Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
2017-re lett újra annyi bevétele a magyar médiacégeknek, mint a válság előtt – hangzott el a WhiteReport sajtótájékoztatóján. A médiapiac árbevétele 2008 után zuhanni kezdett, a mélypontot 2012-ben érte el, akkorra 328-ról 273 milliárd forintra csökkent. 2017-re sikerült újra elérni a 2008-as szintet, de a 338 milliárdos adat természetesen azt jelenti, hogy ha az inflációval is számolnánk, még mindig nem tart ott a médiapiac, mint 2008-ban.
Ma Magyarországon 11 245 médiumot működtet nagyjából hatezer üzemeltető, ezeknek a pénzügyeit és tulajdonosi változásait gyűjti össze a WhiteReport. Incze Kinga, a cég alapítója arróül beszélt: ezek közül nagyjából 4 ezer helyi, de ide számították az ingyenes reklámújságokat is. Az elmúlt években kis csökkenést mértek a médiumok számában – egész pontosan 2 százalékosat -, de ennek a nagy részét az tette ki, hogy sok kis önkormányzati tévé megszűnt. Az, hogy az országos lapok piacán mekkora változások vannak, ezeken a számokon nem látszik.
De ha a nyereséget nézzük, máris egészen más a helyzet: az árbevétel 88 százalékát a tíz legnagyobb cég éri el.
A profit hasonlóan alakult, mint a bevétel: 2008-ban az üzemi eredmény az éves árbevétel 5,8 százaléka volt, a 2012-es mélyponton ez az arány -8 százalék volt, 2014 óta pedig 5-6 százalék volt.
Egészen más volna a helyzet az állami reklámkiadások nélkül, azt a reklámtorta nagyjából 40 milliárd forintosra becsli. Márpedig 2015-ről 2016-ra nagyjából 80 százalékkal ugrott meg az állami reklámköltések aránya, majd 2017-re ez további 30 százalékkal nőtt. Eltérés a reklámtortához képest az is, hogy a nemzetközi bevételekkel itt nem számolnak, vagyis a Google- és Facebook-hirdetésekből érkező pénzek itt nem jelennek meg.
A legtöbb médiamárka még mindig nyomtatott, mintegy 7 ezer médiatermék jelenik meg, ezek közül körülbelül 800 önkormányzati lap. Az interneten 3200 olyan oldalt tartanak számon, amelyek valamilyen gazdasági tevékenységet folytatnak. Tévéből 577 maradt, főleg kis helyi adók, rádióból 190.
A Whitereport adatai egészen mások, mint amiket a reklámtorta alapján látunk, ebben ugyanis benne vannak a terjesztési bevételek is. A legnagyobb árbevételt a lapkiadók érik el, 135 milliárd forintot, a tévés médiaszolgáltatók 127 milliárd forintot szereztek. Az online tartalomszolgáltatók bevétele 23 milliárd forint volt, míg a rádiók csak 11 milliárd forint nyereséget termeltek.
