Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Egy csepeli gyárban évszázados eljárásokat felélesztve olyan csokimikulások készülnek, amit nem kap meg a sarki közértben.
„Hát ez nem sikerült!”
Csillogó sötétbarna hóemberek fölött állunk egy csepeli üzemben, és minden tökéletes rajtuk a narancsszínű orrtól a gombokon át a mélypiros sálig – csak valahogy az alapanyaguk - ahogyan a csokiüzem munkatársa a fenti mondattal elismerte - tejcsokoládé lett a fehér helyett. A Ghraoui műhelyében járunk, ahol egy évszázados hagyományt élesztettek fel: kézzel festik a karácsonyi csokoládéfigurákat.
A legkülönösebb hóemberek mögött tálcán pedig ott a legkülönösebb „festményük”: egy komplett betlehem, kisdeddel, királyokkal, állatokkal együtt – a szivárvány összes színében pompázva, fehércsokoládéból. És persze számtalan mikulás: van, amelyik rolleren, van, amelyik autó volánja mögött, van, amelyik a kezében viszi az ajándékot.
A csepeli műhely tucatnyi dolgozója díszíti a csokoládékat, többen kisebb-nagyobb ecsettel, de vannak olyan apró motívumok, virágok és pöttyök, amelyeket fogpiszkáló hegyével festenek a forma belsejébe. Eközben a temperálóban „fényesedik” a csokoládé: a meleg hőmérsékleten történő folyamatos keverés célja az, hogy a kakaóvaj kristályszerkezete megváltozzon, ettől lesz igazán fényes és roppanós az anyag, ha megszilárdul.
Ez a formában történik meg: ide öntik a 48-49 fokos temperált csokoládét, majd amikor az elkezd belekötni, rázzák, majd megfordítják – a bolygatásnak köszönhetően először szétterül a csokoládé, majd a felesleg kifolyik a formából, és csak a néhány milliméteres „héj” marad. A festett bonbonoknál és üreges termékeknél a forma már nem üres, amikor a csokoládé belekerül. A nagyobb mintákat előre befestik a formába: a Mikulás szakálla és kabátjának prémje már ott díszeleg a régen bádog, ma már polipropilén negatívban, amikor a csokit beleöntik.
A két héj szélét aztán újramelegítik és összeillesztik, és a már kész formát díszítik tovább, megint kézzel. A kabát piros lesz, a fenyő meg zöld – ezek a festékek valójában természetes színezékkel elkevert, olvasztott fehércsokoládék. A festés után harminc percet kell várni, hogy megszáradjon, így egy nagyobb csokimikulás 2-3 óra alatt készül el a forma kifestésétől a figura díszítéséig. A festéknek csokiíze van, és a mikulások jól bírják azt is, ha az ablakba kerülnek – elvégre ezért készültek.
Csokimikulás szír kezekből
A Ghraoui alig két éve kezdte meg csak a csokoládékészítést itt Csepelen, szaktudásuk azonban hosszú évtizedek gyümölcse: amikor a cég tulajdonosa, az idén tavasszal elhunyt Bassam Ghraoui a hazájában, Szíriában dúló háború elől Magyarországra menekült, nem csak családját hozta magával, de az apja által a harmincas években alapított édességgyár több dolgozóját is. Mouhab Al Khani, a gyár igazgatója is harminc éve dolgozik a cégnél, ő vezette bezárásáig a gútai gyárat is.
Máig Szíriából érkezik a barack is – meséli a szakember –, a csokiformák tervei, akárcsak a karácsonyi ízvilágot idéző édességeket azonban már itt tervezték és a töltelékeket is itt találták ki, a lekvárokat is itt főzik a csepeli üzem emeletén. A nagymama zserbójának vagy a mézeskalácsának az íze talán nem mond a Közel-Keleten sokat a fogyasztóknak, de Mouhab Al Khani szerint nem ez az egyetlen különbség: ott az európainál nagyobb bonbonokat kedvelik, kérdés persze – teszi hozzá –, mennyire lehet európai ízlésről beszélni. Ahogy nálunk a magokkal töltött tejcsokoládé a kedvenc, Párizsban már a sötét étcsokoládé.
Stühmerék újítása
A csokimikulás mindenesetre igazi európai kedvenc még úgy is, ha a Mikulás szerepe és érkezésének időpontja nem egyezik meg minden országban. Magyarországon tavaly a Nielsen adatai szerint 435 tonna csokimikulás fogyott, erre a fogyasztók négymilliárd forintot szántak, az ajándékhozó püspököt ábrázolta az összes karácsonyi üreges édesség majdnem kétharmada.
Az adakozás nem új hagyomány: az egyik legnépszerűbb, önzetlenként ismert szent emlékére egyes források szerint már a 4. században is megajándékozták egymást, más források szerint 11. században élt francia apácáktól ered a hagyomány – írja Török Róbert, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatóhelyettese az intézmény blogján. A szokás mindenesetre a 16. században terjedt el széles körben Európában, Magyarországon pedig a 19. század közepe óta ajándékoztak, kezdetben a polgárság körében.
Nem sokkal később, az 1880-as években jelent meg az első csokimikulás, Philippe Suchard svájci gyára egy 300 darabból álló sorozatot készített gyűjtőknek. A Mikulás ábrázolása ebben az időben még távolról sem volt olyan egységes, mint most, és nem is igazán hasonlított arra, ahogy mi megszoktuk. Általában püspöki palástban, sokszor süveggel, pásztorbottal jelent meg – egyre gyakrabban csokoládékon is, előbb tömény majd üreges formában. A harmincas évek elején a Coca-Cola grafikusa, Haddon Sundblom ismertette meg a világgal a saját, azóta mindent vivő változatát a pocakos, pirospozsgás öregúrról, aki azóta elfeledtette a püspökről kialakult korábbi képet.
Ebben az időben már tömeggyártásban készültek a csokimikulások, az egyik legnevesebb magyarországi csokoládéműhely pedig igazán különleges darabokat készített. A Stühmer, amely olyan neves művészekkel tervezte édességei csomagolását, mint Lukáts Kató, 1934-ben egyedülálló, porcelánréteggel bevont üreges csokoládékat dobott piacra. Ezeket a Mikulásokat először selyempapírral és sztaniollal vonták be, majd parafinnal hígított porcelánmasszába mártották. Száradás után egyenként kézzel festették a darabokat, majd lakkal fújták le őket – a mátyásföldi Csokoládémúzeumban a mai napig őriznek ilyen különleges Mikulást, a belsejében a nyolcvan éve őrzött csokoládéval.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Ruszin-Szendi Romulusz korrupciógyanús ügyeinek felelőséről is kérdeztünk a minisztert.