Tisztában volt ezzel a Danske Bank is, mely jelentős összeget ígért exmenedzserének, ha befogja a száját. Howard Wilkinson viszont beszél és egyre kínosabb mindenkinek az, amit elmond. Hogy lett a puha rubelből keményvaluta?

200 milliárd eurót mosott tisztára a Danske Bank

Az orosz pénzek Észtországba érkeztek, ahonnan azután tovább vándoroltak Angliába, Amerikába és az adóparadicsomokba, például a Brit Virgin szigetekre. Nemcsak a Danske Bank sáros. Egy nagy európai bank 150 milliárd eurót vitt ki az USA-ba – állította a dán parlamentben az egykori menedzser. Nevet nem említett, de a londoni Guardian siet közölni, a Deutsche Bankról van szó, amelyet hatalmas bírságokkal sújtottak épp emiatt az Egyesült Államokban. Érintett volt Amerikában a JP Morgan és a Bank of America is, de ők kisebb bírsággal megúszták, mert kevesebb orosz pénzt mostak tisztára, mint a Deutsche Bank.

800 milliárd eurót tart offshore számlákon az orosz elit

Ezt állítja a Citibank egykori kelet-európai menedzsere, Steven Halliwell, aki a Reuters hírügynökségnek írta meg a véleményét az óriási pénzmosási ügyről. Bőséges személyes tapasztalata is van, mert a kelet-európai vállalkozások pénzügyeit intézte a Citibank színeiben. Leírja, hogy az orosz államhivatalnokok rendszeresen úgy adtak meg különböző engedélyeket, hogy cserébe ők is kértek valamit. Az így megszerzett rubelezreket vagy épp milliókat siettek keményvalutára váltani és külföldön elhelyezni. Otthon ugyanis Hodorkovszkij példája mutatta meg, hogy még a leggazdagabb oligarcha sincs biztonságban. Ez a rendszer nemcsak, hogy Putyin tudtával működik, de az elnök környezete is részt vesz benne. Nem kizárt, hogy maga Putyin elnök is így menti vagyona egy részét külföldre. Erre volt is utalás a Panama Papers körüli botrányban. Csakhogy abban a nyolc évben, amikor a nagy balti pénzmosási akció működött, akkor Oroszország gazdaságilag jól állt. Most viszont baj van, mert csökken a lakosság reáljövedelme és emiatt nő az elégedetlenség. Szükség lenne a külföldre vitt 800 milliárd euróra!

Ki hoz pénzt egy olyan országba, ahol nincs jogbiztonság?

Ha a bírák Putyin elnök kénye-kedve szerint büntetnek, akkor kevesen kockáztatnak otthon. Még akkor sem viszik haza a pénzüket, ha feketelistára kerülnek Amerikában. Elviszik azokból az államokból, ahova az FBI keze elér, de nem hozzák haza Oroszországba. Óriási összegről van szó, hiszen 800 milliárd euro az orosz háztartások összes magánvagyona. Ennyi van most külföldön, offshore számlákon – konzervatív becslés szerint. Ezeket a pénzeket csakis úgy lehetne aktivizálni, ha Putyin garantálná a jogbiztonságot, vagyis reformokat hajtana végre.

Nem dől-e össze a piramis, ha reformálni kezdik?

Saját emberei aligha lelkesednének a reformokért – véli az Oroszországot jól ismerő amerikai bankmenedzser, aki korábban a Citibank kelet-európai céges üzleteit irányította. Viszont a kínaiak mindinkább modellként szolgálhatnak Putyin elnök számára is. Kína ma már messze Oroszország legfontosabb gazdasági partnere. Az Új Selyemút program nagyon is számít Oroszországra, amely keményvalutát továbbra is csak nyersanyagokért vagy fegyverekért tud szerezni.

Keményvalutára pedig egyre nagyobb szüksége van Oroszországnak, mert a nagy orosz pénzmosoda nem állt le: Európában és Amerikában egyre erősebb a pénzügyi ellenőrzés, de ott a Közel-Kelet, ahol még mindig minden lehetséges. Még jobban aggaszthatja Putyin elnököt, hogy a lakosság rohamtempóban csökkenti a deviza számláin tartott összeget. Egyrészt azért, mert nem akarja feladni az eddigi életformáját másrészt pedig azért, hogy külföldre vigye a pénzt. Eddig a pénzmosás az oligarchák és a korrupt bürokraták több milliárd eurós játéka volt, de most már a lakosság is bekapcsolódott. Mindez akár sarkallhatná reformokra is minden oroszok urát, de ennek a valószínűsége nem túlságosan nagy. Sokkal valószínűbb, hogy tovább működik a nagy orosz pénzmosoda, hiszen Oroszországban senki sem lehet biztos abban: lesz-e módja élvezni is azt a pénzt, amelyet valamilyen úton-módon megszerzett. (via Reuters, Guardian)