Az Amazon székházügye megmutatta, hogy a tech ipar sem segít az egyenlőtlenségeken

Nehéz olyan ügyet mondani, amiben az USA-ban a republikánusok és a demokraták, a szabad piac hívei és az állam szociálpolitikai szerepét hangsúlyozók, a liberális The New York Times és a konzervatív The Wall Street Journal napilapok szerkesztői egyetértenek. Most mégis sikerült ilyet találni: azokat a bőkezű adókedvezményeket, amelyeket az Amazon kap új központjának létrehozásáért. Nem is egyért, hiszen rögtön kettőt is kialakítanak: egyet a New York Queens városrészében található Long Island Cityben, a másikat a Washington tőszomszédságában lévő, észak-virginiai Crystal Cityben.

A bírálók szerint kidobott – és az adófizetőket megrövidítő – pénz az a több mint 3 milliárd dollár, amihez a különböző kedvezmények révén jut a világ egyik legértékesebb vállalata, amely nem szorulna rá ilyen jótéteményre, de kihasználta a politikusok hiúságát.

Az Amazon 2017 szeptemberében jelentette be, hogy második otthont keres az USA-ban, mert már kinőtte Seattle-t, ahol az alkalmazottainak száma 2010 óta 5 ezerről 45 ezerre ugrott. Megadta a feltételeket is: legyen olyan város, amely a hozzá kötődő településekkel együtt legalább egymillió embernek ad otthont, amelytől legfeljebb 45 percnyire egy nemzetközi repülőtér, két mérföldre autópálya található, és könnyű a hozzáférés a tömegközlekedéshez. Na és persze kedvező gazdasági környezet, valamint jól képzett információtechnológiai munkaerő áll rendelkezésre. Cserébe az Amazon két évtized alatt 5 milliárd dollár befektetést ígért, és 50 ezer, minimum évi 100 ezer dolláros keresetet kínáló munkahely teremtését.

Tiltakozás az új Amazon-központ ellen. Szomorú valóság

AFP / Drew Angerer

A feltételeknek mintegy hetven észak-amerikai helyszín felel meg, egy hónap alatt mégis 238 jelentkezett. A georgiai Atlanta repülőteréről az USA-ban bárhova el lehet jutni, és a város külön VIP-várót, valamint 50 ingyenes parkolóhelyet ígért az Amazonnak, s még utcákat is elnevezett volna a cég termékeiről, illetve szolgáltatásairól. Dallas a világ egyik legnagyobb légikikötőjével rendelkezik, de egy saját hangárt kínált a belvároshoz közelebbi, kisebb reptéren, valamint ingyenbelépőket az állatkertbe. A kanadai Toronto a kedvező gazdasági környezetet, az ingyenes orvosi ellátást ajánlotta, és arra emlékeztetett, hogy az ország kormánya nem hagyta ott a párizsi klímaegyezményt.

Az Amazon januárban húsz pályázót választott ki, amelyek között lényegében aukciót tartott. A cég emberei nagy titoktartás közepette sorra járták a potenciális helyszíneket, és mindenütt alapos terepszemlét tartottak. A nyár közepére a végeredmény is körvonalazódott, amikor visszatértek New Yorkba, illetve Washington környékére, ahol hárman is pályáztak. A marylandi Montgomery megye például az ismert ajánlatok közül a legtöbbet, 8,5 milliárd dollárnyi adókedvezményt kínált, őket New Jersey, illetve az állam legnagyobb városa, Newark követte, 7 milliárd dollárral. Az Amazon időközben bejelentette, hogy nem egy, hanem két új központot nyit, megosztva az eredeti befektetési és foglalkoztatási célokat. Végül a Tennessee állambeli Nashville is kapott egy 5 ezer fős logisztikai központot és vele 230 millió dolláros beruházást.

Nashville 102 millió dollárnyi kedvezményt ajánlott, míg Crystal City, Arlington megye és Virginia állam 573 millió, New York város és New York állam pedig 2,8 milliárd dollárt. Az utóbbi két összeg még tovább nőhet, ha az Amazon nem 25 ezer, hanem 40 ezer jól fizetett munkahelyet teremt a futamidő alatt. Long Island City ráadásul a tavaly a republikánus többségű kongresszus által elfogadott adóreform keretében olyan adókedvezményre is jogosult, ami rozsdaövezetben fejlesztő befektetőknek jár. Andrew Cuomo, New York állam frissen újraválasztott kormányzója azt állítja, minden egydollárnyi adókedvezmény eredményeként végül 9 dollár bevételre tesznek majd szert, ez azonban inkább politikusi nagyotmondás, mintsem közgazdasági valóság.

Sokan vitatják ugyanis a nagyvonalú adókedvezmények hatását és észszerűségét. Timothy Bartik, a michigani Kalamazooban működő Upjohn Institute kutatóintézet vezető közgazdásza szerint 1990 és 2005 között az amerikai szövetségi államok, megyék és városok által ajánlott ösztönzők értéke a háromszorosára, évi 45 milliárd dollárra emelkedett. Az ezredfordulón ugyan alábbhagyott az adókedvezmény-verseny lendülete, de az utóbbi években újra felpörgött a licitálás.

Bartik szerint sokkal jobb lenne, ha a nagy cégek odacsábítására fordított milliárdok helyett a pénzt a helyi kis- és középvállalatok környezetének javítására használnák, azzal ugyanis több munkahelyet teremtenének. A közgazdász szerint csak minden ötödik állás létrejötte tulajdonítható az ösztönzőknek, a zömük amúgy is a versengő helyszínen jönne létre, mert az felel meg a helyzetet kihasználó, erejükkel visszaélő cégeknek.

A bírálók szerint ezt mutatja az Amazon esete is. Hiszen a keleti parton – Boston mellett – New York és Washington környéke kínálja a legtöbb magasan képzett it-szakembert. Az online áruház döntése egyben azt is jelenti, hogy tovább nő a gazdasági és társadalmi különbség az új technológiák központjai, valamint az USA azon részei között, amelyek nem tudnak kilábalni a feldolgozóipar térvesztése okozta válságból. Az internetgazdaság beindulása idején arra számítottak, hogy a világháló decentralizáltsága miatt bárhol lehet csúcstechnológiai vállalkozást indítani, ám ez a remény – mint a példa mutatja – délibábnak bizonyult.

A cikk a HVG 2018/47. számában jelent meg.