Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Műanyag disznókkal gyakorolják a németek, hogyan fogják leölni a sertéseket, ha náluk is megjelenik a kór. A lengyelek inkább a kerítésben bíznak.
Terepgyakorlatokat tartanak Németországban, műdisznókon gyakorolják, hogyan fogják felszámolni az állatállományt, ha a még határaikon kívül, de onnan negyven kilométerre már kimutatott fertőzés megérkezik hozzájuk is. Az Agrárszektor a topagrar.com oldalon bukkant az információkra arról, hogyan készülnek a németek az ASP vírus felbukkanására. Ebből a cikkből az is kiderül, hogy Németországban nem találják hatékonynak a kerítéssel való védekezést, inkább a gyors lokalizációra fókuszálnak: keresőkutyákkal kutatják fel a fertőzött állatokat, majd drónokkal ellenőrzik a környéket, ezt követően hermetikusan lezárják a területet és leölik az állományt, most ez utóbbi gyorsaságát gyakorolják a műanyag disznókon.
A lengyelek a kerítésben bíznak jobban. Lengyelországban napokkal ezelőtt derült ki, hogy a nyugati területeken is felbukkant az afrikai sertéspestis, negyven kilométerre a német határtól, de itt mégis 150 kilométerrel beljebb húzzák fel a 120 kilométeres kerítést. Vélhetően azért, mert nem a terjedés ellen védekeznek, hanem inkább egy, a környéken levő nagy létszámú állományt tervezik megvédeni. Lengyelországban van az Európai Unió ötödik legnagyobb sertésállománya, több mint 11 millió állatot tartanak az országban.
A vírus felbukkanása óta egyedül Csehországban tudták megállítani a kór terjedését, ott a védőzónán belül minden vaddisznót leöltek.
Magyarországon a hatóságok tájékoztatása szerint eddig csak vaddisznókban mutatták ki a vírust. Nálunk elsődlegesen a házi sertésállományra dolgozták ki a védekezési tervet azzal, hogy jóval szigorúbb tartási szabályokat kell betartani, valamint a fertőzések gócpontjainak környezetében szigorították a sertés forgalmazását is. A hvg.hu derítette ki, hogy már hónapokkal ezelőtt készült olyan forgatókönyv, amely szerint a háztáji sertésállományt felszámolnák.
A vaddisznók gyérítésére is kötelezték térítés ellenében a vadásztársaságokat, de csak az üzleti tervük felett harminc százalék erejéig. Csak azután szorgalmazta a hatóság a vaddisznók gyérítésének intenzitását, miután a főváros környékén is találtak fertőzött vaddisznókat. A vadásztársaságok és erdészetek figyelmeztető hirdetményeiből kiderül, hogy valóban egyre több hajtást szerveznek a társaságok. A parlament előtt pedig elfogadásra vár az a javaslat, hogy adómentességet kapjanak a vadásztársaságok a vadhúsra és a vadásztatásra is, amennyiben azok összefüggésben vannak az ASP visszaszorításával. Pénteken írt a hvg.hu írról, hogy a budakeszi Vadaskert kerítésén kívül is találtak már fertőzött vaddisznókat, így a korlátozó zónát kiterjesztették Fejér és Komárom-Esztergom megyékre is.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
Börtönbe zárták Oroszországban, megkínozták Fehéroroszországban, farkasszemet nézett Putyinnal, de a saját démonaival nem sikerült megküzdenie.
Néhány szón, gesztuson múlt, hogy 1990-ben sikerült megfékezni Marosvásárhelyen a halálos áldozatokat követelő román-magyar összecsapásokat, és nem borította el egész Erdélyt az erőszak.
Batházi Tamás szerint Wladár Sándornak szexuális viszonya volt a húsz éve elhunyt, hírhedten keménykezű Széchy Tamással.
A volt igazságügyi miniszter elmúlt másfél éve került fókuszba.
Szamosvölgyi Péter gyáva senkinek nevezte az őt kritizáló hozzászólót.