Évek óta nem tapasztaltak ilyet Európában: Svédországban tavaly kevesebben szálltak repülőgépre, mint egy évvel korábban. Amíg 2018-ban 42 millió légi utas volt a skandináv országban, tavaly alig több mint 40 millió. Különösen erősen csökkent a belföldi légi forgalom: 9%-kal egyetlen év alatt.

A repülőtereket üzemeltető cég szóvivője több okkal magyarázta az utazóközönség csökkenését: az általános gazdasági helyzettel, mely kissé morózus Svédországban, a svéd korona gyengülésével, de nem hallgatta el, hogy a környezetvédők kampánya is nagy szerepet játszott.

Az akció 2017-ben indult Svédorszában, ahol Staffan Lingberg énekes bejelentette: többé nem száll repülőre, mert ezzel károsítaná a környezetet. Így indult a Flygskam kampány, mely szégyenteljes cselekedetnek nyilvánította a repülést, mert az jelentős mértékben hozzájárul a környezetszennyezéshez.

A világszerte ismert környezetvédelmi aktivista, Greta Thunberg is csatlakozott a kampányhoz egy látványos PR-akcióval: jachton szelte át az Atlanti-óceánt. A zero szén-dioxid-kibocsátás elve remekül érvényesült, igaz persze, hogy az utazás sokkal tovább tartott, mint repülőgéppel.

Svédországban több mint 22 ezren fogadták meg újévkor: 2020-ban nem szállnak repülőre.

A környezettudatosság veszélyeztetheti a repülés jövőjét?

Eddig politikai és gazdasági események okoztak visszaesést a légi forgalomban, most azonban a környezettudatosság hosszú távú problémát jelenthet az egész ágazat számára – hívta fel a figyelmet a Citigroup szakértőinek tanulmánya, amelyet a BBC ismertet. 2001. szeptember 11. után is érezhető volt a visszaesés, de akkor ezt azzal lehetett magyarázni, hogy terrorakciókhoz használtak fel utasszállító gépeket.

A biztonsági problémákat sikerült megoldani, így az utazó közönség megnyugodhatott. Már csak a pénztárca szabott határt a repülési kedvnek, amely óriási mértékben megnőtt a globalizáció hatására. 2008-ban és 2009-ben ugyan újabb megingás következett be a nagy pénzügyi válság miatt, de ezt a világ hamar kiheverte. Azóta töretlenül nő a légi forgalom, és ezt a lendületet nem törik meg sem a terrorakciók, sem pedig az olyan műszaki problémák, mint amelyek a Boeing 737 Max gépeinél jelentkeztek.

Tavalyelőtt 1 milliárd, tavaly 1,1 milliárd légi utast regisztráltak az Európai Unió repülőterein. Vagyis a svéd hatás egyelőre egyáltalán nem volt érezhető. A világ más részein még kevésbé: 4 milliárdot is meghaladta a légi utasok száma a Nemzetközi Légiszállítási Szövetség szerint. A IATA azzal számol, hogy a környezettudatosság nem okoz törést a növekedésben – legfeljebb lassíthatja azt. Ennek megfelelően a globális légi forgalom megkétszereződhet, és 2037-ben elérheti a 8,2 milliárdot.

A környezettudatosság főként Európára jellemző, de itt már nem számítanak dinamikus növekedésre a IATA szakértői. Ázsia lesz a légiforgalom gyors növekedésének színtere, mert Kína és India gyors fejlődése mind népesebb fizetőképes keresletet jelent. Mindkét ázsiai államban sokkal rosszabb a környezet állapota, mint Európában, de a feltörekvő középosztály utazási vágya határtalan, és ehhez aligha választják Greta Thunberg jachtját.