Tavaly egész évben alig 109 millió forint árbevételt ért el az 52 milliárd épített ZalaZone állami autó-tesztpálya – adta hírül a G7. A lap szerint ez európai összehasonlításban gyenge eredmény, a sokkal kisebb, alig néhány milliárd forintból épült pályák is ennek sokszorosát érték el az elmúlt években.

A bevétel a bérköltségek ötödét sem fedezte, és a tavaly még 112 fős cég ma már csak 53-nak ad munkát – olvasható a cikkben.

A bevétel 82 százaléka a pálya bérbeadásából származott, ami a lap szerint azt mutatja, hogy nincs nagy igény a hozzáadott mérnöki vagy innovációs szolgáltatásokra; az összes nem pályabérleti szolgáltatásért alig 19 milliót fizettek a megrendelők.

A pálya megépítésére eddig 51,5 milliárd forint értékben kötöttek szerződéseket, így, ha azt szeretnék, hogy a komplexum 30 év alatt visszahozza a pálya a befektetett összeget, kamatkiadásoktól eltekintve is legalább évi 1,7 milliárd forintos profitot kellene termelnie. A G7 megjegyezte: Európa egyik legnagyobb, 23 ezer főt foglakoztató, komplex autóipari tesztelést, dokumentálást és engedélyeztetést végző cége, a spanyol Applus Services S.A. is csak 1,6 milliárdos éves profitot ér el.

A cikkből az is kiderül, hogy a ZalaZone beruházáshoz megkötött szerződések 96 százaléka Fidesz-közeli építőipari cégeknél landolt. A Duna Aszfalt, a Szabadics Zrt. és a ZÁÉV összesen 49,5 milliárd forintnyi megbízást kapott, amiből alapvetően utakat és épületeket kellett felhúzni.