Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A kormány megszokott év végi pénzszórásának tételei közül 2017-ben talán a legnagyobb felháborodást az generálta, amikor kiderült: 2,2 milliárd forintból lovasakadémiát és termálvizes lórehabilitációs központot építhet Kisvárdán a Magyar Lovassport Szövetség. A Seszták Miklós korábbi fejlesztési miniszter miatt csak a kelet Felcsútjaként emlegetett településre tervezett lówellnessen egy ideig háborgott/poénkodott a közvélemény, majd jó ideig csend volt a beruházás körül. Ezt csak az törte meg, amikor a szocialista Mesterházy Attila tavaly írásbeli kérdés formájában próbálta megtudakolni az akkor még a fejlesztési tárcát vezető Sesztáktól, mégis mi lesz a létesítménnyel, illetve valóban a lórehabilitációt tartja-e a térség égető problémájának.
Egy nonprofit kft.-re cserélik a lovasszövetséget
A termálvízben rekreálódó lovak kérdése a hvg.hu-nak köszönhetően került elő megint, amikor áprilisban utánajártunk, vajon hogy áll a projekt. Mint kiderült, még sehogy, viszont több szálat sikerült felderíteni, amelyek Seszták Miklós üzleti és baráti köréhez vittek egyre közelebb. Így jutottunk el a Kárpát-medencei Lovas Akadémia Nonprofit Kft.-hez, amelynek ügyvezetője a kisvárdai Juhász Péter Gergő, a cég tulajdonosa pedig az azonos címre bejegyzett Földkelte Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület. Ennek az elnöke ugyancsak Juhász, a honlapjukon úgy határozzák meg tevékenységüket, hogy a fenntartható fejlődésért, a kultúráért, illetve az egészséges életmódért akarnak tenni "egy élhetőbb, egységesebb világ megalapozása érdekében". Annak nem találtuk nyomát, hogy a lovakhoz bármi köze lenne a kft.-t tulajdonló civil szervezetnek.
Seszták Miklós
MTI / Balázs Attila
Ahogy megírtuk, Juhász maga több szálon is kapcsolatban van a Seszták jobbkezeként aposztrofált Balogh Sándorral. Az egyértelmű összefonódások ellenére Juhász Péter Gergő a hvg.hu-nak alig két hónapja tagadta, hogy a lovasközpontnak köze lenne Seszták köreihez, bár olykor belezavarodott saját nyilatkozataiba.
Ugyanakkor a projekt körüli kavarásban egy pont, illetve hivatkozási alap végig állandó volt: az, hogy a lówellnessre pántlikázott pénzt a Magyar Lovassport Szövetség kapta meg, vagyis az országos szövetség volt a milliárdok megvalósítója, illetve kedvezményezettje. A lovasszövetség elnöke, a Fidesszel közismerten jó kapcsolatot ápoló Lázár Vilmos ugyan nem volt hajlandó kérdéseinkre érdemben válaszolni, de állította, hogy már javában folyamatban vannak "a kisvárdai beruházás megvalósításának előkészületei".
Szép csendben új kedvezményezettje lett a 2,2 milliárdnak
Csakhogy egy riasztóan jogi bikkfanyelven íródott kormányhatározatban május elején csendben módosult a kedvezményezett: a Magyar Lovassport Szövetség helyett a Kárpát-medencei Lovas Akadémia Nonprofit Kft.-é lett a 2,2 milliárdos, termálvizes lórehabilitációs központ projektje. Ezzel gyakorlatilag a lówellnessre szánt pénzt direktben áttolták egy olyan kisvárdai kft.-re, amit lapunknak nem sokkal korábban sikerült összefüggésbe hozni Seszták Miklós köreivel.
Mindez olyan jól be volt csomagolva a salátahatározatba, hogy a kormány több héttel ezelőtti döntése eddig fel sem tűnt senkinek, hiszen az átcsoportosításokat felsoroló határozat önmagában semmitmondó, vissza kellett követni, mi is szerepel a korábbi rendelkezés mellékletének megadott sorában.
A május 7-i kormányhatározat Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter feladatává teszi, hogy "tegye meg a szükséges intézkedéseket a kedvezményezett személyében történő változás" érdekében. Méghozzá "azonnal" – ez a határidő szerepel a módosításban, így ezek szerint Palkovics rapid módon intézheti – a tárca szakterületéhez kevéssé stimmelő – lówellnessre fordítandó összeg átcsatornázását.
Korábbi cikkünket itt olvashatja el arról, milyen összefüggéseket találtunk Seszták-land belső köreiben, amely a kormányhatározat után további kérdéseket vet fel.
