Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A felperes és az alperes egy olyan játékot játszik, amely arra irányul, hogy a vadászati jogot megszerezzék
– fejtette ki rögtön a per elején a három bélmegyeri vadász jogi képviselője, akiknek korábban egy másik perben a bíróság már jogerősen igazat adott, tehát elvileg már nekik kellene vadászniuk Bélmegyeren.
A történet két évvel ezelőtt kezdődött, amikor a Békés megyei Bélmegyeren váratlanul kigolyózták a vadászatból a területen már évtizedek óta vadgazdálkodó helyi Bélmegyeri Földtulajdonosok Vadásztársaságot: a földtulajdonosi közgyűlésen kizárták őket az állami terület elő-haszonbérleti jogából, így a tulajdonképpen földdel egyáltalán nem, vagy csak kis földdarabokkal rendelkezők kerültek többségbe, akik az ifjabb Mészáros Lőrinc vadásztársaságával kötöttek szerződést, így ők vadászhatnak. Ezt a határozatot azonban megtámadták a bíróságon a kizárt földtulajdonosok, ezt a pert nyerték meg jogerősen a nyár elején. Ez azt jelentette volna, hogy automatikusan megkapják az elő-haszonbérleti jogot az állami területekre is, és döntenek a vadászati jogról is. De nem ez történt, hanem beindult a kavarás.
Schmidt Andrea
Szövevényes jogi játszma indult hétfőn a Békési Járásbíróságon
A most induló perben a felperes a Bélmegyeri Vadászkastély vadászati ágazatvezetője, Szabó Imre, aki keresetében azt akarja bizonyítani, hogy a két évvel ezelőtti földtulajdonosi közgyűlés összehívása szabálytalanul történt, ezért minden ott hozott határozat semmis. A Vadászkastély tulajdonosa egyrészt a Hidashát Zrt, amelyet Mészáros Lőrinc vásárolt meg korábban, és amelynek jelenlegi tulajdonosa az ifjabb Mészáros Lőrinc.
Viszont az alperes, a földtulajdonosi közgyűlés is Mészárosékkal áll már kapcsolatban, hiszen két évvel ezelőtt szerződést kötöttek a vadászati jogra az ifjabb Mészáros Lőrinc által alapított és vezetett Hidashát–Bélmegyeri Vadásztársasággal. Tehát leegyszerűsítve valahogy úgy néz ki a dolog, hogy Mészáros köre érdekében per indult Mészáros érdekeltsége ellen. Úgy fest, az áll érdekükben, hogy a két évvel ezelőtti közgyűlésről bebizonyítsák, hogy az érvénytelen, hogy így egy teljesen újat hívhassanak össze. Ahelyett a közgyűlés helyett, amelyet ők bonyolítottak le két évvel ezelőtt.
hvg.hu
Homokszemek a gépezetben
A három bélmegyeri vadász pedig beavatkozóként van jelen a perben. Ez azt jelenti, hogy érvelhetnek, indítványozhatnak az eljárásban. Mivel a Gyulai Törvényszék semmisnek mondta ki azt a határozatot, amivel az ő vadásztársaságukat kizárták, elvileg ők most már vadászhatnának, de a valóságban hónapok óta nem sikerül nekik a jogerős ítéletnek érvényt szerezni. Most azért jelentkeztek be a perbe, hogy az egész közgyűlést ne érvénytelenítsék, mert az azt jelentené, hogy a Mészáros érdekeltségi kör, miután két év alatt megszerzett egy nagyobb területet, egy új közgyűlés összehívásával jogszerűen megszerzi a vadászterületet.
Mi történt a két év alatt?
Miután a három vadász a 2016. augusztusi közgyűlés után harminc napon belül megtámadta az ott meghozott határozatot, egy évvel később észbe kapott Mészárosék csapata is. Erről is írtunk már augusztusban: az idén áprilisban Ökoland-Fehérhát Kft. néven közös céget alapított Mészáros Lőrinc, és a Bélmegyeri Földtulajdonosok Vadásztársaságának elnöke, aki hátat fordított a három pernyertes vadásszal, és aki egyébként Bélmegyer polgármestere is. Így most ha beviszi a cégbe a társait a Mészárosékkal bizniszelő polgármester, akkor immár földhöz is juthatnak az eddig föld nélkül vadászni akaró Mészárosék, és egy esetlegesen újra összehívott közgyűlésen többséget szerezhetnek.
hvg.hu
Közben beindították Mészárosék a jogi darálót is: a Bélmegyeri Vadászkastély vezetője még tavaly a Békés Megyei Kormányhivatal vadászati hatóságához fordult, hogy érvénytelenítse a közgyűlést, és hívja vissza annak közös képviselőjét is. Ezt a kérelmet a vadászati ágazatvezető még tavaly szeptemberben nyújtotta be, ám arról döntés jóval a hivatali határidőn túl, most szeptemberben született. A hatóságnál nem értek célt, ugyanis az a közgyűlés érvénytelenségét nem mondta ki. Így most marad a per.
Alperes és felperes is a beavatkozót támadja
„Öntsünk tiszta vizet a pohárba végre” – mondta ezt az alperes ügyvédje, akit a földtulajdonosi közösség közös képviselője megbízásából védi a Mészárosék vadásztársaságával kötött szerződést, de a bélmegyeri vadászok perében éppen azt próbálta alátámasztani, hogy minden szabályos volt azon a bizonyos közgyűlésen. Az ügyvéd azt is kifejtette, hogy szerinte a beavatkozók hangulatkeltéssel próbálkoznak a bíróságon. Ebben a véleményben osztozott a felperes védője is, aki szerint csak arra játszanak a beavatkozók, hogy az időt húzzák. Mind a felperes, mind az alperes szerint csak a keresetet kellene a bíróságnak górcső alá vennie, a többi az csak a színház része.
Mi ebben a szürreális?
Azon túl, hogy egy polgári perben is szokatlan, hogy az alperes és a felperes egy állásponton vannak, más különös körülmény is van. Például az, hogy a vadászati hatóság a három bélmegyeri vadász nyári pernyertessége után miért nem hagyja még jóvá jóvá a vadászati jogukat, amely pedig eszerint megilletné őket az állami földek előhaszonbérletével együtt. A vadászati hatóság azzal hárította el a három földtulajdonos vadászt, hogy nem tudják értelmezni a jogerős ítéletet a vadászati jog vonatkozásában, így annak bíróságon szerezzenek érvényt. Ezért a hétfői napon két per is indult a Békési Járásbíróságon. Az egyik az előbbiekben leírt, a Vadászkastély vadászati ágazatvezetője által indított per. A másik pedig az a per, amelyben a három vadásznak kell bizonyítania az előhaszonbérletre szóló jogukat, mert a jogerős ítéletet a hatóság nem tudta értelmezni.
Egyébként mindkettő pert elnapolta a Békési Járásbíróság bírója, aki mindkét perben eljár. A Mészáros-érdekeltségek egymás közti perét azzal napolta el a bíró, hogy az alperesnek bizonyítania kell, hogy objektív akadálya volt annak, hogy nem a jogszabályokban meghatározott harminc napon belül támadta meg a 2016. augusztusi közgyűlés érvényességét. Az elő-haszonbérleti joggal kapcsolatos pert is elnapolták, így hiába nyert jogerősen pert a három vadász, belátható időn belül nem fognak vadászni a saját földjeiken, de ha a perekben Mészárosék kerekednek felül, akkor soha nem is fognak.
A szürreális jogi eljárásoktól függetlenül az ifjabb Mészáros Lőrinc vadásztársasága viszont zavartalanul vadászhat tovább, őket a perek sokasága, úgy látszik, nem zavarhatja meg, azok miatt az ő jogosultságukat nem függeszti fel a hatóság. Az egyik perben "szemlélődőként", a másik perben a megítélt jogukért tovább harcoló vadászok védője azt is kilátásba helyezte, hogy a hivatalok határidőn túli ügyintézése miatt hivatali visszaélés miatt, a szóban forgó közgyűlésre szóló meghatalmazásokkal való játszadozás miatt akár okirat-hamisítás miatt tehetnek feljelentést.
Mindkét per decemberben folytatódik.
