Július 1-jétől eltérnek egymástól a hagyományos és az azonosítóval ellátott közönséges levelek feladási árai, valamint „árelőnyt kap az elektronikusan feladott levél a papíralapúhoz képest” – közölte a Magyar Posta. A cég legutóbb június 1-jén emelt árat, azóta a belföldi és nemzetközi csomagfeladás kerül többe.

A mostani bejelentés szerint az elektronikus feladójegyzékkel feladott levelek úgy kapnak „árelőnyt”, hogy a papíralapú levelek díjai nőnek. Július elsejétől a könyvelt küldemények árában megkülönböztetik az elektronikus és a hagyományos levélfeladást. A jelenlegi levélfeladási díjak az elektronikus feladásokra lesznek érvényesek, míg a hagyományos, azaz a papíralapú feladás drágul.

Változik az ajánlott és a tértivevényes szolgáltatások ára is, az előbbi 35 forinttal, az utóbbi 15 forinttal lesz magasabb.

Hivatalos irat esetén kötelező az elektronikus feladójegyzék használata, ezért ezt a terméket az ármegkülönböztetés nem érinti.

Megint árat emel a posta

Március közepén beszakadt a legnagyobb hazai csomagautomata-cég forgalma, de aztán kilőtt, és azóta is hasít. A webshopos rendelők még mindig szívesen kérik a kihalt plázákba a csomagjaikat, amiket az emberek gyorsabban vesznek át, mint a járvány előtt.

A Magyar Posta 2019 decemberében vezette be az úgynevezett „azonosított közönséges levelet”, amelynél az azonosító alapján a feladó értesítést kap, ha sikertelen a küldemény kézbesítése. Az azonosított levél díja július 1-jétől csökken, 200 darab alatti feladás esetén 5 forinttal, tömeges feladás esetén pedig 2 forinttal kerül kevesebbe.

A hagyományos, azonosító nélküli, közönséges levelek feladási díja nem változik, 50 gramm alatt továbbra is 135 forintba kerül.

A posta közölte, hogy a levelek csaknem négyötödét az üzleti partnerek feladásai adják. A levélfeladások mennyisége pedig évről évre csökken, a posta a hangsúlyt modern megoldásokra, az elektronikusan elérhető szolgáltatásokra helyezi.

Jön az új év: drágul a cigi, a lottó és a posta

Miként próbálják kivédeni a háztartások az 1980-as évek áremelkedéseit, amelyek azzal kezdődtek, hogy 1979-ben 5,40 lett a 3,60-as kenyér ára? Ezt kísérelte meg felderíteni az Országos Piackutató Intézet 1984 nyarán végzett vizsgálata. A kutatás eredményeit akkor a HVG közölte, ezek alapján mindenki eldöntheti, mennyire hasonlít mostani élete (vagy családjáé) ahhoz, amilyen a Kádár-rendszer utolsó évtizedében volt.