szerző:
Sztojcsev Iván
Tetszett a cikk?

Már csak egy szabad szoba maradt! Foglalja le a szállást, óriási akcióban! Milyen olcsó ez a hely, már persze extra költségek nélkül! A brit versenyhivatal nekiment az így hirdető online szállásközvetítőknek, de a probléma Európa-szerte létezik.

Rendszeresen átverték a legnagyobb szálláskereső oldalak a gyanútlan netezőket – erre a megállapításra jutott a brit versenyhivatal. A Competition and Markets Authority egyszerre hat szálláskereső portálra csapott le: a Booking.com-nál, az Expedinél, a Hotels.com-nál, a Trivagónál, az ebookersnél és az Agodánál is vizsgálatot folytatott. Ennek az eredménye egy érdekes kompromisszum lett: a hivatal nem hozza nyilvánosságra azt, hogy pontosan melyik cégeknél milyen szabálytalanságokat talált, cserébe a szálláskereső oldalak tulajdonosai vállalták azt, hogy szeptember 1-jéig olyan változtatásokat léptetnek életbe, amelyek mellett szinte lehetetlen lenne csalni.

A Which? nevű fogyasztóvédelmi szervezet még az előtt vizsgálódott, hogy a versenyhatóság lépett volna. A The Guardiannak részletesen el is mondták, milyen trükközésekkel találkoztak, ez pedig nem meglepő módon egybeesett azokkal a technikákkal, amelyekről a hivatalos vizsgálat is említést tett. A vásárlók megtévesztésének módszereit öt fő csoportra lehet bontani:

A vásárló nyomás alatt tartása. „Ezt a szállást négyen nézik önnel egy időben!” „Már csak egy szoba maradt ezen az áron!” „Itt már négyszer foglaltak az elmúlt 24 órában!” Aki már valaha keresett szállást a neten, szinte biztos, hogy találkozott ezekkel a mondatokkal. Angolul ezt pressure sellingnek nevezik, magyarul inkább csak körülírni lehet, mindenesetre ez az egyik leggyakoribb fajta átverés. A vásárlót sokkal könnyebb rávenni az azonnali foglalásra, ha azt látja, hogy mindjárt elkel a szoba, ha ő nem lép hamar. A trükk nyilvánvaló: az átlagos felhasználónak fogalma sem lehet arról, hogy igazak-e a hangzatos állítások. A fogyasztóvédők is erről írtak a legóvatosabban: nem azt állították, hogy csalás történt, hanem azt, hogy képtelenség ellenőrizni, igazat mondanak-e a cégek. Profi informatikai háttérrel már rá lehet akadni trükközések nyomára, úgy tűnik, a versenyhivatalnak sikerült is.

©

A rejtett költségek eltitkolása. A Which? például New Yorkban próbált egy hotelszobát lefoglalni, amelyet 166 dollárért hirdettek, majd kiderült, hogy az egyéb költségeket is beleszámítva, és hozzátéve azt a néhány pontot, ahol elfelejtették az adót hozzáadni, összesen már 211 dollár jött ki.

A találati lista manipulálása, amikor a szálláskeresések során olyan szobákat jelenítenek meg a legjobb lehetőségek között, amelyekért a hotel fizetett. Ha jelzik, hogy hirdetésről van szó, akkor ezzel nincs is baj, csakhogy gyakran nem tesznek erről említést.

A klasszikus piaci becsapás: nem létező, magasabb eredeti ár bekamuzása, amihez képest csodálatos akciónak látszik a fizetendő összeg. A fogyasztóvédők leglátványosabb példája erre az volt, amikor egy lenyűgöző leértékelést találtak: egy indiai hotelszobában egy éjszaka 109 font helyett már 37,29 fontért elérhető volt. Aztán megkeresték a szálloda saját honlapját is, ahonnan kiderült, hogy a szoba ára normál esetben 34,35 font. A versenyhivatal vizsgálata pedig azt emelte ki: rendszeres gyakorlat, hogy az alacsonyabb hétköznapi árakat a hétvégiekkel hasonlítják össze, úgy, mintha különleges leértékelésről volna szó.

És az ennél is egy fokkal pofátlanabb trükk: amikor akcióról sincs szó, csak épp olyan árral hirdetnek, ami egyáltalán nem létezik. A Which? azt állítja, hogy a Hotels.com egy hirdetésében egy londoni luxushotel egy szobáját 388 fontért hirdették meg, és még a hotel honlapjára sem kellett felmenni, hogy kiderüljön, ilyesmi nincs, magán a szállásfoglaló oldalon is 488 fontnál kezdődtek az árak.

A probléma sokakat érinthet – Európában a szállásfoglalásoknak most már a 70 százaléka valamelyik netes szállásközvetítőn keresztül történik. Magyarországon is vizsgálódott már a Gazdasági Versenyhivatal: két éve a Booking.com holland anyacége és a magyar leányvállalat ellen is vizsgálatot indítottak, az itteni cégnél rajtaütésszerű helyszíni vizsgálatot is végeztek. A céget azzal vádolták, hogy a náluk regisztrált magyarországi szálláshelyeknek olyan hírlevelet küldött ki 2016-ban és 2017-ben, amelyek az árazásuk összehangolására sarkallhatták őket. A GVH honlapján a döntések között nincs nyoma annak, hogy ítélet született volna az ügyben.

A booking.com amsterdami központja
©

Az, hogy kiírják, hány szabad szoba maradt, vagy épp hogy hányan nézik az adott szálláshelyet, a magyar szálláskereső honlapokon is általános gyakorlat – ismét fontos hozzátenni, ez az információ lehet akár igaz is. Arra eddig nem talált senki sem bizonyítékot, hogy a magyar oldalak kamuakciókkal trükköznének rendszerszinten, és jól láthatóan feltüntetik azt is, hogy egy találat azért jelenik meg az első helyek egyikén, mert az hirdetés. Az megesik a magyar oldalakon, hogy Balaton-partiként hirdetnek olyan szállásokat, amelyek jó tíz kilométerre vannak a tótól, igaz, minimális figyelemmel ezt bárki kiszúrhatja.

Van, amikor nem a szállásközvetítő a hibás
Egészen más jellegű problémát jelent az, ha szállásról derül ki valami nagy hiba, általában már akkor, amikor a vendég megérkezik a helyszínre. Ennek extrém, de nem egyedi példája volt azé a hat magyar turistáé, akik tavaly márciusban foglaltak le egy apartmant Máltán, majd odaérkezve kiderült, hogy a szállás nem létezik. Kártérítést nem kaptak, a pénzük sem járt vissza, a Booking.com felajánlotta ugyan nekik, hogy keresnek egy másik szállást, de előbb egy másik városba, rosszabb szobába kellett volna menniük, majd inkább találtak saját maguk szállást, minthogy a cég ajánlatát várják. Akkor tehetetlenek az online szállásközvetítők, ha maguk a szállásadók verik át őket, de ugyanez a helyzet akkor is, ha például kiderül, hogy a tengerpartinak hirdetett szállás három kilométerre van a tengertől, vagy ha a lemondási feltételek olyan botrányosak, hogy inkább foglalni sem lenne érdemes.

Ami a brit versenyhivatal lépéseit illeti: az, hogy milyen kötelességeket írtak elő a cégeknek szeptember 1-jéig, jól mutatja, mik a leggyakoribb visszaélések. Az ősztől a szállásközvetítőknek kötelező lesz

  • jelezni, hogy mennyi az adó, a foglalási díj vagy bármi egyéb extra költség,
  • jelezni, ha egy ajánlat azért jelenik meg az első találatok között, mert a hotel ezért fizetett.
  • Ha ki is írják, hogy hányan nézik az adott szállást, azt is hozzá kell tenni, hogy ez az adott pillanatban van-e így, vagy összesen annyian nézték.
  • Tilos hirdetni olyan szállásokat, amelyeken már minden hely elkelt.

De mégis, mit tehet a fogyasztó, hogy ne csaphassák be? Erre a kérdésre gyakran még a fogyasztóvédőknek sincs jó válaszuk. Annyiban teljes az egyetértés, hogy érdemes megnézni foglalás előtt a hotelek saját honlapját, és ott összehasonlítani az árakat. Az „öten is nézik ezt a szobát, foglaljon gyorsan” típusú agresszív hirdetéssel szemben viszont legfeljebb azt tudják ajánlani, hogy forduljanak a versenyhivatalhoz, ha valami gyanúsat látnak – illetve azt, hogy legyenek tisztában vele, hogyan hat egy ilyen mondat az ember vásárlási kedvére, és próbálják visszafogni magukat. Az pedig már a szállásközvetítőn is túlmutató általános jótanács: mindig nagyon részletesen el kell olvasni a szállásfoglalás részleteit, főként ott, ahol a pénzről, illetve a lemondás feltételeiről esik szó.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Így adózik egy kiskorú, ha pénzt keres a YouTube-on

Így adózik egy kiskorú, ha pénzt keres a YouTube-on

A többségnek még mindig fáj Trianon, pedig alig tud róla valamit

A többségnek még mindig fáj Trianon, pedig alig tud róla valamit

George Clooney: A rasszizmus Amerika legnagyobb járványa

George Clooney: A rasszizmus Amerika legnagyobb járványa