A kiskereskedelmi forgalomból egyre nagyobb szeletet hasítanak ki maguknak a webáruházak, az ide-oda szállítás miatt tehát több lehetőségük van megsérülni a termékeknek. A központosítások hosszú sorába illeszkedően az Orbán-kormány 2017 elejével megszüntette az önálló Fogyasztóvédelmi Hatóságot, feladatait „stratégiai” szinten az innovációs minisztérium kapta meg. A hatósági feladatok részben a járási kormányhivatalokhoz kerültek, azóta ezekhez lehet panasszal fordulni.

A cél papíron az volt, hogy a fogyasztóvédelem közelebb kerüljön a lakossághoz, a számokat azonban nehéz a hatékony működés bizonyítékaiként olvasni. 2019 októberéig 12 ezer panasz érkezett be, de csak kevesebb mint 4 ezer nyomán indult vizsgálat, amelyek közül 2,7 ezer végződött intézkedéssel. Leggyakrabban éppen a szavatossági, jótállási igények érvényesítésével és a webáruházakkal kapcsolatban kérnek segítséget a vevők.

A panaszosok fordulhatnak valamelyik békéltető testülethez – de azok döntései nem kötelező érvényűek –, vagy perre vihetik az ügyüket. Kérdés azonban, mennyire van ideje, ereje és pénze az átlagembernek pereskedni.

Akárhogy is, az eladó felelőssége, hogy a neten rendelt termék épségben megérkezzen a vevőhöz. Az eladót terheli a kellékszavatossági felelősség és a jótállás (hétköznapi nevén garancia), ha van. Mindkettő akkor kerülhet szóba, ha a termék már a vásárláskor vagy – online rendelés esetén – az átvételkor hibás. A nemtörődöm vevőket önmaguktól megvédeni persze nem mindig képes a jog, de nem is ez a rendeltetése. Célszerű mindig elolvasni az üzletszabályzatot, a szállítási feltételeket, kiszállításkor csak a csomag kibontása után aláírni az átvételi elismervényt – bármennyire siet is a futár.

A cikk teljes terjedelmében az e heti HVG hetilap Gazdaság rovatában, illetve a hvg360-on olvasható.

HVG