Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Lassan 3 éve, hogy folyamatosan 10%-os vagy e feletti bérnövekedés van Magyarországon, és azóta az elemzések nagy része arról szól, hogy “igen, idén még ennyivel nőnek a bérek, de aztán majd leáll a bérnövekedés” – de egyelőre nem állt le- írja az Alapblog.hu-n megjelent írásában az alapkezelő.
Zsiday elismeri, sosem értette, hogy mire fel ez a várakozás, amikor a hazai munkaerőpiac egyre szűkebb és a Nyugat elszívóereje folyamatosan igen magas. A legtöbb elemzés a termelékenység-növekedéstől elszakadó bérek fenntarthatatlanságára hivatkozva várta a bérnyomás csökkenését. Ám mivel a szerző szerint hazánk az unortodox közgazdaságtan Sarkcsillaga, sőt Szíriusza, ezért ő is elővezetett egy unortodox közgazdasági fejtegetést a magyar bérekkel kapcsolatban.
Azt írja, nagyon leegyszerűsítve (a bérek szempontjából) a magyar gazdaságban négy szektor van: az állami, a szolgáltató, az ipar pedig két részre oszlik: multik, és kkv-k.
Az állam alkalmazkodik a helyzethez, árelfogadó, nem tud nagyon mit tenni. A szolgáltatószektor egy ideig benyelte a magasabb béreket, de most már láthatóan elkezdte azt áthárítani. Ha kétszerannyi fizetést kell adni a borbélynak, akkor majd kétszerannyiba kerül a hajvágás, a kereslet meg valószínűleg nem annyira árrugalmas, hajat mindenképp kell vágatni. Ők tehát annyival fogják emelni az árakat, amennyivel mennek fel a bérek, és a sokkal olcsóbb indiai hajszobrász nem tud versenyezni a magyarral nyilvánvaló okokból (“non-tradable sector”). A szerző eslimeri, erős leegyszerűsítés, de szerintee a szolgáltatószektor számára a kialakult bérszínvonal adottság, amihez alkalmazkodnak az ágazat szereplői, és ugyanezt teszik a fogyasztók is.
A multik számára valójában még 20-30%-kal magasabb bérek mellett is nagyon olcsó a magyar munkaerő, még így is olcsóbb sokkal a németnél, de valószínűleg a csehnél is, úgyhogy ők egy kicsit szitkozódnak, majd megadják a fizetésemelést, belefér a profitabilitásba. Maradnak a “tradable” szektorban szereplő magyar kkv-k, amelyeknek viszont nem túl magas a nyereségrátája, ők azok, akiknek igazán nehézséget jelent a béremelkedés. Ők egyrészt elkezdtek gépesíteni (ez már látszik a beruházási adatokon), hogy kiváltsák a drága munkaerőt, másrészt számukra az euróban kifejezett bérek számítanak, a magyar jegybank pedig láthatóan csúszó árfolyamrendszert alkalmaz (a forint lassú leértékelése az euróhoz képest), ami némiképpen tompítja a forintban számolt erős béremelkedés hatását, így fogukat összeszorítva ők is bírják még egy ideig.
Összességében a szerző szerint az a helyzet, hogy a bérek, miután kimozdultak egy instabil egyensúlyi pontból, még tovább tudnak emelkedni, legalábbis addig, amíg komolyabb globális lassulás/recesszió nincsen (vagy haza nem küldik a magyar migránsokat, de ennek kicsi az esélye). Ha nem lesz ilyen 2-3 évig, akkor még addig simán lehet éves 10% béremelkedés. További részletek az Alapblog.hu-n.
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Lassan valóban eljön az ideje annak, hogy a cégvezetők mérlegeljék, mit kezdjenek az MI kínálta lehetőségekkel.
Egyelőre nem, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem éri meg a cégnek ilyen számlával rendelkeznie.
A szerbiai hatalom és a több városban előrehozott választást követelő diákmozgalom is radikalizálódik: a hét végén a rendőrség szokatlan brutalitással zavarta szét a tüntetőket. Az EP szerbiai jelentéstevője szerint Alekszandar Vucsics azért nem hozza előre a jövőre esedékes választásokat, mert érzi, hogy megrendült a hatalma.
Teljesen rendben van, ha Orbán Viktor nem kér a Pride-ból, de ne erőltesse rá mindenkire az ódzkodását, csinálja a négy fal között. Vélemény.
„És ki hozta azt a törvényt?” – kérdezte a Tisza Párt elnöke.
A megszólaló drag queenek szerint is volt polgárpukkasztás a műsorukban.
Milyen autó képes erre egyáltalán?