szerző:
Sztojcsev Iván

Már csak egy szabad szoba maradt! Foglalja le a szállást, óriási akcióban! Milyen olcsó ez a hely, már persze extra költségek nélkül! A brit versenyhivatal nekiment az így hirdető online szállásközvetítőknek, de a probléma Európa-szerte létezik.

Rendszeresen átverték a legnagyobb szálláskereső oldalak a gyanútlan netezőket – erre a megállapításra jutott a brit versenyhivatal. A Competition and Markets Authority egyszerre hat szálláskereső portálra csapott le: a Booking.com-nál, az Expedinél, a Hotels.com-nál, a Trivagónál, az ebookersnél és az Agodánál is vizsgálatot folytatott. Ennek az eredménye egy érdekes kompromisszum lett: a hivatal nem hozza nyilvánosságra azt, hogy pontosan melyik cégeknél milyen szabálytalanságokat talált, cserébe a szálláskereső oldalak tulajdonosai vállalták azt, hogy szeptember 1-jéig olyan változtatásokat léptetnek életbe, amelyek mellett szinte lehetetlen lenne csalni.

A Which? nevű fogyasztóvédelmi szervezet még az előtt vizsgálódott, hogy a versenyhatóság lépett volna. A The Guardiannak részletesen el is mondták, milyen trükközésekkel találkoztak, ez pedig nem meglepő módon egybeesett azokkal a technikákkal, amelyekről a hivatalos vizsgálat is említést tett. A vásárlók megtévesztésének módszereit öt fő csoportra lehet bontani:

A vásárló nyomás alatt tartása. „Ezt a szállást négyen nézik önnel egy időben!” „Már csak egy szoba maradt ezen az áron!” „Itt már négyszer foglaltak az elmúlt 24 órában!” Aki már valaha keresett szállást a neten, szinte biztos, hogy találkozott ezekkel a mondatokkal. Angolul ezt pressure sellingnek nevezik, magyarul inkább csak körülírni lehet, mindenesetre ez az egyik leggyakoribb fajta átverés. A vásárlót sokkal könnyebb rávenni az azonnali foglalásra, ha azt látja, hogy mindjárt elkel a szoba, ha ő nem lép hamar. A trükk nyilvánvaló: az átlagos felhasználónak fogalma sem lehet arról, hogy igazak-e a hangzatos állítások. A fogyasztóvédők is erről írtak a legóvatosabban: nem azt állították, hogy csalás történt, hanem azt, hogy képtelenség ellenőrizni, igazat mondanak-e a cégek. Profi informatikai háttérrel már rá lehet akadni trükközések nyomára, úgy tűnik, a versenyhivatalnak sikerült is.

©

A rejtett költségek eltitkolása. A Which? például New Yorkban próbált egy hotelszobát lefoglalni, amelyet 166 dollárért hirdettek, majd kiderült, hogy az egyéb költségeket is beleszámítva, és hozzátéve azt a néhány pontot, ahol elfelejtették az adót hozzáadni, összesen már 211 dollár jött ki.

A találati lista manipulálása, amikor a szálláskeresések során olyan szobákat jelenítenek meg a legjobb lehetőségek között, amelyekért a hotel fizetett. Ha jelzik, hogy hirdetésről van szó, akkor ezzel nincs is baj, csakhogy gyakran nem tesznek erről említést.

A klasszikus piaci becsapás: nem létező, magasabb eredeti ár bekamuzása, amihez képest csodálatos akciónak látszik a fizetendő összeg. A fogyasztóvédők leglátványosabb példája erre az volt, amikor egy lenyűgöző leértékelést találtak: egy indiai hotelszobában egy éjszaka 109 font helyett már 37,29 fontért elérhető volt. Aztán megkeresték a szálloda saját honlapját is, ahonnan kiderült, hogy a szoba ára normál esetben 34,35 font. A versenyhivatal vizsgálata pedig azt emelte ki: rendszeres gyakorlat, hogy az alacsonyabb hétköznapi árakat a hétvégiekkel hasonlítják össze, úgy, mintha különleges leértékelésről volna szó.

És az ennél is egy fokkal pofátlanabb trükk: amikor akcióról sincs szó, csak épp olyan árral hirdetnek, ami egyáltalán nem létezik. A Which? azt állítja, hogy a Hotels.com egy hirdetésében egy londoni luxushotel egy szobáját 388 fontért hirdették meg, és még a hotel honlapjára sem kellett felmenni, hogy kiderüljön, ilyesmi nincs, magán a szállásfoglaló oldalon is 488 fontnál kezdődtek az árak.

A probléma sokakat érinthet – Európában a szállásfoglalásoknak most már a 70 százaléka valamelyik netes szállásközvetítőn keresztül történik. Magyarországon is vizsgálódott már a Gazdasági Versenyhivatal: két éve a Booking.com holland anyacége és a magyar leányvállalat ellen is vizsgálatot indítottak, az itteni cégnél rajtaütésszerű helyszíni vizsgálatot is végeztek. A céget azzal vádolták, hogy a náluk regisztrált magyarországi szálláshelyeknek olyan hírlevelet küldött ki 2016-ban és 2017-ben, amelyek az árazásuk összehangolására sarkallhatták őket. A GVH honlapján a döntések között nincs nyoma annak, hogy ítélet született volna az ügyben.

A booking.com amsterdami központja
©

Az, hogy kiírják, hány szabad szoba maradt, vagy épp hogy hányan nézik az adott szálláshelyet, a magyar szálláskereső honlapokon is általános gyakorlat – ismét fontos hozzátenni, ez az információ lehet akár igaz is. Arra eddig nem talált senki sem bizonyítékot, hogy a magyar oldalak kamuakciókkal trükköznének rendszerszinten, és jól láthatóan feltüntetik azt is, hogy egy találat azért jelenik meg az első helyek egyikén, mert az hirdetés. Az megesik a magyar oldalakon, hogy Balaton-partiként hirdetnek olyan szállásokat, amelyek jó tíz kilométerre vannak a tótól, igaz, minimális figyelemmel ezt bárki kiszúrhatja.

Van, amikor nem a szállásközvetítő a hibás
Egészen más jellegű problémát jelent az, ha szállásról derül ki valami nagy hiba, általában már akkor, amikor a vendég megérkezik a helyszínre. Ennek extrém, de nem egyedi példája volt azé a hat magyar turistáé, akik tavaly márciusban foglaltak le egy apartmant Máltán, majd odaérkezve kiderült, hogy a szállás nem létezik. Kártérítést nem kaptak, a pénzük sem járt vissza, a Booking.com felajánlotta ugyan nekik, hogy keresnek egy másik szállást, de előbb egy másik városba, rosszabb szobába kellett volna menniük, majd inkább találtak saját maguk szállást, minthogy a cég ajánlatát várják. Akkor tehetetlenek az online szállásközvetítők, ha maguk a szállásadók verik át őket, de ugyanez a helyzet akkor is, ha például kiderül, hogy a tengerpartinak hirdetett szállás három kilométerre van a tengertől, vagy ha a lemondási feltételek olyan botrányosak, hogy inkább foglalni sem lenne érdemes.

Ami a brit versenyhivatal lépéseit illeti: az, hogy milyen kötelességeket írtak elő a cégeknek szeptember 1-jéig, jól mutatja, mik a leggyakoribb visszaélések. Az ősztől a szállásközvetítőknek kötelező lesz

  • jelezni, hogy mennyi az adó, a foglalási díj vagy bármi egyéb extra költség,
  • jelezni, ha egy ajánlat azért jelenik meg az első találatok között, mert a hotel ezért fizetett.
  • Ha ki is írják, hogy hányan nézik az adott szállást, azt is hozzá kell tenni, hogy ez az adott pillanatban van-e így, vagy összesen annyian nézték.
  • Tilos hirdetni olyan szállásokat, amelyeken már minden hely elkelt.

De mégis, mit tehet a fogyasztó, hogy ne csaphassák be? Erre a kérdésre gyakran még a fogyasztóvédőknek sincs jó válaszuk. Annyiban teljes az egyetértés, hogy érdemes megnézni foglalás előtt a hotelek saját honlapját, és ott összehasonlítani az árakat. Az „öten is nézik ezt a szobát, foglaljon gyorsan” típusú agresszív hirdetéssel szemben viszont legfeljebb azt tudják ajánlani, hogy forduljanak a versenyhivatalhoz, ha valami gyanúsat látnak – illetve azt, hogy legyenek tisztában vele, hogyan hat egy ilyen mondat az ember vásárlási kedvére, és próbálják visszafogni magukat. Az pedig már a szállásközvetítőn is túlmutató általános jótanács: mindig nagyon részletesen el kell olvasni a szállásfoglalás részleteit, főként ott, ahol a pénzről, illetve a lemondás feltételeiről esik szó.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Ebben a könyvméretű aksiban egy hétnyi energia van, és szinte bármit tölthet vele

Ebben a könyvméretű aksiban egy hétnyi energia van, és szinte bármit tölthet vele

Leállították egy köhögéscsillapító forgalmazását, mert szívritmuszavart okozhat

Leállították egy köhögéscsillapító forgalmazását, mert szívritmuszavart okozhat

Szegvári Zsolt hegymászó halt meg pénteken a Tátrában

Szegvári Zsolt hegymászó halt meg pénteken a Tátrában

Dobrev Klára vezeti a DK EP-listáját

Dobrev Klára vezeti a DK EP-listáját

3900 szülő tiltakozik videóüzenetekben az állami tankönyvek ellen

3900 szülő tiltakozik videóüzenetekben az állami tankönyvek ellen

Venezuelai katonák civilekre lőttek a brazil határon, eddig két halott

Venezuelai katonák civilekre lőttek a brazil határon, eddig két halott