Ha rég veszteséggel küzdő cégnek sokmilliós tartozása halmozódik fel már az önkormányzatnál, mekkora mázlistának kell lennie, hogy az adósságának több mint 97 százalékát elengedjék a csődeljárásban? Sőt, ne csak az elmaradt fizetnivaló jelentős részét ússza meg, hanem még a fennmaradó csekélyke részt se kell pénzben kifizetnie, hanem letudhatja a vállalkozás akkor még bizonytalan sorsú részvényeivel? A főváros így lett részvényes az Est Mediában.

Fontos leszögezni, hogy törvény adta lehetőség a települési önkormányzatok számára, hogy gazdasági társaságokban, így részvénytársaságokban részesedést szerezzenek, illetve az éppen szabad pénzeszközeiket értékpapírokba fektessék. Csakhogy eközben – egy üzleti vállalkozáshoz képest – van egy primer kötöttsége: a közfeladataik teljesítése az első, a tulajdonában lévő vagyon pedig közvagyon. Ezért a gazdálkodása során az önkormányzatnak végig a „jó gazda” gondosságával kell eljárnia, vagyis nemcsak mindenben szabályszerűen, de gazdaságosan kell kezelnie a bármilyen formában megtestesülő önkormányzati vagyont. Persze, olykor még a biztosabbnak tűnő befektetésekkel is megjárhatják: sok önkormányzat is bajba került a brókerbotrányban, mert megtakarításaikat többek közt a bedőlt Buda-Cash-nél kezelt állampapírokban tartották.

Ezért nem törvénytelen, de pikáns hogy a fővárosi önkormányzat, még Tarlós István vezetése idején részvényes lett abban az Est Media Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaságban, amely évek óta, újra és újra bekerül a lapokba hektikus, le- és felfelé ívelő, üzleti történéseivel. A felfelé ívelés tavaly összefonódott Andy Vajna nevével: novemberben robbant a hír, hogy az üzletember részesedést szerzett a cégben. Csakhogy Vajna idén januárban elhunyt, halálhírére azonnal zuhanni is kezdtek az Est Media részvényei, és ahogy a cég nagytulajdonosa, Balázs Csaba egy interjúban fogalmazott, ezzel „egy ajtó becsukódott”. Nyáron robbant a hír, hogy az Est Media óriási bizniszt húzott be: közel 30 milliárd forintért megvásárolja Magyarország egyik vezető informatikai cégcsoportja, a Delta Csoport érdekeltségét, a közbeszerzéseken befutó Delta Systems Kft.-t.

Csakhogy a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) bírósághoz fordult, mert az Est Media nem adott tájékoztatást a kisrészvényesek érdekképviseleti szervezetének a Delta Systems-felvásárlás részleteiről, illetve nem engedte őket betekinteni az iratokba, mondván, ezek üzleti titkokat tartalmaznak. A Tebész elnöke, Dióslaki Gábor szerint ugyanis a tranzakció ellentmondásos, a részvényeseinek pedig jogukban áll tudni, hogy mi alapján értékelték 28,6 milliárd forintra a megvásárolt IT-céget.

Csődeljárás során jutottak Tarlósék a részvényekhez

A kisbefektetőket képviselő szervezet bukkant rá arra is, hogy „Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala” is érdekelt a cégben. A 2017-ben elindított csődeljárásban ugyanis az Est Media csődegyezséget kötött a hitelezőivel, amit a bíróság jóváhagyott. Idén májusban úgy döntöttek, hogy felemelik az alaptőkét, amire többek közt a csődegyezség végrehajtása miatt volt szükség. A hitelezői követeléseket pedig tőkeemléshez kibocsátott részvényekkel rendezték, így a főváros 1,6 millió forintos követelése ellenében kapott Est Media-papírokat, konkrétan 2 156 467 darabot.

Dióslaki Gábor, a Tebész elnöke szerint hiába van szó kis értékről, ez inkább elvi kérdés, mert a feltehetően valamilyen közteher elmaradása miatt felhalmozódott adósságot egy önkormányzatnak illett volna pénzben behajtania. „A kiszámíthatatlan árfolyamkockázatok miatt ez abban az időpontban – a Delta Systems felvásárlása előtt – kockázatosnak számított, hiszen akkor egy semmilyen tényleges tevékenységet nem folytató, „üres” cég részvényét kapták meg.

Megkérdeztük Tarlósékat az Est Media részvényekről, a főváros tájékoztatásából pedig kiderült: a csődeljárásban közel 66 millió forint bejelentett követelésük volt, csakhogy „ennek 97,45 százaléka a bíróság által jóváhagyott kényszercsődegyezség értelmében elengedésre került”, így mindössze 1,6 millió forint összegű követelésük maradt fenn. Az EST Mediának ezt a tartozását „elsősorban részvények kibocsátásával kellett teljesíteni” – ismerték el.

A több mint 97 százalék mértékű elengedést két névtelenséget kérő, pénzügyi jogban jártas forrásunk is szokatlannak nevezte, ugyanakkor szerintük pontosan kellene tudni a csődegyezség részleteit. Így azt, hogy erre a fővárosi önkormányzat kifejezetten rábólintott, vagy nem volt más választása, mert a többségbe került hitelezők akarata miatt dőlt el így. A főváros válaszából viszont inkább arra lehet következtetni, hogy valószínűleg támogatták ezt a megoldást, hiszen egyáltalán nem hivatkoztak arra, hogy akaratuk ellenére született ilyen megállapodás.

Hiába firtattuk, nem kaptunk érdemi választ azokra a kérdésekre, hogy ki hozta meg a döntéseket a szervezeten belül az Est Mediával kapcsolatban, illetve van-e bármilyen más kapcsolat az önkormányzat, illetve Balázs Csaba, a cég nagytulajdonosa között.

Az sem derült ki, ha már ilyen formában jutottak hozzá a pénzükhöz, akkor miért nem ragaszkodtak a követelés nagyobb részéhez, és „váltották meg” ezt Est Media részvényekkel. Problémát mindenesetre nem látnak benne, amit azzal indokolnak, hogy a papírok árfolyama „az elmúlt 1 évben 120 forint körüli átlagértéken mozgott, ezen átlagértékkel számolva a Fővárosi Önkormányzat tulajdonába került részvénycsomag (2.156.467 db részvény) értéke 258 millió forint, így semmiképp nem mondható, hogy a 1.682.045 Ft összeggel szemben a 2.156.467 db részvény megszerzése rossz döntésnek bizonyult".

„Sőt, így a pénzbeni teljesítés elfogadása esetén érte volna a Fővárosi Önkormányzatot vagyonvesztés, mely akár a hanyag kezelés büntetőjogi tényállását is kimerítette volna” – közölték. Ezért közpénzzel gazdálkodó szervezetként nem tartják aggályosnak, hogy a döntés idején a részvények értéke bizonytalan volt, hiszen utólag az emelkedő árfolyam őket igazolta. Hozzátették: „értelmezni sem tudják” azt a felvetésünket, hogy a részvények tulajdonlásával és „annak lehetőség szerinti legmagasabb áron történő majdani értékesítésével a Fővárosi Önkormányzat spekulációs tőzsdei tevékenységet folytatna”.

Ezzel nem ért egyet a Tebész elnöke, aki csak annyit tett hozzá: „legfeljebb egyelőre jó irányba spekuláltak, mert erre mondják a spekulánsok, hogy ’még nyerőben vagyok”. Dióslaki Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy a részvények ebben a hivatkozott időszakban elég nagy mozgást mutattak, ráadásul a tőzsdén a napi forgalomban jóval kevesebb Est Media papír forog. Vagyis ha el is akarnák adni a megnőtt értékű csomagot, akkor valószínűleg jóval kevesebbet kapnának annál, mint amire értéknövekedésként hivatkoztak.

Természetesen kerestük Balázs Csabát, a részvénytársaság nagytulajdonosát, de a csődeljárásra, illetve a fővárossal való kapcsolatára vonatkozó, részletese kérdéseinkre egyáltalán nem reagált.