• a súlyadót,
• a kötelező tanfolyamokat.

„Az ügyeletben fiatal, szakvizsga előtt álló orvosoknak ajánlottam a praxisomat, ingyen, udvariasan mosolyogtak. Ők nettó 500 ezret keresnek 2-3 ügyelettel. Nem hülyék kijönni falura” – mondta. A járásban az övén kívül még három nagy és egy kisebb körzet vár orvosra, utóbbi 5 éve. Lassan két éve lesz, hogy meghirdette a praxisát, ketten érdeklődtek. Ahhoz, hogy ez ne így legyen, szerinte arra lenne szükség, hogy

• legyen mindenki közalkalmazott,
• legyen nettó 500 ezer forint az alapbér,
• a nagyobb lélekszámú praxisokban pedig keressenek arányosan többet az orvosok.

Úgy látja, az önkormányzatoknak kellene gondoskodniuk a gyógyításhoz szükséges eszközökről, de még a szolgálati autóról, lakásról is.

Az orvos dolga csak az legyen, hogy gyógyít! Ilyen feltételek mellett nem lenne egyetlen betöltetlen praxis sem.