szerző:
Balla Györgyi
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Villámgyorsan lenyomta a kormány a 21 Balaton-környéki önkormányzat torkán a balatoni hajózás visszaállamosítását. A települések lényegében maguknak köszönhetik, hogy hamarosan úgy táncolnak majd, ahogyan a kormány fütyül.

Siófokon senkit sem lepett meg a hír, hogy visszaállamosították a balatoni hajózást. A városban azt mondják, „ez már egy ideje benne volt a levegőben”. Legfeljebb azon csodálkoztak el az emberek, hogy milyen gyorsan történt mindez. A Magyar Közlöny egyik január végi számából derült ki, hogy a kormány ingyenesen venné vissza a 21 Balaton környéki önkormányzattól – köztük Siófoktól – a Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART) 2008-ban nekik adott, 1,4 milliárd forint értékű, nagyjából 35 százalényi részvénycsomagját, egyúttal elengedné az általuk akkor vállalt, de nem teljesített és többször elhalasztott tőkejuttatási kötelezettséget. Ezzel a korábbi 100 százalékos önkormányzati tulajdon 65 százalékra csökkenne az állami pedig 35 százalékra nőne. A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Bártfai-Mager Andrea mindössze négy munkanapot kapott, hogy az üzletet nyélbe üsse a településekkel.

Lengyel Róbert, Siófok polgármestere
©

Kifogása egyedül Siófok független polgármesterének, Lengyel Róbertnek volt az állam színre lépésével szemben. Az aggasztotta, hogy nyílttá szerették volna tenni a BAHART-részvények forgalmazását. Szerinte ha ez az akarat érvényesül, bárki bevásárolhatná magát a cégbe. „Na, még csak az kéne” – fakadt ki a Facebookon, azt is kifogásolva, hogy mindössze másfél órát kapott áttanulmányozni és véleményezni a dokumentumot. A polgármester végül csak másnap reggelre készítette el a város „ellenvéleményét”, amelyet aztán továbbított a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek (MNV).

Damoklész kardja
Az önkormányzatok 2008-ban azt vállalták, hogy előbb 576 millió forinttal emelik a balatoni hajóstársaság alaptőkéjét, majd négy éven belül, tulajdonuk arányában további 1,4 milliárd forintos tőkejuttatást biztosítanak a cégnek. Ezért cserébe ingyenesen megkapták a 48,99 százalék szavazati arányt megtestesítő állami részvénycsomagot. Az akkori kormányhatározat azt is kimondta, hogy ha az önkormányzatok nem fizetnek, akkor egy összegben kell előteremteniük az ingyenesen kapott részvénypakett átadáskori piaci forgalmi értékét. Azóta eltelt tíz év, és egyetlen önkormányzat sem akadt, amelyik fizetett volna, rendre haladékot kértek és kaptak.

Horváth Gyula volt a BAHART vezérigazgatója, amikor 2008-ban ez az egyezség született a Gyurcsány-kormánnyal. Úgy emlékszik, a szándék az volt, hogy a BAHART kizárólag önkormányzati tulajdonban legyen, és sajnálja, hogy mára ebből nem lett semmi. „Nem láttam a törekvést az önkormányzatok részéről, hogy fizetnének. Ha gyűjtötték volna a pénzt, és akár részletekben is, de fizettek volna, most nem lenne miről beszélni” – hangsúlyozza a hvg.hu-nak.

Siófokot például az 1,4 milliárd forintból 776 millió terhelte volna. A polgármester elismeri, az önkormányzatok nem voltak jó gazdái a BAHART-nak, „a részvények után járó osztalékot mindig felvették, de vissza soha egyetlen fillért sem forgattak”. A települések háromszor kaptak fizetési halasztást, ehhez képest mindössze egyszer, 2018-ban tervezték be az ezzel járó kiadást a költségvetésükbe.

©

A pénz azonban végül az önkormányzatok kasszájában maradt, miután viharos gyorsasággal kiegyeztek az állammal. A megállapodást már alá is írták, az állam képviseletében a MNV vezérigazgatója, Rózsa Zsolt, illetve a 21 Balaton környéki polgármester. Hajszálpontosan négy napra rá csaptak egymás tenyerébe, hogy a településvezetők először értesültek az állami elképzelésekről. Ez azt is jelenti, hogy 2019. január 29-től az állami részesedés tulajdoni jogait a Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök által felügyelt Magyar Turisztikai Ügynökség gyakorolja.

Ha az állam akar valamit, úgyis megszerzi

– érvel most Lengyel Róbert, miért adta be olyan gyorsan a derekát, és írta alá ő is a dokumentumot. Azt mondja, az egyik szeme sír, a másik nevet, „alapvetően nincs baj az állammal, a kérdés az, mennyire lesz tisztességes a szándék”.

Ki nyer ma: az állam vagy a magántőke?

A hvg.hu megszerezte a megállapodást, amely alapján megtörtént a visszaállamosítás. Mind névértékben, mind mennyiségben, mind a részvények által képviselt szavazati arányban a siófoki önkormányzat adta át a legtöbb részvényt az államnak, míg Balatonmáriafürdő a legkevesebbet. A dokumentumból kiderül, hogy a települések

  • részvényeiket ingyenesen ruházzák át az államra,
  • 30 nappal azután, hogy a részvények a magyar állam tulajdonába kerültek, közgyűlést hívnak össze, ahol módosítják az alapszabályt.

Nem is akárhogyan: azt is a megállapodásba foglalták, hogy „az Alapszabályban a Társaság részvényesei (vagyis az Önkormányzatok és a magyar állam) egymás részére elővásárlási jogot biztosítanak arra az esetre, ha valamelyik részvényes a tulajdonában lévő részvényeket harmadik személy részére át kívánja ruházni”. Csakhogy a siófoki polgármester szerint hiába dönt esetleg úgy egy falu, hogy szabadulna a részvényeitől, az elővásárlási jog mit sem ér, ha a többi településnek nincs pénze,

„jöhet a magánbefektető”.

Mire vállalkozott Széchenyi?

A Balatoni Hajózási Zrt. fő tevékenysége, a menetrendi hajózás önmagában veszteséges volna, ha nem lennének a vitorláskikötők, ezek üzemeltetése, illetve a vitorláshelyek bérbeadása ugyanis szépen hoz a konyhára. A BAHART úgy hirdeti magát, hogy övé a legnagyobb vitorláskikötő-lánc a Balatonnál: 11 kikötőben lehet helyet bérelni a vitorlásoknak. Az éves díj 60 ezer forinttól 1,1 millió forintig terjed. Értékesek a kikötők melletti területek is, Horváth Gyula szerint beépítetlenül is milliárdokat érnek, luxusingatlanokkal pedig még többet.

A kikötő stratégiai pont, ott csúcsosodik ki minden

– hívja fel a figyelmet a nyugalmazott vezérigazgató arra, hogy itt lehet hozzáférni a vízhez, itt lehet horgászni, enni-inni, üzletelni, „egy vitorláskikötő értéke ma a déli parton több milliárd forint”. Azt mondja, kikötőt építeni környezetvédelmi okokból már nem nagyon lehet, „ebből is látszik, hogy a már meglévő kikötői vagyonnal próbálnak gazdálkodni”.

Leleplezik a Nemzeti Regatta nevű motorost, a Balatoni Hajózási Zrt. legújabb, 180 fős hajóját a vízre bocsátás napján, nagypénteken a siófoki kikötőben 2017. április 14-én.
©

Szájhagyomány útján terjed

A helyiek már most sejteni vélik, melyik kikötőt melyik nagyvállalkozó nézte ki magának a Balatonnál. Nevet senki sem említ, csak annyit mondanak, nézzük meg, kik jelentek meg az utóbbi években a balatoni ingatlanpiacon és turisztikában. Példaként a balatonvilágosi Club Aligát hozzák, szerintük „aki megvette az Aligát, azé lesz a kikötő is”. Az üdülőcentrumot tavaly nyáron Mészáros Lőrinc vette meg, pontosabban az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt. leányvállalata, az Appeninn BLT Kft. a tulajdonos. A cég a korábbi felcsúti polgármester, a gázszerelőből lett milliárdos vagyonkezelője. Mészáros Lőrincnek nem ez az egyetlen balatoni érdekeltsége, szerzett kempingeket és borászatot is szállodái mellé.

Egy másik példa a keszthelyi vitorláskikötő trükkös bekebelezése, amiről az Átlátszó írt: 2012 elején a kikötőt üzemeltető BAHART a működtetési jogot átadta a helyi önkormányzatnak. Az opciós szerződés szerint az önkormányzat cége, a Keszthelyi Yachkikötő Kft. vállalta, hogy 2014 végéig 330 millió forintért megveszi a kikötőt, ellenkező esetben 50 milliót fizet a BAHART-nak. Az önkormányzati cég a határidő lejárta előtt élt az opciós jogával, majd a Keszthelyi Yachkikötőt másnap eladta egy, a miniszterelnök veje, Tiborcz István résztulajdonában álló társaságnak. Nem sokkal azután, hogy az ügylet nyilvánosságra került, Tiborcz István névleg kiszállt a keszthelyi kikötőből, ahol azóta komoly beruházásokat jelentettek be, és ezek a szomszédos ingatlanokat is érintik.

Ahová az állam beteszi a lábát

Néhány kilométerrel arrébb, Siófokon is attól tartanak, hogy a keszthelyiek „sorsára jutnak”: a BAHART-ot feldarabolják, az értékesebb részek pedig, mint például a kikötő vagy a kompok, gazdag vállalkozók egyébként is kövér balatoni portfólióját hizlalják majd. A polgármester attól sem feltétlenül boldog, hogy az állam részéről a tulajdonosi jogokat a Magyar Turisztikai Ügynökség gyakorolja, Lengyel Róbert szerint „ahol Rogán Antal megjelenik, ott nem árt óvatosnak lenni”.

12,6 milliárd forinton múlik minden

– véli Horváth Gyula, a nyugalmazott BAHART-vezérigazgató. A Balaton fejlesztésére összeállított Balatoni Fejlesztési Terv 365 milliárd forintos, zömmel uniós támogatásából ennyi pénz jutna a balatoni hajózásra a következő években. Egészen pontosan

  • kikötőfejlesztésre,
  • hajópark-fejlesztésre,
  • a balatoni közlekedési rendszer összehangolására,
  • és egy újabb kompra.

Horváth Gyula szerint azért ezen áll vagy bukik minden, mert ha ezt a pénzt vagy akár csak egy részét tőkejuttatás formájában adná az állam a BAHART-nak, máris meghatározó tulajdonrészt szerezne a társaságban. Az önkormányzatok befolyása ellenben csökkenne, így előbb-utóbb lehetővé válna, hogy az értékes kikötők magánkézbe kerüljenek, például úgy, hogy eladogatják őket. A hajózási társaság jegyzett tőkéje most 4 milliárd forint.

©

Szerettük volna megtudni, mi a kormány szándéka a támogatással, nem kaptunk rá választ. Mindössze a birtokunkba került megállapodásra és a balatonfüredi polgármester, Bóka István korábbi nyilatkozatára tudunk támaszkodni. A fideszes városvezető egy helyütt nem rejtette véka alá az állami szándékot, amely szerint „a fejlesztési pénzek egy része tőkeemelésként érkezne, amellyel az állam tulajdoni hányadot szerezne a társaságban”. Erre utal a nemrégiben született megegyezés is, a magyar állam és a 21 Balaton környéki önkormányzat ugyanis vállalta, hogy

amennyiben a magyar állam a Társaság részvényeseként tőkét kíván emelni a Társaságban, úgy e tőkeemelést – a magyar állam kezdeményezése szerinti tartalommal és összegben – szavazatukkal támogatják.

Innen már csak egy „ugrás”, hogy az állam a saját részét befektetőnek adja el. A legrosszabb forgatókönyv, hogy a vitorláskikötőket és az értékes, partmenti telkeket kormánypárti vállalkozói körök viszik, míg a veszteséges hajózást eltartja az állam, az adófizetők pénzéből.

A megállapodás napokon belül, február 19-én életbe lép. Horváth Gyula szerint a mostani még egy boldog, átmeneti idő, a következő hónapok az önkormányzati választásról szólnak a Balatonnál is, „utána minden eldől”.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Momentumos is bekerült az Európa-csapatba

Momentumos is bekerült az Európa-csapatba

Újra magyar állampolgár lett a 101 éves magyartanárnő

Újra magyar állampolgár lett a 101 éves magyartanárnő

Tagadja a somlóvásárhelyi plébános, hogy megütött volna egy tanárnőt

Tagadja a somlóvásárhelyi plébános, hogy megütött volna egy tanárnőt

Gyorshajtás: átmenetileg meghátrált a rendőrség

Gyorshajtás: átmenetileg meghátrált a rendőrség

Fogyatkozó csepeliek: Bangóné kicsit elszámolta magát

Fogyatkozó csepeliek: Bangóné kicsit elszámolta magát

Ki van éhezve a magyar internet erre a Chrome-bővítményre

Ki van éhezve a magyar internet erre a Chrome-bővítményre