Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Az ügyben 75 ember ellen javasolnak vádemelést – jelentették be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatóságának vezetői.
Ludézer Zoltán igazgatóhelyettes elmondta, a gyanúsítottak ellen különösen jelentős vagyoni kárt okozó, bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás, sikkasztás, számvitel rendjének megsértése és hamis magánokirat felhasználása miatt javasolnak vádemelést.
3 milliárdos gigacsalás ügyében nyomoz a NAV
Szponzorációnak álcázta az adócsalást, fiktív reklámszerződéseket kötött autóversenyekre a gyanú szerint két szekszárdi férfi. Ezzel 3,2 milliárd forintos kárt okoztak a költségvetésnek
Az országos hálózatot kiépítő bűnözők amellett, hogy több száz cégnek "segítettek" milliárdokat sikkasztani, a költségvetésnek is súlyos károkat okoztak a fiktív számlázási láncolat működtetésével – olvasható a sajtótájékoztatón kiosztott sajtóanyagban.
A bűnszervezet tagjai mintegy 200 bűncselekményt követtek el; a sikkasztással 8,7 milliárd forintos, a költségvetési csalással pedig 2,5 milliárdos kárt okoztak - közölte az MTI szerint Ludézer Zoltán, megjegyezve, hogy a nyomozati anyag több mint 42 ezer oldal.
Beszámolt arról, hogy a hálózat felszámolására szervezett háromnapos akcióban - összesen 227 helyszínen - országosan 270 pénzügyi nyomozó és pénzügyőr vett részt. A bűnszervezet két irányítóját a NAV Merkúr bevetési egysége fogta el, és további 19 gyanúsítottat is előállítottak, közülük heten letartóztatásba kerültek. Az egyik átkutatott családi házban a nyomozók kannabiszültetvényt is találtak. Hozzátette: a költségvetésnek okozott mintegy 2,5 milliárdos kár megtérítésére az akcióban a pénzügyi nyomozók ingatlanokat, ingó vagyont foglaltak le, üzletrészeket és bankszámlákat vettek zár alá. A gyanúsítottak ezen felül csaknem 400 millió forintot önként megtérítettek.
Nagy Erzsébet osztályvezető ismertetése szerint a bűnszervezet által irányított cégháló hirdetési szolgáltatást kínált, azonban valós reklámtevékenységet sohasem végzett. A színlelt megállapodások alapján befolyó összegeket a láncolat erre kijelölt szereplői szinte azonnal készpénzben felvették és - bizonyos százalék fejében - visszajuttatták szerződőpartnereiknek. A hirdető társaságok képviselői így milliárdos nagyságrendben tudtak sikkasztani saját cégeikből. A bűnszervezet az átutalások összegéről reklámszolgáltatásról szóló, valótlan tartalmú számlákat állított ki, amiket a "hirdetők" költségként elszámoltak és áfatartalmukat visszaigényelték.
Az elkövetők által működtetett számlagyár összesen több mint 11 milliárd forintot tüntetett el. A pénzeket papíron több bukócégen keresztül futtatták át. A láncolat végén, szintén csak papíron, a bűnszervezet egyes tagjainak mint magánszemélyeknek fizettek ki megbízási díjakat, így zárva le a kialakított számlázási kört. Ezeket a több százmilliós, esetenként évi többmilliárdos összegeket a megbízottak szja-bevallásaikban feltüntették, de adót nem fizettek utána - olvasható az írásos összegzésben. Kuperczkó Adrienn pénzügyőr főhadnagy, a szervezet sajtóreferense jelezte: a NAV a napokban megküldi az ügy iratait a Baranya Megyei Főügyészségnek.
Korábban még "csak" 3 milliárdról volt szó
Az ügyről 2016 végén írtunk utoljára, amikor a NAV-igazgatóság még "csak" hárommilliárd forintos költségvetési csalással gyanúsított egy "elkövetői kört". Akkor hét ember volt emiatt előzetes letartóztatásban.
Az adóhatóság akkori közleménye szerint a csoport szponzorációnak álcázott adócsalással 3,2 milliárd forint kárt okozott a központi költségvetésnek. Az ügyben 100 cég volt érintett.
Az ügy akkori állása szerint két szekszárdi férfi autóversenyzés mellett reklámügynöki tevékenységre alapított cégeket, és évente több száz vállalkozással kötött szponzori szerződést. Reklámfelületként túrafutamokra nevezett versenyautók szolgáltak. A cégek nevével és logóival felmatricázott autókról készült versenyfotókkal látszólag igazolták a teljesítést, és a szponzorok számlát, valamint teljesítési igazolást is kaptak az átutalt, évi többmilliárdos szponzori díjról. A szponzorok a fiktív számlákat költségként elszámolták, azaz adóbevallásaikban levonható tételként szerepeltették.
A gyanú szerint azonban a számlák mögött nem volt valós teljesítés, ugyanis a szponzorok által havonta átutalt összegeket az elkövetők készpénzben felvették, és az összeg 95 százalékát a szponzoroknak visszaosztották.
Akkor a NAV-igazgatóság három nap alatt egy országos akció keretében 277 helyszínen végzett házkutatásokat és lefoglalásokat, 27 ingatlant, 15 gépjárművet és céges üzletrészeket zároltak.
