A Kerékpárosklub kevesli, az Autóklub sokallja az elmúlt hetekben, hónapokban megvalósult kerékpáros-barát fejlesztéseket – derült ki a két szervezet HVG-nek adott nyilatkozataiból. Abban nagyrészt a bringázók és az autózók érdekvédelmi szervezete is egyetértett, hogy a főváros kommunikációja mind a mai napig minimum hagy maga után kívánnivalókat.

És valóban, például a fővárosi közösségi közlekedés szervezője, a BKK csak július elejére, hetekkel a kialakítása után szervezett sajtóbejárást az egyik legtöbb vitát kiváltó (egyelőre ideiglenes) új infrastruktúra-elemre, a nagykörúti kerékpársávra. Pedig nyilván célszerű lett volna azt az első (sőt az első előtti) pillanattól kezdve minden rendelkezésre álló eszközzel elmagyarázni a budapestieknek, tájékoztatást nyújtani róla, illetve népszerűsíteni a potenciális és meglévő kerékpározók körében. A népszerűségével egyébként nincs probléma, a nagykörúti nagyon gyorsan a főváros egyik legtöbbet használt kerékpáros infrastruktúrája lett, és a többi új fejlesztés (például az Üllői úton és a Bartók Béla úton) sem panaszkodhat – szóval a számok arra utalnak, hogy igény az bizony van ezekre a fejlesztésekre, átalakításokra.

MTI / Mónus Márton

Tarlós István főpolgármestersége idején alatt a megvalósuló kerékpáros-fejlesztéseket sokszor nem kommunikálhatta a BKK, így sok potenciális felhasználó nem tudott róluk – mondta a hvg.hu-nak Dorosz Dávid fejlesztési főpolgármester-helyettes. Valóban nem elég az utakat megépíteni, a cél az, hogy az emberek természetes és választható alternatívának lássák ezeket, itt pedig intenzív kommunikáció szükséges – ismerte el. Szerinte általában is fontos a város kerékpározhatóságát tudatosítani, a BKK tervez is egy külön, kerékpározásról szóló kampányt.

„A Covid miatti kijárási korlátozások »hozadéka«, hogy az utazási szokások változnak, így azok is autóval járnak munkába, akik eddig a közösségi közlekedést használták. Ezért is kulcsfontosságú, hogy azoknak, akik potenciális kerékpárhasználók, népszerűsítsük is ezt a közlekedési módot amellett, hogy az infrastruktúrát is biztonságosabbá, használhatóbbá tesszük. Hamarosan megújul a BKK honlapján a kerékpáros közlekedéssel kapcsolatos aloldal, ahol a híreken kívül további információs anyagok is elérhetőek lesznek. A következő hetekben olyan videofelvételek készülnek, amelyek bemutatnak egy-egy fontosabb kerékpáros útvonalat, illetve tippeket, hasznos tanácsokat adnak az arra kerékpárral közlekedőknek” – ígéri a főpolgármester-helyettes.

Dorosz Dávid

MTI / Szigetváry Zsolt

Dorosz Dávid szerint azért az (új) fővárosi vezetés és a BKK eddig is kommunikálták a változtatásokat. A BKK Facebook-oldalán az új városvezetés hivatalba lépése óta a kerékpározás is a városi közlekedés részeként jelenik meg. „Ennek köszönhetően minden új ideiglenes kerékpársávról készült go-pro kamerás time-lapse felvétel, külön videó mutatta a bringaszállítást a villamoson, miután idén minden, a budai fonódó vonalakon közlekedő Tátra típusú villamost alkalmassá tettünk a kerékpárszállításra (így már 142 villamoson lehet biciklit szállítani). Emellett pedig több, bubizást bemutató videó is született” – sorolja Dorosz.

Lesznek még fejlesztések

A kommunikáció javításán túl a főváros a kemény, infrastruktúrát érintő beavatkozásokat is folytatja. Számos fejlesztést valósítanak meg uniós források segítségével is. Összesen 124 km úthosszon történnek kerékpárosbarát fejlesztések: a körülményektől függően kerékpárút, kerékpársáv, forgalomcsillapított zóna.

Példák (nagy része idén és jövőre lép át kivitelezési fázisba):

• Óbuda - Árpád fejedelem úti kerékpársáv (2 km + 1km szervizút), Árpád hídi kerékpárút összekötése a Flórián térrel.
• Angyalföld - Népfürdő utcai kerékpárút felújítása, az Árpád híd környezetében kétoldali kétirányú kerékpárút létesítése
• Kispest - Hunyadi utcai kerékpársáv (1,1 km), Hofherr Albert utca kerékpárút, József Attila utca forgalomcsillapítása
• Rákos-patak menti kerékpárút városhatártól Dunáig (23 km)
• Újpest - Szilágyi utca kerékpársáv az Árpád úttól a vasútállomásig, Attila utca forgalomcsillapítása, Berda József utca kerékpársáv
• Kőbánya - Harmat utcai kerékpáros tengely (2,3 km) és Kőér utcai kerékpáros tengely (3,3 km) kiépítése (kerékpárút/kerékpársáv)
• Újbuda - Etele út és Sárbogárdi utca közötti terület kerékpárosbarát átalakítása, Szerémi úti kerékpárút összekötése a Hamzsabégi úttal
• Pesterzsébet - kerületközpont kerékpárosbarát átalakítása (Baross, Topánka, Török Flóris utcákon, Kossuth Lajos utcán, Helsinki út szervizútján kerékpárút/kerékpársáv), 30-as zónák
• Rákospalota - Rákospalotai körvasút sor (800 m), Rákos út (1,1 km), Wysocki utca (500 m) kerékpársáv, 30-as zónák
• II. kerület - Marczibányi tér környékén és Pasaréten forgalomcsillapítás, egyirányú utcák megnyitása.

Fülöp Máté

A Nagykörút két végén a parkolósávot veszik el

A tervek között szerepel a Nagykörút hiányzó szakaszain (vagyis a pesti oldal két végén: Ferenc körút, Szent István körút) új kerékpársávok kialakítása. Ezen a két szakaszon a parkolósávok helyén létesítenek kerékpársávokat, a közúti sávok száma nem csökken. Ezeken a részeken ugyanis jelenleg is szemmel láthatóan nagy a gépjármű-forgalom és a dugó. Az Autóklub álláspontja szerint a belső szakaszokon is érdemes lenne inkább a parkolósáv kárára kerékpársávot kialakítani – ennek előfeltételének tekinti a klub, hogy megfizethető parkolóhelyek, mélygarázsok létesüljenek a környéken.

Balogh Samu várostervező szakember, Karácsony Gergely főpolgármester kabinetfőnöke viszont a nagykörúti bringasáv bejárásán elmondta: egyéb szakaszokon azért nem gondolkoznak a parkolósáv elvételében, mert a célforgalomnak is helyet kell biztosítani, illetve a Nagykörúton sok üzlet működik, ezeknek pedig az áruszállítás lebonyolításához parkolóhelyekre van szükségük.

Balogh Samu

Reviczky Zsolt

Ehhez ráadásul hozzátehetjük, hogy a parkolósáv nem folytonos a Nagykörúton (hogy mást ne mondjunk, a villamosmegállók mellett jellemzően nincs), így értelemszerűen nem lehet a helyén folytonos kerékpársávot kialakítani. Ha a kerékpársáv a parkolósáv helyén futna, akkor a Nagykörút egészét tekintve tucatszor megszűnne, aztán újra megjelenne – vagyis az azon haladó kerékpárosoknak a dedikált sávjuk megszűnésével néhol pár száz méterenként újra és újra és újra be kellene sorolniuk a gépjármű-forgalomba, ami nyilvánvalóan rengeteg konfliktust okozna.

Választ kellett adni a járványhelyzetre

Ha már a konfliktusoknál tartunk: azok számát általában a rendezetlen helyzetek, tisztázatlan viszonyok növelik, az új kerékpársávok rendezettebbé tették a helyzetet az utakon – állítja Dorosz Dávid. A nemzetközi és hazai tapasztalatok is azt mutatják, hogy a balesetek száma nem nő annyira, mint a kerékpározók száma, mert ha több kerékpározó van, akkor az autózók jobban számítanak rájuk.

Az Autóklub azt is nehezményezi, hogy Budapest vezetése épp a járvány alatti (természetesen sok egyéb szempontból felfokozott helyzetben) kezdett „kísérletezni”. A főpolgármester-helyettes szerint az ideiglenes sávok éppen, hogy Budapest COVID-helyzetre adott egyik válaszreakciója volt, azzal a céllal, hogy az egyébként is kerékpározók rendezettebb körülmények között kerékpározhassanak, illetve az autóforgalom drasztikusan csökkenése – és a kijárási tilalom – mellett a szükséges utazások is egyre inkább kerékpárral történjenek. Ebből a szempontból biztosan sikeres volt a projekt – állítja Dorosz Dávid.

A járvány első heteiben az üres utak sok autózót nagyobb sebességre csábítottak, így az új kerékpársávok a biciklizők védelme és biztonságérzete szempontjából is nagyon fontosak voltak – emlékeztet a főpolgármester-helyettes. „Ha akkor ezt nem lépjük meg, lehet, hogy jóval kevésbé tudott volna növekedni a kerékpározók száma.”

MTI / Mónus Márton

Megoldást kell találni a dugókra

A nagyobb képet nézve: Budapest közlekedése fenntarthatatlan, évek óta állandósult dugóban ülnek az emberek, ezért a városvezetés egyébként is tervezett kerékpáros infrastruktúra-fejlesztést. „A járvány miatt ebből a könnyebben megvalósíthatóakat azonnal meg kellett csinálni, mert amikor sokan féltek a közösségi közlekedést használni, azoknak is alternatívát kellett kínálni a távolságtartásra és a biztonságos közlekedésre, akiknek nincs autójuk, vagy nem autóval akarnak közlekedni a városban” – állítja Dorosz Dávid.

Az elmúlt tíz évben Budapesten 110 ezerrel, Pest megyében 150 ezerrel nőtt az autók száma. Az így keletkezett dugókkal ügyében nem lépett érdemben az előző városvezetés, így már nincs sérelem nélküli megoldás – véli a főpolgármester-helyettes. Ami pedig a terveket illeti, szerinte az adatok és tapasztalatok alapján szeptemberben mindenképpen dönteni kell a kerékpársávokról.